Figyeljük a világot
A német egyházak elismerik vétkességüket a holocaustban
Ötven év elteltét jelezte 1995 januárja azóta, hogy felszabadították a Lengyelországban levő auschwitzi koncentrációs tábort, ahol a nácik módszeresen kínozták a zsidókat, a szlávokat, a cigányokat, Jehova Tanúit és másokat. Néhány németországi egyház elismeri, hogy része volt a vétkességben. A Süddeutsche Zeitung jelentése szerint a Német Püspöki Konferencia ecsetelte az „országunk és az egyházunk bűnnel terhes történelmét”, elismerve, hogy „a katolikusok sok hibát és bűnt követtek el. Nem is kevesen közülük hagyták, hogy a nemzetiszocialista ideológia a maga oldalára állítsa őket, és közömbösek maradtak a bűntettek iránt.” A Németországi Evangélikus Egyházak Tanácsának elnöke bevallotta, hogy „a felismerés eme keserű folyamatában ráébredtünk, hogy még a keresztény teológia és az egyház is részt vett a zsidóktól való eltávolodás és az irántuk mutatott ellenséges érzület hosszú történetében”.
A szakítások szentélye
A válásban vagy valamilyen nemkívánatos kapcsolat miatt szakításban reménykedő emberek özönlenek egy Asikagában, Tokiótól 80 kilométerre északra levő sinto szentélybe. Az Asahi Evening News című újság szerint a kötelékek megszakításának szentélyeként ismert hely az egyetlen olyan sinto templomnak bizonyul Japánban, ahol elfogadják a válásra irányuló kérelmeket. Rengeteg hívő érkezik mindennap. Mindegyikük felírja a kérését egy emára, vagyis egy vékony fatáblára, felfüggeszti a szentély falaira, és imádkozik azért, hogy az istenek válaszoljanak. Az újság elmagyarázza, hogy körülbelül száz évvel ezelőtt, amikor a szentélyt megalapították, „a gazdag helyi kereskedők feleségei leírták imáikat, melyekben azt kérték, hogy férjük hagyja el szeretőjét, és jöjjön vissza hozzájuk”. A buzgó kérések ma viszont már nem a kibékülést szorgalmazzák.
A szem kettős munkát végez
A kutatók szerint az emberi szemnek nemcsak egyfajta funkciója van. Az egyik természetesen az, hogy tudatos látást biztosítson számunkra. A másik funkciója, amit a közelmúltban fedeztek föl, és amelyről a The New England Journal of Medicine-ben számoltak be, a fényingerek regisztrálása, melyek a test belső napi óráját szabályozzák. Mivel ez a másik funkció a látóképességtől függetlenül működik, még a teljesen vak embereknek is, akik nem képesek fényt érzékelni, normálisan működhet a biológiai órájuk. Ez a felfedezés változásokhoz vezethet a vakok kezelését illetően. Bevett gyakorlat például az, hogy a teljesen vak emberek szemét kiveszik, és műszemmel helyettesítik, amely kozmetikailag tetszetősebb. A teljesen vak embereket általában nem vizsgálják meg például a zöld hályog szempontjából sem, amely akadályozza a retina azon képességét, hogy regisztrálja a fényt. Dr. Charles A. Czeisler, a kutatócsoport vezetője azt mondta, hogy ennek eredményeképpen a legtöbb ilyen ember többé nem képes a belső óráját a 24 órás, nappalból és éjszakából álló ciklushoz igazítani, s ez folyamatos alvászavarokhoz vezet, amelyek azokhoz a panaszokhoz hasonlítanak, melyek az időeltolódással járó utazás során tapasztalhatók.
