Fiatalok kérdezik:

Ragasztószipózás — Valóban árthat nekem?

„NAGYSZERŰ — akárcsak a rajzfilmek nézése.” Ezt mondja egy moszkvai (Oroszország) tizenhárom éves lány, Szveta.a Ám Szveta nem a legújabb filmért, vagy videóért lelkesedik. A kábítószer-élvezet egyik formájával szerzett tapasztalatát jellemzi, amely az egész világon több ezer fiatal körében népszerű — a ragasztószipózás.

A ragasztó azonban csak egyike annak a sok anyagnak, melyet néhány fiatal szipózik. Nagy-Britanniában például légfrissítőkkel, gyúlékony üzemanyagokkal, valamint „20—30 más, megszokott háztartási termékkel . . . élnek vissza”, a Young People Now című folyóirat szerint. Ebbe beletartoznak „a fájdalomcsillapító sprayk, bútorfényesítők és gumijavítók”. Sőt, egyes fiatalok még a tűzoltó berendezés gőzét is szipózzák! Ezért hát pontosabb, ha ezt a káros, ám népszerű szokást „oldószerrel való visszaélésnek”, vagy „illóanyaggal való visszaélésnek” nevezzük, ahogy néhány szakértő teszi.

Akár ragasztóval, akár bútorfényesítővel való visszaélésről van szó, a szipózók ugyanarra az eredményre törekednek. Egy forrás szerint „a »feldobott állapotba« vagy a »zsongás állapotába« [akarnak] kerülni, ahhoz a mámorhoz hasonlóba, melyet az alkohol idéz elő”. Az oldószerek olcsóbbak és elérhetőbbek, mint a keményebb drogok, például a kokain. Ezért Nagy-Britannia New Scientist című folyóirata erről számolt be: „Az oldószerek újra a szegények, fiatalok és kisemmizett emberek drogjai: Guatemala utcagyerekeié és Észak-Amerika rezervációinak lakosaié, valamint Nagy-Britanniában a szállók és az éjszakai menedékhelyek fiataljaié.” Egyes szakértők szerint Nagy-Britanniában tíz tizenéves fiú és lány közül egy már szipózott oldószereket. És a hatás mindennek nevezhető, csak ártalmatlannak nem.

A Drug Misuse című füzet elmagyarázza, hogy „a belélegzett oldószergőz a tüdőn keresztül szívódik fel, és gyorsan eléri az agyat”. Az oldószerek hatással vannak a központi idegrendszerre, és az alkoholhoz hasonlóan az eufória átmeneti érzését idézhetik elő. Sőt, egyes alkalmazóknál a hallucináció rövid életű formáját is előidézik — és nem mindegyik olyan kellemes, mint amelyeket Szveta az elején jellemzett. „Egy csomó patkányt láttam — írja egy David nevű fiatal, aki tizennégy éves korában szipózott ragasztót. — Több ezer volt belőlük; a nagyobbakból kisebbek jöttek elő. Azt hittem, megeszik a barátomat.” Egy japán fiú, Kazuhiko, aki tizenhét évesen kezdett ragasztót szipózni, így emlékszik vissza: „Azt láttam, hogy a föld kettéreped és vadállatok támadnak rám.”

Akkor hát miért olyan vonzó az oldószerek szipózása néhány fiatal számára? Lee, aki tizenhárom éves korában kezdett ragasztót szipózni, ezt mondja: „Alapjában véve az ok, amiért az emberek csinálják, az, hogy megpróbálnak elmenekülni a valóságtól.” Igen, néhány fiatalnak az, hogy az oldószerektől feldobott állapotba kerül, egyik módja annak, hogy elfelejtse a bajokat. Mások izgalom után sóvárognak; azt gondolják, az ijesztő hallucináció egy szórakoztató horrorfilmhez hasonló. „Más okok közé tartozik — mondja Írország Egészségügyi Minisztériuma — a kíváncsiság, az egykorú társak csoportjának nyomására való reakció, a státusz megszerzésére tett kísérletek, a kevés önbecsülés és az alkalmatlanság érzésének pótlása.”

Hirtelen halál

Bármi legyen is a vonzereje, az oldószerszipózás halálos szokás! 1990-ben Nagy-Britanniában 149 halálos áldozatot követelt, és olykor mindössze néhány percen belül okozza valaki halálát. Ezt „szipózás okozta hirtelen halálnak” nevezik. Például Rachel egykor a gépíráshoz használt hibajavító festéket öntötte ruhája ujjára, és azt szipózta az iskolában. Egyik nap a buszon, utazás közben is szipózta azt. Leszállt a buszról, és összeesett. Felállt egy pillanatra és újra összerogyott — holtan! Rachel tizenöt éves volt.

Különösen ijesztő az a tény, hogy az oldószerek már az első alkalommal, amikor visszaélsz velük, megölhetnek! A Re-Solv nevű brit jótékonysági egyesület, amelyet azért hoztak létre, hogy harcoljon az oldószerekkel való visszaélés ellen, arról tudósít, hogy „az 1971 és 1989 között történt összes, oldószerrel való visszaélésből eredő haláleset 18%-ánál előszöri »szipózókról« volt szó”. A legfiatalabb, akinek meg kellett halnia, csupán kilencéves volt. Az alkohollal való visszaéléshez hasonlóan az oldószerrel való visszaélésről is elmondható, hogy „mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp” (Példabeszédek 23:32).

A szipózók baleset miatt is meghalhatnak, amely akkor történik, amikor az oldószerek hatása alatt vannak. Egyesek leestek az épületekről, vagy vízbe fulladtak. Mások eszméletlenekké váltak és megfulladtak a saját hányásuktól. Sőt, néhányan annak eredményeként haltak meg, hogy műanyag zacskóval a fejükön szipóztak; túlságosan mámorba estek ahhoz, hogy levegyék a zacskót, és megfulladtak. Megint mások halálra égtek, amikor az oldószerek tüzet fogtak.

