Figyeljük a világot
Tévémentes családok
Egy iskolában, ahova nagyrészt olyan tanulók járnak, akik nem néznek tévét, a tanárok azt állítják, hogy könnyen felismerik azt a néhány tanulót, aki sok időt tölt a tévé előtt. „Ha figyeled az óvodásokat, akik szuperhősöket játszanak és azt színlelik, mintha meggyilkolnának, megkéselnének és megsebesítenének valakit, akkor az kétségkívül a tévénézésről árulkodik” — magyarázza egy szakértőnő. A The Wall Street Journal jelentése szerint azok, akik felhagytak a tévénézéssel, hasznot merítettek belőle. Egy tizenhét éves lány azt mondta, hogy „azelőtt többnyire csak addig láttuk aput, míg el nem indult a munkájába. Mikor pedig hazajött, leült velünk tévét nézni, és utána tulajdonképpen csak annyit mondtunk, hogy »Jó éjszakát, apu!«. Most pedig mindig beszélgetünk, és valóban közel kerültünk egymáshoz.” Majd hozzáfűzte: „Ha családom lesz, nekem nem lesz tévém.”
Szemétből készült épületek?
Kína egyedülálló módot talált arra, hogyan szabaduljon meg az országban levő szeméttől. A Környezet és Higiénia Pekingi Kutatóintézete nemrégiben kifejlesztett egy módszert, melynek során agyaggal keverik össze a szemetet, hogy téglát állítsanak elő. A China Today folyóirat leírása szerint a végterméket az építőiparban használják fel mint „kiváló minőségű téglát”. Alig néhány hónap alatt egy téglagyár körülbelül 54 millió téglát termelt, miközben „46 884 tonna szemetet használt fel”. Állítólag, miután a téglákat mintegy 1000-2000 °C-on kiégetik, „már ugyanolyan higiénikusak, mint a közönséges téglák”.
A szauna földje
„A finnek lelkesednek leginkább a szaunázásért a világon” — mondja a Suomen Silta című folyóirat. Finnországban a legtöbb ember hetente körülbelül egyszer vesz ilyen gőzfürdőt a pihenés és a fizikai megtisztulás érdekében. Az átlaghőmérséklet 80-100 °C között ingadozik. A finnek a szokásokhoz hűen a szaunázás után rögtön egy hideg zuhanyt vesznek vagy beleugranak egy tóba. A Suomen Silta szerint a becslések azt mutatják, hogy Finnországban mintegy 1,6 millió szauna található. Ez azt jelenti, ha összevetjük a nem sokkal ötmillió fő felett levő lakossággal, hogy ebben az északi országban minden harmadik személyre jut egy szauna.
Félrenyelés
A segítségnyújtásnak nem az a leghatásosabb módja, ha a hátára ütünk egy olyan személynek, aki az étel félrenyelésétől fulladozik. A Berkeley Wellness Letter szerint jobb, ha kipróbáljuk azt, amit néha Heimlich-féle műfogásnak hívnak. Ezen hírmagyarázat a továbbiakban leírja a folyamatot: „Állj a fulladozó személy mögé és öleld át kezeddel a dereka felett. Helyezd öklödet a mellcsontja és köldöke közé hüvelykujjaddal a hasával szemben. Ragadd meg öklödet a másik kezeddel és nyomd be, majd fel gyorsan és határozottan. Ismételd meg addig, míg az étel vagy a tárgy ki nem kerül. Ne tedd ezt egyévesnél fiatalabb gyermekkel, akinek másfajta sürgős segítségre van szüksége, amikor fulladozik.” Ezt a kezelést az egészségügyi szakemberek által tartott elsősegélynyújtó vagy a CPR-tanfolyamokon (CPR = kardiopulmonáris újraélesztés) lehet megtanulni. A Wellness Letter megjegyzi, hogy a „felső légúti elzáródás 3000-4000 ember halálát okozza évente az USA-ban”.
