Figyeljük a világot
„Biztonságos szex” — nem annyira biztonságos a nők számára
Annak ellenére, hogy sokat beszélnek a „biztonságos szex” előnyéről, és hogy óvszert használnak, hogy ne kapják el az AIDS-et, az orvosok kezdik megkérdőjelezni az ilyen tanácsok bölcsességét. A párizsi Le Figaro újságban megjelenő egyik orvosi beszámoló szerint bár az óvszerek bizonyos mértékű védelmet nyújtanak a férfiaknak a fertőződés ellen, sokkal kevesebb védelmet nyújtanak a nőknek, ugyanis egy fertőzött partner könnyen megfertőzheti az óvszer külső felszínét. A nők szintén nagy veszélynek vannak kitéve a fertőzést illetően a menstruáció ideje alatt, illetve ha bármilyen fajta hüvelyfertőzésük, valamint horzsolásuk van. A statisztikák szerint úgy látszik, hogy az óvszerek most kevesebb mint 69 százalékban hatásosak abban, hogy védelmet nyújtsanak a nőknek az AIDS ellen. Hozzászólva ahhoz, hogy csökkent a „biztonsági” tényező, egy orvos megjegyezte: „Mit mondanánk egy olyan repülőgépről, amelynek évente csak 69 százalék esélye lenne arra, hogy le ne zuhanjon?”
Agytorna
„A rossz emlékezőtehetség általában nem a sorstól függ, hanem a kevés gyakorlattól” — tudósít a DAK Magazin című német betegbiztosítási kiadvány. Éppúgy, ahogy az izmok elsorvadnak a tétlenség során, az agy is berozsdásodik, és kevesebb adatot raktároz el, amennyiben keveset használják. Vajon ez elsősorban az idősek baja? Távolról sem! „Mivel a gondolkodást gyakran megkönnyítik, sőt nélkülözhető”, jegyzi meg a folyóirat, még a fiatalok is ki vannak téve annak a veszélynek, hogy nehézkessé válik az emlékezőtehetségük, ha elméjüket nem foglalják le kellőképpen. Mi segíthet? Az elme és az emlékezőtehetség serkentésére a folyóirat agytornát javasol, fejtörőket, mint amilyenek a rejtvények, melyekben számok és az ábécé betűi szerepelnek. A „keresztrejtvények [is] hasznosak lehetnek”.
WC-papírtekercs üzenetek a vonatokon
Amíg be nem vezetnek egy modernebb felszerelést, addig majdnem minden olasz vonaton veszély esetén a vonatvezető továbbra is csak a következőképpen tudja értesíteni a hatóságokat: leírja a megjegyzést, beleteszi egy WC-papírtekercsbe, és a következő állomásnál kidobja a száguldó vonatból annak reményében, hogy megtalálják, és értesítik a hatóságokat. A hivatalos vasúti szabályzatok ezt a rendszert írják elő, mely „olyan régi, mint maga a vasút”. „Még mindig hatásos, kipróbált és bevált módszer” — mondja az Olasz Állami Vasutak tisztviselője, aki mindamellett elismeri, hogy „a vonatokon folytatott kommunikáció nagyon komoly probléma”. Ha szembetalálják magukat azzal, hogy egy utas beteg, találnak egy gyanús poggyászt, támadás vagy lopás tette esetén „az Állami Vasutak személyzete tényleg tehetetlen”, mivel nincs hatalmában közbelépni — mondja az olasz Corriere della Sera című újság. A kommunikáció problémájának megoldására az Olasz Állami Vasutak a közeljövőben zártkörű, hordozható telefonokat szándékozik alkalmazni.
