Olvasóink írják

Játékok Épp most fejeztem be a „Szülők — bölcsen válasszátok meg gyermeketek játékát” (1994. szeptember 8.) című kiváló cikk olvasását. Szülő lévén nagyra értékelem a felvilágosítást. De szeretnék hozzáfűzni egy figyelmeztető javaslatot. Kérlek benneteket, hívjátok fel az olvasók figyelmét arra a lehetőségre, hogy a kisgyermekek még akkor is belefulladhatnak a vödörbe, ha csak kevés folyadék van benne.

E. V., Egyesült Államok

Értékeljük az emlékeztetőt. (A kiadók.)

A fiammal egy beszélgetés kellős közepén voltunk azzal kapcsolatban, hogy szerette volna, ha megveszek neki egy olyan játékot, melyről úgy éreztem, nem való neki. Mivel fiatal, nehéznek találta, hogy egyetértsen az érvelésemmel. Ahogy beszélgettünk, kinyitottuk a postaládát, melyben benne volt a legújabb Ébredjetek! Mindketten meglepődtünk, amikor megláttuk a címet: „Tudod mivel játszik a gyermeked?” Nagy hatást gyakoroltak rá a cikkek, és kezdte megérteni az érvelésemet.

W. F., Egyesült Államok

Köszönöm a cikkeket. Majdnem 13 éves vagyok, és szeretem a szabadtéri tevékenységeket, az iparművészetet és a zongorázást. Amikor kisebb voltam, saját magam készítettem a játékaimat. Jobban szeretek ezekkel foglalkozni, mint a videojátékokkal, mert olyan érzést keltenek bennem, hogy véghez vittem valamit. Remélem, hogy ezek a cikkek segítettek a többi gyereknek felismerni, milyen szórakoztatóak lehetnek az ilyen dolgok.

C. S., Egyesült Államok

Víziló Köszönöm, hogy közzétettétek a „Víziló, segítség!” (1994. október 8.) című közleményt. Annyira megindított, amikor arról olvastam, hogyan mentette meg a víziló azt az impalát. Eddig a víziló számomra mindössze egy hatalmas test volt a vízben, amely kinyitja hatalmas száját, hogy megmutassa hatalmas fogait. Azt nem mondhatnám, hogy szerettem az ilyen állatokat, de ez a cikk megváltoztatta a véleményemet.

Y. H., Japán

Izraeli katona története Éppen most fejeztem be a „Gyilkolásra képeztek ki, most pedig életet kínálok fel” (1994. szeptember 8.) című cikket. Sokszor éreztem indíttatást arra, hogy értékelésem kifejezéseként írjak, de soha nem éreztem olyan indíttatást, mint most. Gyakran eltűnődtem azon, hogy vajon a zsidók hogyan reagálnak Jehova Királyságának jó hírére. Ti pedig most gondoskodtatok Rami Oved rendkívül szívmelengető történetéről. Micsoda öröm arról olvasni, hogy Isten Szava minden akadály felett győzelmet arat!

J. S., Egyesült Államok

Megindította a szívemet a történet, mivel a családom szintén zsidó származású. Sok embernek nehéz, amikor a Biblia igazságát választja a családjával szemben, de különösen a zsidóknak nehéz, hiszen az ilyen emberek családja halottnak tekinti őket. A szüleim családja mindazonáltal megenyhült, amikor látta, hogy a szüleim senkiért sem adják fel az igazságot!

F. K., Egyesült Államok

Szemműtét Nagy érdeklődéssel olvastam a „Radiális keratotomia — mi az?” (1994. szeptember 22.) című cikket. Mivel néhány hónapon belül ezt a műtétet hajtják végre rajtam, nagyra értékeltem a felvilágosító információt. Átfogóbb volt, mint a szemészem által nyújtott információ.

G. C., Olaszország

Szenvedő gyermekek A „Milyen reményük van a gyermekeknek?” (1994. május 8.) című sorozat nagyon élethű volt, és igen jól volt elkészítve. Elszomorodott a szívem, amikor a rettenetes tapasztalatokról, halálos betegségekről és a borzasztó életfeltételekről olvastam, amelyek között sok gyermek szenved. De megörültem, amikor olvastam a gyermekek valódi reményéről, mely akkor valósul meg, amikor Isten Királysága uralkodik az emberiségen.

D. G., Pápua Új-Guinea