Figyeljük a világot

Római kincset találtak Nagy-Britanniában

Egy 14 780 aranyból, ezüstből és bronzérmékből álló, valamint egy 90 centiméter hosszú aranyláncból, 15 arany karkötőből és körülbelül 100 ezüstkanálból álló kincshalmazt tártak fel egy suffolki gazdaságban, Angliában. A kincsleletet egy nyugdíjas kertész fedezte fel, aki fémdetektor felhasználásával keresett egy elveszett kalapácsot. Egy szakértő legalább 15 millió amerikai dollárra becsülte a talált tárgyak értékét. A zsűri úgy döntött, hogy a kincs a Korona tulajdona legyen, amely azt jelenti, hogy a hetvenéves Eric Lawes, aki a kincset találta, a gyűjtemény piaci árával egyenértékű önkéntes pénzadományt fog kapni. A Guardian Weekly jelentése szerint a kincset a British Museumban közszemlére tették.

Halálos rengés Indiában

„Az elefántfejű és nagypocakú Ganésa Úr a hinduizmus egyik legszeretettebb istensége, az új kezdetek és a jószerencse istene” — állítja a Time folyóirat. De csupán órákkal azután, hogy ennek a jószerencse istenének tiszteletére rendezett tíznapos fesztivál befejeződött, India délnyugati részét földrengés sújtotta, amely több mint 50 faluban és városban idézte elő a házak összeomlását. A rengés epicentrumához legközelebb, ahol a Richter-skála szerint 6,4-es erősséget mértek, a Killari nevű falu 90 százalékát tette tönkre. Néhány becslés szerint 20 000-nél több a halálos áldozatok száma, és így ez vált az indiai szubkontinenset 58 éve ért legsúlyosabb földrengéssé. A legtöbb halált nem a rengés erejének tulajdonítják, hanem a legtöbb ház kezdetleges, préselt iszapból vagy kőfalból készült szerkezetének, amely lakóira omlott és eltemette őket. A néhány évvel ezelőtti San Franciscó-i földrengés például 6,9-es erősséget ért el a Richter-skálán. Mégis, csak 67 halott személyt jelentettek, beleértve a szívinfarktusnak tulajdonított haláleseteket is.

Az írni-olvasni tudás problémái Kanadában és az Egyesült Államokban

Egy négyéves államközi tanulmány, melyet az Egyesült Államokban végeztek az írni-olvasni tudásról, azt mutatta, hogy „a nemzet 191 millió felnőtt polgárának majdnem a fele nem elég jártas az angol nyelvben, hogy megírjon egy számlázási hibáról szóló levelet, vagy kiszámolja a közzétett menetrendből egy busz útjának hosszát”, ahogy a The New York Times hírül adta. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi dolgokban olyan nehézségekkel néznek szembe, mint például helyesen megérteni egy újságból származó felvilágosítást, kiállítani egy bankbetét-szelvényt, elolvasni a buszmenetrendet vagy egy címkéből megállapítani az orvosság megfelelő adagolását egy gyermeknek. A The Globe and Mail szerint hasonló hivatalos tanulmány Kanadában rámutatott, hogy „a kanadai felnőttek 16 százalékának az olvasási készsége túl korlátozott ahhoz, hogy az írott anyagok többségével — mellyel a mindennapi életben találkoznak — foglalkozni tudjanak” és hogy további 22 százalék csak nyomtatott betűkkel írt szöveget tud olvasni, amely világosan körvonalaz egy egyszerű feladatot és ismerős szövegkörnyezetben van. A gyér írni-olvasni tudás okozta elveszett termelékenység, hibák és balesetek a vállalatok sok milliárd dollárjába kerülnek.