Vasállkapcsú kutyák
A Daily News szerint New Yorkban tavaly 10 753 olyan esetet jelentettek, mely során kutyaharapást szenvedtek el emberek. Átlagosan hetente egyszer történt rendőrök és kutyák közötti olyan összetűzés, ahol lőfegyvert használtak. Állítólag néhány kutya még akkor is támadta a rendőröket, miután hat golyóval szitává lőtték. Az újság azt jelentette, hogy számos rendőr szenvedett el kutyaharapást, másokat pedig „a vasállkapcsú pit bullterrierekkel folytatott küzdelem során visszapattanó golyók sebesítettek meg”. A rendőrségi tisztviselők most amiatt aggódnak, hogy az eltévedt vagy visszapattanó golyók veszélyt jelentenek az emberre, amikor lőfegyvereket alkalmaznak a megvadult kutyák ellen. Amikor a kutyák miatt veszélyes helyzettel néznek szembe, a rendőröket arra buzdítják, hogy halált nem okozó eszközöket használjanak, például gázsprayt, amely a légzőrendszerre hat.
Veszélyes akkumulátorok
Az Egyesült Államokban „a Prevent Blindness Utah szervezet szerint évente 6000 ember szenved el szaruhártyaégést és más szemsérüléseket felrobbanó akkumulátorok miatt”. A Snow Country folyóirat beszámol arról, hogy sok ilyen baleset történik, mialatt autósok egy másik autó akkumulátoráról indítókábel segítségével próbálják beindítani járművüket. Az akkumulátorból jövő szikrák begyújthatják a levegőben levő gázokat. Óvintézkedésként a folyóirat azt ajánlja, hogy amikor egy másik autó akkumulátoráról indítanak, akkor „a fekete kábelt festés nélküli fémhez kellene kapcsolni, például egy szabadon álló szegecsre, az akkumulátor negatív vége helyett. Ez lecsökkenti az elektromos ív kialakulásának lehetőségét, amely robbanáshoz vezethet.” Ráadásul a kábeleket kibogozott állapotban kell tartani, valamint „az autósoknak védőszemüveget kell viselniük, ha egy másik autóról indítanak”.
Elveszett izmok
A diétázás káros lehet — különösen akkor, ha a zsírszövet elvesztésére tett erőfeszítések közben a diétázó izomszövetet is veszít. Wayne Westcott, egy egészségügyi újság rovatvezetője elmagyarázza, hogy „az izom oly sok dologban játszik fontos szerepet, amelyet a nap folyamán végzünk, hogy nem engedheted meg annak elvesztését”. A nem diétázókat szintén fenyegeti az izmok elvesztésének veszélye, ha ülő életmódot folytatnak. A becslések szerint egy átlagos, ülő életmódot folytató személy minden tíz évben két kilogramm izmot veszít el, mialatt hét kilogramm zsírra tesz szert. „A fürdőszobamérlegen ez öt kilogramm súlynövekedési problémaként jelentkezik (hét kilogramm zsír mínusz két kilogramm izom) — figyelte meg dr. Westcott. — A valóság azonban az, hogy ez igazából kilenc kilogrammos probléma (hét kilogrammal több zsír és két kilogrammal kevesebb izom).” Az egészség és a jó erőnlét megőrzése érdekében igen javasolják az aerobic és az izomerősítő tréning kombinációját.
