Figyeljük a világot
Szemétáradat
A lengyel határon járőröző katonáknak napjainkban egy újfajta inváziót, a külföldről beáramló hulladék invázióját kell szemmel tartaniuk. A The Washington Post szerint 1992-ben a lengyel hatóságok mintegy 1332 nemkívánatos hulladékszállítmányt tartóztattak fel, és ez csupán Nyugat-Európából érkezett az országba. Az 1993-as év első felében ezeknek a szállítmányoknak a száma 35 százalékkal növekedett. Sok nyugati országban olyan drága lett a veszélyes hulladék elhelyezése, hogy haszonnal járó vállalkozássá vált a kevésbé fejlett országokba vinni a szemetet, ahol talán nehezebb a környezetvédelmi törvényeket érvényre juttatni. Két egyesült államokbeli, fémekkel foglalkozó vállalatot például azért ítéltek el, mert 1000 tonna, égetőkemencéből származó mérgező port összekevert egy Bangladesbe küldendő trágyaszállítmánnyal. Sőt, néhány hulladékot még jótékony adománynak is álcáznak. A lengyelországi vámhivatalnokok arról számolnak be, hogy általában olyan szállítmányokat kapnak, amelyek állítólag Ausztráliából, Európából és az Egyesült Államokból érkező jótékony céllal adott orvosi szállítmányok, amelyekről kiderül, hogy inkább hulladékokat tartalmaznak, például fecskendőket, alsóneműket és mosdáshoz szükséges dolgokat — de mindez használt és szennyes.
Folyóirat válóknak
Franciaországban egy újságkiadó, látva a válások számának elképesztően nagy arányában rejlő üzleti lehetőséget, megjelentetett egy folyóiratot, amelynek címe: Divorce (Válás). A sydneyi (Ausztrália) Bulletin egyik rovatvezetője megjegyezte, hogy a folyóirat jellemzői: „jogászoktól és pszichológusoktól származó tanácsadó rovatok; tippek az asszonyoknak, akik munkahelyet szeretnének találni a házasságuk után először; és — a bátrabbaknak — hogyan térhetnek vissza az együttjárás mulatságához.” A folyóirat egy dologgal nyilvánvalóan nem foglalkozik, mégpedig a házastársak kibékítésével. Az újságíró a következő észrevételt tette: „Bárkinek, aki azt szeretné tudni, hogyan tákolhatná össze darabokra hullott kapcsolatát, máshol kell keresnie a választ.” Igen, Isten csalhatatlan Szavában, a Bibliában keress tanácsot!
Veszélyben a venezuelai kolibri
Venezuelában huszonnyolc különböző kolibrifajtát fenyeget kipusztulás. Néhányat közülük a világon sehol másutt nem lehet fellelni. A kolibri hazája eredetileg az amerikai kontinens, amelyen Alaszkától kezdve Argentínáig és Chiléig mindenütt megtalálható. A súlya 2 és 9 gramm közötti, a legapróbb a méhkolibri, amely körülbelül 5 centiméteres, a legnagyobb pedig az óriás kolibri amely 21 centiméter. Mi pusztítja Venezuelában a kolibriket? Egy járvány vagy egy ragadozó? Nem. A Lagovén olajtársaság kiadásában készült Carta Ecológica című közérdekű információs magazin feltárja, hogy az erdőirtás — a madarak természetes környezetének módszeres pusztítása — a tettes. Ez a kicsiny, lenyűgöző, színejátszó teremtmény az ember könyörtelen esőerdőirtásának csupán egy áldozata a sok közül.
Káros szokás betiltása
A pakisztáni kormány elrendelte, hogy a bételdió csomagjain hasonló egészségügyi figyelmeztetőnek kell lennie, mint amilyen a cigarettásdobozokon van — jelenti az Asiaweek folyóirat. A lap megjegyzi, hogy Ázsia déli részén több millió ember rabja a pan masalának, egy bételdióból, különböző olajokból és egyéb hozzávalókból álló keveréknek, amelyet bétellevélbe csomagolnak. Ezt rágni szokták. India már figyelmeztető felirattal látta el a bételdió csomagjait, mivel állítólag köze van a szájrákhoz. A gyermekekről pedig tudják, hogy megfulladnak a bételdiótól. Az új pakisztáni törvények meg fogják tiltani, hogy ötévesnél kisebb gyermekeknek bételdiót áruljanak.