Romlik a papságról alkotott nyilvános elképzelés

„1988 óta a közvélemény-kutatások minden évben azt mutatják, hogy többen hiszik azt, hogy a vallás veszít a hatásából, mint azt, hogy a vallás befolyása növekszik” — jegyzi meg a Los Angeles Times. Az egyik ok az, hogy a papság, mint foglalkozás lassan elveszíti a nyilvánosság elismerését. Nyolc évvel ezelőtt az amerikaiak 67 százaléka — ami csúcsnak számít — úgy becsülte a papságot mint amely „magas szintű”, sőt „nagyon magas szintű” a becsületesség és az etikai irányadó mértékek terén. Az 1993-as felmérés 53 százalékra való visszaesést mutatott. Miért? A tévéevangelizátorok, protestáns lelkipásztorok és katolikus papok szexuális tévelygését magában foglaló botrányok befeketítették a papságról alkotott elképzelést, ahogy a pénzgyűjtési igényeikkel kapcsolatos viták is. 1988-ra a nyilvánosság szemében a gyógyszerészek léptek az etikai szempontból csúcsponton álló papság helyére. Sőt egy másik felmérés azt is kimutatta, hogy a jó hatás tekintetében az önálló üzleti vállalkozások, valamint a számítógépek és a technológia feljebb lépett a sorban, mint az egyházak. Mindazonáltal a nyilvánosság még mindig úgy érzi, hogy a papság becsületesebb a politikusoknál és az újságíróknál.

Az indiai vadvilág veszélyben van

Az Indiai Környezetvédelmi Minisztérium köztisztviselői tavaly mindannyian készen álltak, hogy kihirdessék a tigris megmentésében elért teljesítményüket, amikor felfedezték, hogy ennek az ellenkezője igaz: a tigris a kipusztulás felé halad. 1988 óta a 4500 tigrisből közel 1500-at öltek meg a vadonban az orvvadászok. A lemészárolt tigriseknek gyakorlatilag minden részét — a bőrüket, a csontjukat, vérüket, sőt a nemi szerveiket is — titkos piacokon árulják hasznot hajtó árakért. A törvénytelen kereskedelem Indiában sok más állatot is a kipusztulásba taszít. A szarvukért megölt orrszarvúk száma megduplázódott. A hím elefántokat újra nagy számban mészárolják le agyarukért. A leopárdok minden fajtáját a bőrükért ölik, a pézsmaállatokat pedig a hasuk alatt lévő illatos mirigyekért, valamint az örvös medvéket az epehólyagjukért mészárolják le. Továbbá a kígyókat és a gyíkokat a bőrükért ölik meg, a mangusztákat pedig a sörtés szőrükért, melyet kefék készítésére használnak. Más állatokat, mint például az indiai csillagosteknősöket és sólymokat törvénytelen kisállat-kereskedés során hajóval visznek ki Indiából. Az erdőőrök féltik az életüket az orvvadászok nehéz-fegyverzete miatt.

Jelentés a világ egészségi állapotáról

Az Egészségügyi Világszervezet komor képet fest a betegség elleni globális harcról, amikor a világ egészségi állapotáról szóló nyolcadik jelentésében kijelenti: „Úgy tűnik, a trópusi betegségek tombolnak, mivel századunkban először a kolera az amerikai államokban is terjed, a sárgaláz és a dengue-láz járványok még nagyobb számú embert érintenek, valamint a maláriával kapcsolatos helyzet is romlik . . . Az AIDS-világjárvány globálisan terjed . . . a tüdőtuberkulózis is növekszik . . . A fejlődő világban a rákos megbetegedések száma először haladta meg a fejlett országokban lévők számát. A cukorbetegek száma mindenütt növekszik.” Az 1985—1990-es időszakot felölelő jelentés azt mutatja, hogy az évenkénti 50 millió halálesetből 46,5 milliót betegség és kór idéz elő, valamint, hogy a 140 millió, évente születő csecsemőből majdnem 4 millió hal meg a születését követő órákon vagy napokon belül. Minden évben hétmillió új rákos megbetegedés jelentkezik, és évente több mint egymillió ember fertőződik meg az AIDS-et okozó HIV-vírussal. A dolgok derűs oldalát nézve, bizonyos gyermekbetegségek száma — mint például a kanyaró és a szamárköhögés — csökken, a várható életkor 1—2 évvel emelkedett. A globális átlag most 65 év.