A vérátömlesztés visszautasításának joga
„A betegeknek joguk van visszautasítani a vérátömlesztést” — hirdette a Mainichi Daily News újság szalagcíme, beszámolva arról, hogy a Tokió Fővárosi Kórházainak és Szülészeteinek Etikai Bizottsága által szervezett, szakemberekből álló testület felterjesztett egy javaslatot. Bár korábban hoztak már hasonló döntést kiváló egyetemi kórházak, mégis ez az első olyan döntés, amelyet önkormányzati szinten hoztak. A beszámoló azt javasolja, hogy a tokiói kórházak tartsák tiszteletben azon felnőtt betegek kívánságait, akik vér nélküli kezelést szeretnének, még akkor is, ha az orvosok létfontosságúnak tartják a vérátömlesztést. „Abban az esetben, ha a beteget eszméletlen állapotban szállítják kórházba, de birtokában van egy olyan okirat, mely igazolja, hogy nem óhajt vérátömlesztést, az orvosnak előtérbe kell helyeznie ezt a kívánságot — jelenti az újság. — A középiskolai tanulók vérátömlesztéssel kapcsolatos kívánságait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mintha felnőttek lennének.” A beszámoló azonban még azt is javasolja, hogy az orvosok, és ne a szülők mondják ki az utolsó szót az olyan kiskorúak kezelése esetén, akik az általános iskola felső tagozatába járnak vagy ennél fiatalabbak.
Gyógyerejű virágok
A Madagaszkár szigetén levő növényeket a helyi lakosok hosszú idő óta nagyra becsülik orvosi értékükért. Az Africa—Environment & Wildlife folyóirat beszámolója szerint a különböző virágokból készült kivonatokat „mindenfajta betegség [kezelésére felhasználták] a láztól a bőrkiütésig és a daganatokig”. Még a gyönyörű orchideák is hasznosak. Az egyik fajt (Angraecum eburneum) például arra használják fel, hogy küzdjenek a vírusfertőzések ellen és megelőzzék a koraszülést. A szigeten nemrégiben a leukémia kezelésére használt gyógyszer forrása is nyilvánvalóvá vált — Catharanthus roseus. De milyen hosszan lesznek képesek az emberek hasznot meríteni ezekből a virágokból? „A verseny folytatódik — panaszolja a beszámoló —, [mivel] felfedezetlen fajok kimondhatatlan száma pusztul ki naponta olyan kereskedelmi tevékenységek következtében, mint például a fakitermelés, a mezőgazdálkodás és a bányászat.”
Dohányosok és bagósok Indiában
„A kormány számadatai szerint Indiában a tizenöt év felettiek közül 142 millió férfi és 72 millió nő dohányzik vagy bagózik rendszeresen” — mondja a British Medical Journal. A beszámoló hozzáfűzi, hogy „a szegényebb emberek dohányt rágnak éhségük csökkentése érdekében”. A dohány igen fontos gazdasági tényező Indiában, mivel a világon India a harmadik legnagyobb termelő Kína és az Egyesült Államok után, és emberek ezreinek ad munkát. A szájüregi, a garat-, a gége-, a nyelőcső- és a tüdőrák elterjedtsége azonban aggodalommal tölti el az ICMR-t (Orvosi Kutatás Indiai Tanácsa). Amint a Journal jelenti, az ICMR azt állítja, hogy „a dohányzás és a bagózás okozta betegségekben szenvedők kezelésére fordított pénzösszeg szinte meghaladja a dohányiparból származó jövedelmet”. Az orvosok és a nem kormányképviseleti csoportok nyilvános felvilágosító kampányt javasolnak, amely megemlíti a dohányzás és a bagózás egészségi kockázatait, a dohánytermesztés fokozatos megszüntetését és alternatív termények bevezetését.
A függőség problémája
A bonni Függőségekből Eredő Veszélyek Ellen Küzdő Német Központ szerint Németországban több mint ötmillió ember szenved függőséget okozó tevékenységektől. Ezek közül 1,4 millióan gyógyszer-, és körülbelül százhúszezren heroinfüggők. Több mint százezren szenvednek a szerencsejátéktól való függőségben. A Süddeutsche Zeitung beszámol arról, hogy a legtöbben kétségtelenül alkoholfüggők, majd hozzáfűzi, hogy „a németek világbajnokok az ivásban”. Nemcsak az alkoholfogyasztás háromszorozódott meg Németországban 1950 óta, hanem — ahogy a fent említett központ megállapítja — mintegy két és fél millió személynek van szüksége kezelésre az alkohollal való visszaélés miatt.