Növekszik a nagyszülők szerepe
Az Egyesült Államokban készült tanulmányok arra mutatnak, hogy a nagyszülők, de főleg a nagymamák, egyre nagyobb szerepet vállalnak unokáik életében. A National Institute on Aging által készülő tanulmány úgy találta, hogy az 1931 és 1941 között születettek 69 százaléka nagyszülő; mintegy 44 százalékuk több mint 100 órát tölt évente azzal, hogy egy vagy több unokája gondját viseli. A The Wall Street Journal megjegyzése szerint ezek a nagyszülők átlagosan 659 órát töltenek a gyermekekkel, ami 82 nyolcórás műszaknak felel meg. A tanulmány megállapította, hogy a nők átlagosan 15-20 órát foglalkoznak hetente az unokákkal, és 2 és félszer valószínűbb, hogy így gondoskodnak az unokájukról, mint a férfiak.
A családi körön kívül rekedt apák
A családi kötelékek Japánban, akárcsak a világ többi részén, nem olyan szorosak, mint annak előtte voltak. A The Daily Yomiuri nem régen arról számolt be, hogy munkahelyi áthelyezés miatt mintegy 481 000 japán férfi arra kényszerült, hogy távol éljen a családjától. Ez a számadat 15 százalékkal magasabb volt, mint öt évvel ezelőtt, és várható, hogy ez még tovább emelkedik, ahogy továbbra is rosszabbodnak a lakáskérdésből és az iskoláztatásból adódó gondok. Ugyanebben a kiadásban az újság leközölt egy általános- és középiskolás diákokkal készített felmérést, amelyben a fiatalok 43 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem beszélget az édesapjával. Meglehetősen nagy számuk, 18,4 százalékuk, azt mondta, hogy az édesanyjával sem beszélget.
Családi változások Argentínában
A Buenos Aires-i Clarín című hírlap szerint nemrég készült tanulmányok jelentőségteljes változásokról számoltak be az argentínai családi élet felépítésével és viselkedési formáival kapcsolatban. A mintacsaládról szólva — amelyik nagy, együtt van, esténként és a szabadnapokon együtt étkezik — az újság megjegyezte: „Sokan ma azt mondanák, hogy az ilyen mintacsalád csupán a régi fényképeken létezik, egy olyan régmúlt utópia, amely csupán képekről köszön vissza ránk.” Susana Torrado a La familia en la Argentina (A család Argentínában) című könyvében egy statisztikai adat arra mutatott rá, hogy az elmúlt évtized alatt Argentínában az egyszülős családok száma — akik ma már mintegy 1 200 000-en vannak — körülbelül 60-80 százalékkal növekedett. Az összes újszülöttnek ma már több mint 36 százaléka szerelemgyerek — amely majdnem 30 százalékos növekedést jelent 1960 óta. Mindezen felül az interjúk arra mutattak, hogy a 20-34 évesek egyharmada nem hisz a holtig tartó házassági kötelékben.
A gyermekek szókincse
Egy Olaszországban készült tanulmány kimutatta, hogy a gyermekek talán sokkal többet tudnak a modern világ csúf valóságairól, mint ahogy azt a felnőttek általában feltételezik. Az Olaszországi Nemzeti Kutatóközpont egyik csoportja több mint 5000 dolgozatot vizsgált meg, amelyeket hat-tíz éves iskolásgyermekek írtak. A La Repubblica újság szerint, egybevetve a gyermekek 6000 szavas szókincsét olvasási anyagukkal, amelyet felnőttek írtak, feltárult, hogy a „szinte valószerűtlen, nyugodt, problémamentes világ — amelyet a gyermekeknek lefestenek — nem tudja őket becsapni”. Az újság hozzáteszi: „Pontosan tudják, mik a »drogok«, mit jelent az »AIDS« és a »megerőszakolás«.” A Corriere della Sera megfigyelése szerint a kutatók azt mondják, „a gyermekek írásainak világa előrehaladottabbnak tűnik és jobban lépést tart a korral, mint az olvasási anyaguk”, amelyet felnőttek írnak.