Az Egyesült Államokban a dohányzással összefüggő halálesetek csökkennek

Az Egyesült Államok Járványügyi és Megelőző Központja (CDC) a dohányzással összefüggő halálesetek számában csökkenést jelentett — első alkalommal 1985 óta, amikor a feljegyzéseket kezdték megőrizni. A cigarettázás miatt évente meghalt amerikaiak száma 1990-ben 419 000-re, vagyis 15 000-rel esett vissza, főleg a dohányzásra visszavezethető szívbetegségek csökkenése miatt. 1965-ben az amerikai felnőttek közel 42,4 százaléka dohányzott. 1990-re már csak 25,5 százalékuk. Még mindig a dohányzás marad azonban a megelőzhető betegségek és halálesetek egyik legnagyobb okozója, valamint évente körülbelül 20 milliárd dollárral növeli az egészségügyi kiadásokat. Amíg a kormány évente közel egymillió dollárt költ dohányzásellenes reklámokra, addig a dohányipar négymilliárd dollárt költ propagandákra és reklámokra, hogy növelje a dohányzás mértékét. A CDC jelentése szerint a dohányzás átlagosan öt év életkorcsökkenést okoz dohányosonként.

Reményvesztettség és a szív

„A szűnni nem akaró kétségbeesés és az érzelmi gyötrelem határozottan növeli egy személy esélyét arra, hogy szívbetegség fejlődjön ki nála, és annak következményei miatt meghaljon” — állítja a Science News. „A reményvesztettség és a szomorúság, amely évekig elidőzik, de amely nem üti meg a »súlyos depresszió« mértékét, tönkreteheti a szív működését” — mondják a kutatók. A kutatást végzők 2832, 45—77 év közötti felnőttről készítettek tanulmányt, átlagban 12 évig. Mindannyian szívbetegség és egyéb krónikus betegség nélkül kezdték. A megállapítások azt mutatták, hogy négyszer gyakoribb volt a szívbetegségből eredő halál azoknál a résztvevőknél, akik súlyos reményvesztettségről számoltak be, mint azok között, akik nem számoltak be reményvesztettségről; és azt is kimutatták, hogy a depressziós személyeknél a nem végzetes kimenetelű szívbetegségek is gyakrabban jelentek meg. Sőt még azok között is figyelemre méltó módon nagyobb volt a szívbetegségekből eredő halálesetek száma, akik enyhe depressziót és mérsékelt reményvesztettséget szenvedtek el, azokhoz képest, akik nem számoltak be reményvesztettségről.

Nincs kilátásban a vége

1989-ben Craig Shergold, hétéves brit legényke agydaganatban szenvedett és úgy nézett ki, hogy nem sokáig fog élni. Az volt a kívánsága, hogy megdöntse a világrekordot azzal, hogy a legtöbb gyógyulást kívánó képeslapot kapja. A média és az Atlantában alapított Children’s Wish Foundation International közzétette ezt, a rekordot pedig hónapokon belül megdöntötte. Az első évben több mint 16 millió jobbulást kívánó képeslapot kapott, 1992-ig pedig 33 milliót. Még mindig kap hetente átlagban 300 000 képeslapot, pedig már több mint két éve kérik, hogy ne küldjenek többet. Hatvanmilliónál hagyták abba a számolást. „Van egy 900 négyzetméteres raktárunk, amely a mennyezetig van pakolva postai küldeményekkel, melyeket még fel sem bontottunk” — mondja Arthur Stein, az alapítvány elnöke. Egy pártfogó segítségével 1991 elején műtétet hajtottak végre Craigen, és a daganat 90 százalékát eltávolították.