A test szennyezése és egyéb veszélyek

Jóllehet nem mindenki él át ilyen drasztikus következményeket, egy szakértő ezt írja: „A rendszeres visszaélő tudja, hogy »szennyezi« a szervezetét, és tapasztalja a mellkasi fájdalmat, az egyensúly elvesztését, a fejfájást, az emlékezetkiesést, és más tünetek sokaságát, melyeket ritkán ismer el.” Lee (akit korábban már említettünk) így emlékszik vissza: „Ez volt életem legszörnyűbb fejfájása.” A Re-Solv szervezet azt mondja, hogy az oldószerek szipózása a vesét és a tüdőt is rongálhatja, mentális károsodást és depressziót is okozhat.

Azután ott vannak az erkölcsi veszélyek. Egyes szipózók tolvajokká váltak, hogy fenntartsák szokásukat. Vagy vedd figyelembe azt, amiről a japán Daily Yomiuri számolt be: „Egy tizenéves lány meggyilkolásával vádolt három fiatal egyike [azt mondta], hogy nem érezte magát bűnösnek, miközben megölte a lányt, mert akkor [az oldószerek] hatása alatt állt.”

Végül pedig, az oldószerrel való visszaélés érzelmileg függő viszonyt eredményezhet az oldószerek iránt — vagyis függőséget. „Az oldószerrel visszaélők 10%-a krónikus szipózóvá vált” — mondja a skót Glasgow Herald újság. Ez csak akadályozhatja valakinek az érzelmi és szellemi növekedését. Vedd figyelembe a Biblia szavait az 1Korinthus 14:20-ban: ’ne legyetek gyermekek értelemben; hanem értelemben érettek legyetek.’ Hogyan nő fel valaki e tekintetben? A Biblia megmagyarázza a Zsidók 5:14-ben: „Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik [felfogóképességük, NW] a jó és rossz között való különbségtételre.” A függőségben lévő egyén elmulasztja kifejteni felfogóképességét. Ahelyett, hogy szembenézne a problémákkal, megpróbál elmenekülni előlük azáltal, hogy drog által befolyásolt kábulatba juttatja magát. A Young People Now című folyóirat azt mondta, hogy a krónikus szipózók „tizenévesekként esnek csapdába — nem képesek belépni a felnőttkorba”.

Ne próbáld ki!

Talán ismersz néhány veled egykorú fiatalt, akik már kipróbálták a szipózást, és csak természetes, hogy kíváncsi vagy. De a Biblia ezt mondja: „tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket” (2Korinthus 7:1). Miért kísérleteznél akár csak átmenetileg is olyasvalamivel, ami beszennyezi a testedet, vagy ami előidézi, hogy elveszítsd az irányítást az elméd felett? Isten Szavának az a tanácsa számunkra, hogy „legyünk . . . józanok” (1Thessalonika 5:6). Ez a kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „legyünk mértékletesek”. Ahelyett, hogy szennyezné értékes gondolkodóképességét, egy keresztény bölcsen megóvja azt (Példabeszédek 2:11; 5:2).

Kazuhiko ezt mondja: „Sajnálom, hogy egyáltalán elkezdtem ezt a szokást.” Lee egyetért vele, amikor ezt mondja: „Őrültség. Nagyon, de nagyon veszélyes dolog ezt tenni.” Kíméld meg magad sok fájdalomtól és szomorúságtól, illetve ne is próbáld ki az oldószerek szipózását. Tégy úgy, ahogy a Biblia mondja: „Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják” (Példabeszédek 22:3, Katolikus fordítás).

Lehet azonban, hogy ennek a tanácsnak az alkalmazása nem könnyű. „Az egykorú társaktól jövő nyomás” állítólag az egyik legáltalánosabb oka annak, hogy a fiatalok az oldószerrel való visszaélés kelepcéjébe esnek. „A bátyám hatására kezdtem érdeklődni a ragasztószipózás iránt” — mondja a fiatal David. „A barátaim vittek bele” — teszi hozzá Kazuhiko. Igen, ahogy az 1Korinthus 15:33 mondja, „jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok”. Miért engednéd az egykorú társaknak, hogy lerombolják az életedet? Jehova Isten, égi Atyánk így buzdít: „Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket” (Példabeszédek 1:10).

Bölcsen tudasd a szüleiddel, ha mások nyomást gyakorolnak rád, hogy kábítószereket használj. Ők tudnak segíteni azon elhatározásod megerősítésében, hogy nemet mondj. Másrészről talán azért érzel kísértést, hogy kipróbáld az oldószerek szipózását, mert nyomást érzel, vagy mert lesújtanak a problémák. A stresszre sokkal jobb segítség az, ha megbeszéled a problémáidat a szüleiddel, vagy valamelyik másik érett, együtt érző felnőttel. Irányításra van szükséged, nem pedig drog által befolyásolt menekülésre. Ezenkívül az ima gondoskodásával is élhetsz, hogy segítsen megbirkózni a helyzettel. „Bízzatok ő benne [Istenben] mindenkor” — mondja a zsoltáros. „Öntsétek ki előtte szíveteket” (Zsoltárok 62:9).

Az oldószerek szipózása izgalmasnak tűnhet, de nem fogja megoldani a problémáidat. Igazából lerombolhatja az életedet. Legyél értelmes. Egyáltalán ne is próbáld ki.

[Lábjegyzet]

[Kép a 13. oldalon]

Ne engedj az egykorú társaktól jövő nyomásnak, hogy belecsaljon egy halálos szokásba