Embercsali
Marylandben (USA) egy evangélikus egyház új módszert talált arra, hogy az embereket a templomba csalogassa. Nemrégen egy vasárnap a templomba érkező első 125 embernek fejenként 10 dollárt adtak. Csupán végig kellett ülniük a 75 perces misét, amelyet egy rövid jelenet és egy „könnyű rock” együttes kíséretében való éneklés jellemzett. Az Associated Press elmondása alapján az egyház lelkészi hivatalának igazgatóhelyettese ezt mondta: „Sok ember panaszkodik, hogy ők azért nem mennek templomba, mert az egyház mindig csak pénzt akar. Azt gondoltuk, miért ne lennénk merészek és miért is ne adnánk nekik mi pénzt.” A beszámoló szerint a legtöbb ember elfogadta a pénzt, bár sokan kijelentették, hogy később visszaadják. Harmincketten megtartották a pénzt.
Hasznos kimustrált konténerek
Egy dél-afrikai szállítóvállalat, ahelyett hogy fémhulladékként kidobta volna a nagy szállítókonténereket, néhány ötletes módot talált a felhasználásukra, ha már túlságosan is használtakká váltak és többé nem szállíthatnak bennük nehéz árukat. Ha két ilyen nagy fémépítményt összeillesztenek, egy egész nagy méretű iskolatermet kapnak. Természetesen a konténer egyik oldalát el kell távolítani, és ablakokkal meg ajtókkal kell kitoldani a megmaradt oldalakat. A kimustrált konténerek otthonként, üzletként, rendelőként és könyvtárként is szolgálhatnak. Az African Panorama folyóirat szerint egyik alkalommal „16 átalakított konténer több mint 1000 tanulónak szolgál 8 tágas osztálytermül”. Mindezideig több mint 1000 konténert tudtak a szükséget szenvedő dél-afrikai közösségeknek szolgáltatni. Ám az ezzel foglalkozó vállalat kezd kifogyni a kimustrált konténerekből, és azt kérik, hogy más nemzetközi szállítóvállalatok segítsék ki őket felesleges kimustrált konténerekkel.
Agysorvadás
A Japánban levő Akita Egyetem Orvosi Kollégiuma egyik kutatócsoportjának tanulmánya alapján a túl sok alkohol és zsír fogyasztása az évek során nemcsak hogy növeli a petyhüdtséget, hanem az agy is zsugorodik tőle. Az elmúlt hét év alatt a csoport 960 embert vizsgált meg MRI-t (a mágneses rezonancia képpé alakítási módszere) használva, és megállapította, hogy az alkoholfüggőségben szenvedők 58 százalékánál kifejlődött az agysorvadás. A 40-50-es éveiben járó hyperlipaemiások — akiknél fokozott a zsírtartalom a vérben — 41 százalékánál mutatkozott ilyenfajta sorvadás, a 60 év fölöttieknek pedig az 55 százalékánál. Ezzel éles ellentétben, azoknál, akik nem rabjai az alkoholnak és nem is hyperlipaemiások, csupán 4 százaléknál mutatkozott meg sorvadás. A Yomiuri Shimbun beszámolója szerint az agysorvadásban szenvedők 80 százalékánál észlelték az elbutulás tüneteit. A kutatócsoporttól Ikuo Naemura docens a következőket javasolja: „Az agysorvadás lassan, de biztosan fejlődik ki. Fontos, hogy tartózkodjunk a túl sok alkohol és a túl sok zsíros étel fogyasztásától.”