Figyeljük a világot
A kutyák „öngyilkosságának” rejtélye
A Rosarióban (Argentína) élő emberek hihető magyarázatot keresnek arra a jelenségre, hogy a városban, úgy tűnik, felszökött a kutyák „öngyilkossági” kísérleteinek száma. A problémát főleg Rosario, Parque de España néven ismert, közkedvelt parkjában figyelték meg. Ebben a parkban egy sétány húzódik körülbelül 165 méter magasan a Paraná folyó fölött. Egy éven belül körülbelül 50 eset volt, amikor a kutyák hirtelen elszabadultak a gazdájuktól, egyenesen a sétány pereméhez rohantak és leugrottak, ami szinte biztosan a kimúlásukat jelentette. A szakértők szerint azonban a kutyák nem képesek arról dönteni, hogy megöljék magukat. Az állatorvosok inkább úgy vélik, hogy a kutyákat az ultrahangok, vagy a madarak és a folyóban lévő csónakok mozgása vonzza. Nekiiramodnak a sétány pereme felé, de mielőtt észrevennék, már szállnak a szakadékban lefelé.
Személyi riasztókészülékek
A The Toronto Star szerint több kanadai lakos hordozható riasztókészüléket szerzett be védekezés céljából. Közkedveltek a „zajcsinálók” vagy „vijjogók” — személyi riasztók, amelyek nagyfrekvenciájú hangokat adnak ki. Kaphatók olyan kellemetlen szagú vegyszert tartalmazó üvegcsék is, amelyeket azért készítettek, hogy kedvét szegjék a támadónak, valamint aeroszolos festékek is, amelyekkel megkönnyítik a későbbiekben a támadó azonosítását, akire zöld színű festéket fújtak. A Star elismeri azonban, hogy a „fortélyos önvédelmi szerkezetek nem tudják garantálni, hogy az egyén nem lesz egy erőszakos bűntett áldozata. A rendőrség szerint fontosabb lehet az ésszerű óvatosság a technológiánál.”
A földművelés veszélyei az egészségre nézve
A gombaölő, gyomirtó és rovarirtó szerek segítségével kisebb a földművesek terményvesztesége. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése szerint azonban a mezőgazdasági vegyszerek felelősek közvetlenül azért, hogy évente mintegy 40 000 földművelő hal meg. Becslések szerint ezek a vegyszerek még 3,5-5 millió személy egészségét veszélyeztetik komoly mértékben.
Anglikán papok és emberalkotta istenük
Az anglikán egyház nemrégiben elbocsátotta egyik lelkészét. A pap nyíltan arra tanított, hogy ne higgyenek egy természet felett álló Istenben, a Biblia hitelességében és Jézus megmentő szerepében. Annak ellenére, hogy nyíltan semmibe vette a Biblia tanításait és az egyházi tantételeket, elbocsátása együttérzést váltott ki más papokból. Hetvenöt anglikán lelkész írt alá egy nyílt levelet, amelyben kérik, hogy a szóban forgó férfinak engedjék meg, hogy folytassa papi szolgálatát. Néhány pap azt állítja, hogy anglikán lelkésztársai közül több százan nem hisznek egy természetfölötti Istenben.
Biztonság hiánya világméretekben
Az 1995 márciusában megtartandó Társadalmi Fejlesztések Világkonferenciájára az UNDP (ENSZ Fejlesztési Programja) kiadott egy információs lapot, melyben kifejezi az emberi biztonság feletti aggodalmát. Az információs lap a Human Development Report 1994 (Beszámoló az emberi fejlődésről 1994) alapján megjegyezte, hogy „a század elején a háború áldozatainak körülbelül a 90 százaléka katona volt. Ma már körülbelül a 90 százalékuk polgári személy — katasztrofálisan eltolódott az egyensúly.” Az UNDP beismeri: függetlenül attól, hogy hol élünk, az emberi biztonság veszélyben van. A Human Development Report 1994 hozzáfűzi: „az éhínségek, etnikai viszályok, társadalmak szétbomlása, terrorizmus, szennyeződés és a kábítószer-üzérkedés többé már nem nemzeti határokon belüli elszigetelt jelenség. Következményeik az egész földre kihatnak.”
Kóbor pit bullterrierek
A The New York Times szerint az Egyesült Államok keleti városainak egyre nagyobb problémát jelentenek az utcán kóborló, veszélyes pit bullterrierek. Tom Simon, a Kutyaellenőrzési Hivatal egyik tisztviselője elmagyarázza, hogy nem feltétlenül mindegyik pit bullterrier veszélyes. Elmondta: „ha helyesen képzik ki őket, igazán szelíd kutyák és nagyszerű kutyusok lehetnek.” Ám a rideg valóság az, hogy a fent említett veszélyes kutyákat úgy tenyésztették és képezték ki, hogy vérengző verekedők legyenek. Néhány kutyát kegyetlenül megkínoznak, „hogy még őrültebbé váljon” — magyarázta az egyik szakértő. Sok kutya, miután erőszakos és vad kutyaviadalokon vett részt, már nem képes újra verekedni. Ha ez bekövetkezik, a tulajdonosok sokszor egyszerűen csak magukra hagyják a pit bullterriereket, hogy az utcákon kóboroljanak.
