Fiatalok kérdezik:

Lélegzetelállító sportok — Megkockáztassam?

„EZ LESZ életed legijesztőbb pillanata” — mondják neked, amint reszketve állsz az ugródeszkán. Megkezdődik a visszaszámlálás: „Öt, négy, három, kettő, egy — UGRÁS!” A zuhanástól eláll a lélegzeted. Száguldasz egy látszólag biztos halál felé, de hirtelen érzed a rugalmas kötél váratlan húzását. A megkönnyebbülés szívderítő érzése jár át. Túlélted!

Bangi ugrás.a Egyedül az Egyesült Államokban a becslések szerint ez a sport egy—két millió résztvevőt vonz. Ez csak egyike annak a sok sportágnak, amelynek népszerűsége nemrégiben ugrásszerűen emelkedett — sziklamászás, siklóernyős repülés, vadvízi kajak és légdeszkázás, hogy csak néhányat említsünk. „A ’90-es évek a lélegzetelállító sportok évtizede” — mondja egy bangi ugrást támogató férfi.

A kockázatos tevékenységek nem kizárólag a jómódúak érdeklődési köre. A városlakó ijedtségkeresők a vakmerőség olyan veszélyes (és törvénytelen) bravúrjaiba keverednek, mint amilyen a lift szörf (a mozgó liftek tetején utazás), az alagútmászás (amikor végigszaladnak a nagy épületek csőrendszerén), a metró szörf (amikor a mozgó metrószerelvények tetején utaznak) és a lépcső csúszás (amikor lecsúsznak a zsírozott lépcsőkön).

Mi a vonzerő?

„Minden olyan dolgot kipróbálok, ami megijeszt — mondja a fiatal Norbert. — Minden sportot kedvelek; a baseballt, a kosárlabdát, de a hídugrás megijesztett! Ez teljesen egyedülálló.” A fiatal Douglas egyetért ezzel. „Az átlagos sportok mulatságosak, de előre ismert menetük van — mondja. — Állandóan korlátok közé vagy szorítva. Én szeretem a zuhanás érzését. És a sebesség . . . Más sportoknál soha nem érzed azt.”

A lélegzetelállító sportok túlmennek atlétikai képességeid kihívásán; szemtől szembe hoznak a halállal! Úgy látszik, a résztvevőknek élvezetet nyújt az adrenalin miatt keletkezett felfokozott érzés. Egyes szakértők azt állítják, hogy bizonyos emberek genetikailag úgy vannak beprogramozva, hogy T-típusú, vagyis ijedtségkereső egyéniségek. Mégis a legtöbb fiatal foglalkozik a kockázatvállalás valamilyen formájával; ők ily módon vizsgálják meg a határokat és így fejlesztik ki az önbizalmat.

Sajnos a fiatalok nem mindig használnak jó ítélőképességet ennek megtételében. A Példabeszédek 20:29 azt mondja: „Az ifjaknak ékessége az ő erejök.” Ám néhányan látszólag azt hiszik, hogy korlátlan erejük van. Dr. David Elkind azt mondja, hogy a tizenévesek gyakran azt hiszik, „ők különlegesek és egyedülállók — mentesek a valószínűség azon törvényei alól, melyek másokra vonatkoznak. Ez az a meggyőződés — miszerint ők különlegesek, illetve a sebezhetetlenségbe vannak burkolózva — amely leginkább hozzájárul a tizenévesek kockázatvállalás mellett szóló döntéseihez.” Dr. Robert Butterworth hasonlóképpen megjegyzi: „Amikor olyasvalamit csinálsz, mint amilyen a légzuhanás, azt az érzést kelti benned, hogy szembeszállsz az eséllyel, irányítva saját sorsodat.”

A kockázatvállalást azonban sötétebb indítékok is ösztönözhetik. Mary Susan Miller írónő a Childstress! című könyvében arra utal, hogy sok vakmerő fiatal azért vállal ostoba kockázatokat, mert egyszerűen nem tud megbirkózni az életében adódó stresszhelyzetekkel. A lélegzetelállító sportok így lehet, hogy önpusztító, vagy akár öngyilkosságra irányuló hajlamokat tárnak fel. „Szándékosan veszélyes helyzeteknek teszik ki magukat — mondja Miller —, mintha szembeszállnának a sorssal, hogy az ne végezzen velük.”

Tényleg kockázatos?

Bármi legyen is a varázsuk, a lélegzetelállító sportok veszélyesek lehetnek. „Az is veszélyes lehet, ha átmész az utcán” — érvelnek egyesek. De aki átmegy az utcán, az nem szándékosan keresi a veszélyt vagy az ijedtséget. És noha sok sportnak, mint a bangi ugrás is, elég jók a biztonsági adatai, azért a dolgok még rosszul is elsülhetnek. Dr. Mark Bracker így fogalmazza meg ezt: „Ezen igen kockázatos sportok közül soknál katasztrofális lehet, ha valami hiba csúszik be. Minél nagyobb az ijedtség, általában annál nagyobb a kockázat, legyen az akár repülőgépből való ugrás, akár sárkányrepülés, akár motorozás.” Egy húszéves fiatal bangi ugrást végzett egy hőlégballonról, amely a földtől 58 méterre lebegett. Mi volt a baj? A kötele 79 méteres volt! Rettenetes halálba ugrott.

El kell ismerni, hogy néhány tevékenységet, például a motorkerékpározást, viszonylag biztonságos és mérsékelt módon is lehet élvezni. De a sportgyógyászat egyik szakembere ezt mondja az ijedtségkeresőkről: „Ahogy egyre ügyesebbek, egyre nehezebb dolgot szemelnek ki, majd sérüléssel végzik.” Egy fiatal bevallotta: „Függőségben élek. Most nehezebb ugyanarra a félelemszintre és borzongásra eljutni.”