Amerikai fegyverparadoxon
Az Egyesült Államokban a növekvő számban elkövetett kézi lőfegyveres gyilkosságok, párosulva rengeteg tömeges lövöldözéssel, azt idézték elő, hogy vannak, akik úgy vélik, itt az ideje, hogy elvegyék a fegyvereket a bűnözőktől, illetve olyanok, akik szerint ideje, hogy vegyenek maguknak fegyvert. „Valójában sok ember talán egyszerre gondol mindkét elképzelésre” — mondja a Time folyóirat. És jóllehet egyre nagyobb a nyomás arra vonatkozólag, hogy ellenőrzés alatt tartsák a fegyvereket, több ember megy ma fegyvert vásárolni, mint bármikor ezt megelőzően. Amikor a Brady-törvényt (egy fegyverkorlátozási törvény) elfogadták, még mielőtt életbe lépett volna, a fegyverkereskedők már arról számoltak be, hogy hirtelen sok fegyver kelt el. Most körülbelül 211 millió fegyver van az Egyesült Államokban. Annak érdekében, hogy csökkentsék ezt a mennyiséget, olyan programokat indítottak, melyek keretében az emberek beszolgáltathatták a fegyvereiket, és 100 dolláros ajándékról szóló igazolást kaptak, anélkül hogy el kellett volna számolniuk. A kampány során több száz fegyvert vettek be az utcákról, ám egyeseket ugyanakkor ösztönöztek is arra, hogy olcsón vásároljanak fegyvert, hogy azután beszolgáltathassák azokat, és így haszonra tegyenek szert. Egy fegyverbolt-tulajdonos elmondta: „Biztosíthatom önt arról, hogy sokan azok közül, akik reggel beszolgáltatják a fegyvert, még délután is rendelkeznek fegyverekkel.”
Lehallgatás Japánban
A Mainichi Daily News Japán „nemzeti időtöltésének” nevezi a lehallgatást, és arról számol be, hogy „Japán az egyik olyan ország a világban, melyet a legszélesebb körben hallgatnak le, és 60 000 apró rádiómikrofont adnak el” minden évben. Néhány poloska olyan pici, hogy egy írótollba is belefér. Vannak olyan szerkezetek, melyek egy 15 méterre zajló beszélgetést is el tudnak csípni, valamint képesek 3 kilométer távolságra továbbítani. Kik azok Japánban, akik lehallgatnak? Az újság szerint sok lehallgató személy egyszerűen csak azért keresi meg a „frekvenciákat, hogy rátaláljon” a pletykák „legpikánsabb részleteire”. De sokan „féltékeny szeretők, akik meg akarnak bizonyosodni partnerük vonzalmáról, vagy olyan apák, akik lányuk tevékenységét akarják szemmel tartani”.
Az AIDS megtizedeli Afrikát
Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint abból a több mint 15 millió AIDS-esetből, melyről világviszonylatban tudomásuk van, mintegy 10 millió Afrikában van, mely révén ez a világ legsúlyosabban érintett kontinense. „Kis homokgátak a mindig duzzadó folyókkal szemben” — így jellemezte Nathan Clumek professzor a most folyamatban levő lépéseket, melyeket az AIDS-járvány elleni harcban tesznek. A párizsi Le Monde napilapban közzétett egyik interjúban Clumek professzor elmondta, hogy az afrikai államfők még nem fogták föl teljesen, milyen pusztulást fog okozni a vírus Afrikában. Amikor Clumek professzor 1987-ben úgy becsülte, hogy a kontinens 10 százaléka lesz AIDS-fertőzött, sokan túlzásnak tartották. Ma úgy becsülik, hogy Afrika bármelyik részén a népesség 20-40 százaléka megfertőződik ezzel a halálos vírussal.