Új ökumenikus egyházi testület Ausztráliában
Számos egyház Ausztráliában létrehozta 1946-ban az Ausztrál Egyházak Tanácsát. A római katolikus egyház nem lett a tagja, hanem megfigyelő státusban volt éveken keresztül. Most, közel 50 évvel később a tanácsnak új nevet adtak, az Ausztrál Egyházak Nemzeti Tanácsa nevet. Csak eggyel nőtt tagjainak létszáma — a katolikus egyházzal. Az evangélikus egyházat is felkérték, hogy csatlakozzon az új testülethez, de az elutasította, mert saját tagjai közül nem elegen szerették volna megtenni ezt a változást. A The Sydney Morning Herald megjegyezte, hogy David Gill, az új tanács főtitkárjelöltje úgy beszélt önmagukról, mint akik „nagyon intenzíven imádkoznak” és hozzátette: „Feltételezem hogy ez már önmagában is egy kis változást jelent.” Az előző tanács „némiképp politikai arculatára” utalt ezzel. „Úgy tűnik a hangsúlyt a társadalmi igazságosságra helyezték inkább, nem pedig a Jó Hír terjesztésére” — mondta. Az újság még hozzáfűzte: „Nagy szakadékot hozott létre az, hogy nem tudtak belekezdeni »az evangéliumi kérdésekbe«, ahogyan az evangélikusok mondják, s ez még mindig megoldatlan.”
Magára hagyott csomagok
Mi történik azokkal a csomagokkal, amelyeket az Egyesült Államok főbb szállítóvállalatainál hagynak? Eladják egy scottsborói (Alabama) társaságnak, amelyet Magára Hagyott Csomagok Központjának neveznek. Itt kinyitják, megtisztítják, megnézik, van-e benne készpénz, és újra eladják a vásárlóközönségnek. „Ha valaki bekukkant a Központba, ez már önmagában is elég ahhoz, hogy a legbizalomtelibb repülőn utazót is meggyőzze arról, hogy csak kézipoggyászt vigyen magával — mondja a The Wall Street Journal. — Jellemző módon, négy óriási eladói szintjén mindenfélét árulnak szőrmebundától, horgászbottól, pólóktól kezdve kamerákig . . . Kenyérpirítókat, kozmetikai cikkeket, jávorszarvas agancsokat, magyar népzenekazettákat, sőt még érckoporsót is találhatsz itt.” A légitársaságok mintegy kétmillió csomaggal foglalkoznak naponta, és bár ezek közül körülbelül 10 000-20 000 csomagot rossz útra küldenek vagy máshova helyeznek el, kevesebb mint 200 csomag nem talál vissza gazdájához. Három hónap áll az utasok rendelkezésére, hogy visszaigényeljék elveszett csomagjaikat, mielőtt eladnák azokat. „Míg a légitársaságok azt állítják, hogy nem találják a Scottsboróba küldött áruk tulajdonosait, az alkalmazottak azt mondják, hogy órákat töltenek azzal, hogy lehámozzák vagy lekaparják a neveket és a címeket, mielőtt kitennék eladásra” — jelenti ki a Journal.
A főnyeremény szentély
Dél-Japánban egy kicsiny, viszonylag ismeretlen sziget hirtelen híressé vált a helyi sinto szentély nevének köszönhetően. A szentélyt Hotónak hívják, ami „kincsre lelést” jelent és a városban egy propagandacsoport olyan eredményesen használta ezt ki, hogy messze felülhaladja legmerészebb álmait is. Megszervezték, hogy a szentélyben olyan erszények értékesítése történjen, amelybe az emberek beletehetik lottószelvényeiket. Azt mondják, hogy a szentélyben vásárolt „szerencseerszény” használata garantálja a jó szerencsét a lottózásban. Azóta „az emberek özönlenek a hotói szentélybe, reménykedve abban, hogy megütik a lottó főnyereményét” — mondja az Asahi Evening News. Ám nem az emberek „özöne”, hanem a szentély ütötte meg a főnyereményt, azáltal hogy 10 és 30 dollárért adja az erszények darabját.
Egyiptomban van a legrégibb kövezett út
Kairótól 69 kilométerre délnyugatra a kutatást végző geológusok feltérképeztek egy 12 kilométeres kövezett utat, amely áthalad a sivatagon. Az ősi út elkészítésének idejét, mely utat mészkővel, homokkővel sőt néhány megkövesedett fával burkoltak, körülbelül i. e. 2600-2200-ra, az Óbirodalom idejére teszik. Az út átlagosan két méter széles. Azért építették, hogy könnyebben tudják szállítani a nehéz köveket egy nagy bazaltkőbányából egy ősi tó partjára, amely az áradáskor összekapcsolódott a Nílussal. A tó ma már nem létezik. Az ókori egyiptomi uralkodók kedvelték ezeket a sötét köveket, szarkofágjaikat és Gízában a halotti templomok kövezetét készíttették belőle. „Íme, egy újabb technológiai győzelem, amelyet az ókori Egyiptomnak tulajdoníthatunk” — mondta dr. James A. Harrell geológusprofesszor. A krétai kockaköves út volt korábban a legrégebbinek ismert út, melynek a megépítését nem teszik i. e. 2000-nél korábbra.