Keresztényeknek való?

Vajon a Biblia kategorikusan kizár minden sportot? Nem. Az ostoba végleteket ítéli el. Ahogy arról a Prédikátor 7:17 beszámol, Salamon ezt kérdezte: „miért halnál meg időd előtt?”

„Az élet rövid. Hajts rá a játékra!” — ösztönöz egy sportcipőreklám. De felelősségünk van magunkkal és azokkal szemben, akik szeretnek minket, valamint a Teremtőnkkel szemben, hogy nagy becsben tartsuk az életünket. Az élet ajándék Istentől (Zsoltárok 36:10). A bibliai időkben súlyos büntetéseket lehetett kimérni, ha véletlenül véget vetettek egy életnek (2Mózes 21:29; 4Mózes 35:22–25). Így Isten népe arra kapott buzdítást, hogy kerülje a szükségtelen kockázatokat. (Vö. 5Mózes 22:8.)

Napjainkban a keresztényeknek hasonlóképpen kötelességük tiszteletet mutatni az élet iránt. Helyénvaló lenne olyan sporttevékenységeket űzni, amelyek felesleges kockázatoknak tehetnek ki? Amikor Sátán, az Ördög megpróbálta megkísérteni Jézust, azzal érvelt, hogy az angyalok elkapnák Jézust, amennyiben levetné magát a templom ormáról. Jézus így válaszolt: „Ne tedd próbára Istenedet, az Urat!” (Máté 4:5–7, Csia fordítás).

Emellett akármilyen erősnek és egészségesnek érzed is magad, egyszerűen nem vagy érzéketlen a sérülésekkel szemben. Valószerűtlen úgy okoskodni: „Velem ez nem történhet meg.” A Biblia arra figyelmeztet minket, hogy ’idő és véletlen esik meg mindannyiunkon’ (Prédikátor 9:11, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása [9:13]).

Gondolkodj, mielőtt beleugranál

Van értelme komolyan elgondolkodni a daruról való bangi ugrás, a repülőről való légzuhanás, vagy bármi olyan megtételének lehetséges következményein, ami túlságosan kockázatosnak tűnhet. Ne hagyatkozz feltétlenül a mendemondákra, vagy más fiatalok lelkes beszámolóira (Példabeszédek 14:15). Szerezd meg a tényeket.

Például milyen a baleseti arány annál a konkrét sportnál? Milyen biztonsági óvintézkedéseket tesznek? Egy szakértő a légzőkészülékkel történő sportmerülésre vonatkozóan ezt mondja: „ [Az emberek azt gondolják, hogy] veszélyes dolog a levegőből, mint közegből behatolni a vízbe. . . De ez csak akkor veszélyes, ha megfelelő utasítás hiányában teszed.” Tehát azt is meg kell kérdezned: milyen képzés és felszerelés szükségeltetik ehhez a sporthoz? Van valami valódi haszna, mint például a testmozgás? A kockázatok véletlenszerűek, vagy a sport fő célja, hogy szembeszállj a halállal?

Ha az utóbbi eset áll fenn, megkérdezhetnéd magadtól, miért olyan vonzó számodra a kockázatvállalás. Vajon pusztán az unalomra vagy a stresszre való válasz? Akkor miért ne keresnél egy biztonságosabb, ésszerűbb módot ilyenfajta érzelmeid kezelésére?b A Teenage Stress című könyv arra emlékeztet minket, hogy a kockázatvállalás „veszélyes és végeredményben hatástalan módja annak, hogy valaki megbirkózzon a stressz negatív oldalával”. (Vö. Példabeszédek 21:17.)

Miután tüzetesen megvizsgáltad a dolgokat — és megbeszélted a szüleiddel —, helyesen az a következtetés vonható le, hogy jobban tennéd, ha elkerülnéd a szélsőséges, lélegzetelállító sportokat. A szüleid talán jobban szeretik, ha olyan tevékenységeket űzöl, amelyek természetüknél fogva kevésbé életveszélyesek, mint amilyen a kerékpározás, a korcsolyázás, a síelés és a légzőpipával való búvárkodás, hogy csak néhányat említsünk. Persze a viszonylag biztonságos tevékenységek is veszélyesek lehetnek, ha nem teszi meg az ember a helyénvaló óvintézkedéseket.

Ez történt egy keresztény fiatalokból álló kicsiny csoporttal, akik elhatározták, hogy túrázni mennek. Letértek az útról, és elkezdtek mászni egy meredek szikla szűk peremén. Nemsokára gyakorlatilag csapdában találták magukat, és képtelenek voltak biztonságosan haladni akár előre, akár vissza. A csoportot vezető fiatal akkor hirtelen zajt hallott. Két társa lezuhant és meghalt. Milyen tragikus!

Tehát kérünk, legyél óvatos! „Örvendezz a te ifjuságodban”, és örülj az erőnek, illetve az energiának, amellyel megáldattál (Prédikátor 12:1). De mielőtt elfogadnál egy meghívást, hogy valami kockázatosat tegyél, tedd azt, amit a fiatal Brian tesz. Ezt mondja: „Megkérdezem magamtól: hogyan vélekedne erről Jehova? Milyen fényt vetne a tőle kapott élet ajándéka iránti hozzáállásomra?” Igen, mérlegeld a kockázatokat, és vizsgáld meg az indítékaidat. Az élet túl értékes ahhoz, hogy másképp tegyél.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 10. oldalon]

Vajon a keresztény fiatalok foglalkozzanak a bangi ugráshoz hasonló lélegzetelállító sportokkal?