Túlhalászás — Kimeríti a tengereket
„»Még sok hal van a vízben« — szól egy angol mondás. De ez nem igaz — jegyzi meg a The Economist. — A halakban gazdag tengereket mértéken felül kihasználják.” Az 1989-es halfogási csúcs óta a világ tengerihalfogása csökkenőben van. Az ok egyszerű: „Túl kevés halat hagynak a tengerben ahhoz, hogy fenntartsák a halak tömeges szaporodását. A halászok felélik a tőkéjüket, kimerítve azt a készletet, melynek a fogást kellene szolgáltatnia.” Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ 17 főbb óceáni halászterületéből 13 bajban van — melyből 4-et kereskedelmileg kimerítettnek minősítettek. A korszerű technológia — mint amilyen a hanglokátor és a műholdas távközlés — lehetővé tette a halászok számára, hogy még távoli területeken is felfedezzék a halakat, és hogy konkrét, kitűnő minőségű halászhelyekre térjenek vissza. A hatalmas, futballpálya nagyságú üzemi fenékhálós halászhajók a még nagyobb hálókat rendkívül nagy mennyiségű hallal húzzák föl. A The Economist szerint a kormányok vádolhatók a pazarlásért, mivel a világ halfogásának 90 százalékát néhány ország partjaitól számított körülbelül 370 kilométeren belüli, illetve olyan vizekből nyerik, melyet fennhatóságuk alá tartozónak mondanak. A kormányok nem engednek be más országbeli halászflottákat, de a hazai flottáknak megengedik, hogy terjeszkedjenek, sőt támogatják is őket anyagilag.
Jobb alvási szokások
„Az álmatlanság sok embernek eredményesnek tűnhet, de annak következménye, hogy megtagadjuk a testtől az alvás óráit, a végén inkább az ember eredménytelensége” — mondja az Exame című brazil folyóirat. Rubens Reimão, ideggyógyász így magyarázza: „A szervezet nem felejti el a testnek járó alvás óráit. Ellenkezőleg, mindig emlékezni fog rá, és hirtelen benyújtja a számlát, amely emlékezetkiesésben, összpontosítási nehézségben és a lassú gondolkodóképességben mutatkozhat meg.” Ahhoz, hogy elkerüljük az indokolatlan aggódást, Reimão doktor ezt javasolja: „A munkahelyi problémák megoldását vagy az azon való gondolkodást hagyja akkorra, amikor a munkahelyen van.” A lazítás és jobb alvás érdekében az Exame rendszeres testmozgást, lágy zenét, tompított fényt és jó gondolatokat ajánl.
Katolikus mise — „Ministránslányok” szolgálják fel
Néhány egyházi tekintély eddig eltűrte, hogy a mise szertartásánál lányok segédkeznek a papok mellett. II. János Pál pápa jóváhagyásával levelet küldtek a világ minden részén lévő, katolikus püspökök konferenciavezetőinek, melyben a Kongregáció az Isten Imádatára és Szolgálattevők Képzésére nevű pápai hivatal minden egyes püspöknek lehetőséget adott arra, hogy „ministránslányokat” bízzon meg azzal, hogy segítsenek felszolgálni a misénél. A Corriere della Sera szerint amint ezt bejelentette, illetve azért, hogy „a feminista törekvéseknek még a leghalványabb reményét is eloszlassa”, Joaquin Navarro Valls, a Vatikán szóvivője hamarjában kihangsúlyozta, hogy ez az érvényesülési lehetőség semmiképpen sem változtat az egyház női papokkal kapcsolatos hozzáállásán. Akkor miért vannak a „ministránslányok”? „Engem nem lep meg — jegyezte meg Franco Ferrarotti, szociológus. — Az egyház nem talál papokat, és úgy látszik, ministránsfiúkat sem talál.”
Eunuchok vallási kultusza
A bombayi Indian Express arról tudósít, hogy Indiában több mint egymillió eunuch van. Közülük mindössze 2 százalék született ebben az állapotban. A többieket kasztrálták. Az Express szerint jóképű fiúkat elcsábítanak vagy elrabolnak, és az Indiában található sok, eunuchokat létrehozó központ egyikébe viszik. Ott a fiúkat egy szertartásnak vetik alá, mely egy „fejedelmi bánásmódot” is magában foglal, és amely a heregolyóik eltávolításával tetőződik. Azután az újdonsült eunuchokat idősebb eunuchok örökbe fogadják, és úgynevezett „anya-lány” kapcsolatot alakítanak ki. Ezeknek az eunuchoknak lányneveket adnak, és azt követően úgy viselkednek és úgy öltözködnek, mint a nők. A legtöbb eunuch kultikus csoportba szerveződik egy istenség vezetése alatt. India-szerte sok olyan templom van, melyben az eunuchokat tisztelik, és isteni lényként imádják egy évi ünnep során.