A filmek „védőszentje”
Az El País című madridi, spanyolországi lap jelentése szerint a filmipar hamarosan a saját „védőszentjével” büszkélkedhet. A filmipar első centenáriumára való megemlékezés keretében a Vatikán felbecsüli a lehetséges jelölteket. Assisi „Szent” Ferenc a legkedveltebb, aki bevezette Jézus megszületésének a megjelenítését, melyet egyes filmgyártók kezdetleges „hollywoodi színpadképnek” tartanak. Felvetődött még Bosco „Szent” János, szaléziánus pap neve, aki a szórakoztatást a gyermekek tanításának eszközeként használta fel. Az egyik filmrendező javaslata: „Szent Domingo de Guzmán, aki bevezette az inkvizíciót, az első nagy látványosságok egyikét.” A televíziónak mint újabb jelenségnek már van „védőszentje”: „Szent” Klára. Azért nevezték ki, mert korábban mindig úgy vett részt a misén, hogy kinézett annak a cellának az ablakán, ahol fogva tartották. Semmi jele azonban annak, hogy a szenteknek hatalmuk lenne a műsorok összeállítása fölött.
Halál utáni élet vagy hallucináció?
A média gyakran tesz közzé „a halálhoz közeli állapotban átélt tapasztalatokról” szóló beszámolókat, melyek szerint a halálhoz közeli állapotba került betegek később azt állítják, hogy bepillantást nyertek a halál utáni életbe. Egy német ideggyógyászokból álló csoport kísérletei a közelmúltban azt sejtették, hogy az ilyen tapasztalatok oxigénhiány miatt lépnek fel, ami hallucinációkat okoz. A De Gooi en Eemlander című holland újság szerint a csoport 42 egészséges fiatalt vizsgált, akiket legfeljebb 22 másodpercre öntudatlan állapotba hoztak a légcsere fokozása által. Ezután a fiatalok olyan benyomásokat és látomásokat írtak le, melyek feltűnően hasonlítottak „a halálhoz közeli állapotban átélt tapasztalatokhoz”. Néhányan arról számoltak be, hogy élénk színeket és fényeket láttak, madártávlatból látták magukat, szeretteiket kellemes környezetben látták, és így tovább. A legtöbb fiatal kellemesnek és békésnek írta le a benyomásokat — olyannyira, hogy nem akarták visszanyerni az öntudatukat.
A föld felszínének fele érintetlen
„Az emberiség minden igyekezete ellenére a földgolyó szárazföldi felszínének valamivel több mint a fele még mindig vadon” — jelenti a New Scientist folyóirat. Egy friss kutatás „kimutatta, hogy 90 millió négyzetkilométer területű szárazföld, vagyis az összes földterület 52 százaléka még érintetlen”. Hogy lehet az, hogy ez az arány jóval meghaladja egy 1989-es vizsgálat eredményeit, mely szerint a bolygónak csak a harmadrésze vadon? Úgy, hogy ez a legfrissebb kutatás, melyet Lee Hannah, a Nemzetközi Védelem munkatársa végzett, még az ezer négyzetkilométeres méretű területeket is számításba vette, míg az előzőben négyezer négyzetkilométeres alsó határral dolgoztak. „Egy még finomabb felbontású kutatás valószínűleg feltárná, hogy még ennél is nagyobb azon területek aránya bolygónkon, melyeket nem érintett az ember tevékenysége” — állította a cikk. Hannah azonban rámutatott, hogy az érintetlen szárazföld jó része „kő, jég és szélfútta homok”, mely alkalmatlan mind az emberi, mind az állati élet számára. „Bolygónk lakható felszínének közel háromnegyedén az emberi beavatkozás kiszorította a természetes környezetet” — jegyezte meg Hannah. A felmérésben szereplő három kategória a következő volt: érintetlen (52 százalék), részben átalakított (24 százalék) és ember által uralt (24 százalék).
Istennek játszanak?
Évente mintegy 29 millió ember özönlik a világ minden tájáról az egyesült államokbeli Nevada államban levő Las Vegasba. A legtöbben természetesen a szerencsejáték kedvéért jönnek, ám sokan imádkozni és imádatot gyakorolni is szeretnének. Ezért a The New York Times beszámolója szerint a területen lévő katolikus egyházmegye nemrégiben egy 3,5 millió dollárba kerülő, 2200 férőhelyes templomot emelt csupán egy háztömbnyire a város négy legnagyobb hotel-kaszinójától. Mivel a templomba látogató híveknek mintegy 80 százaléka turista, akik közül a legtöbben a szerencsejáték miatt tartózkodnak a városban, az egyház felkéri őket, hogy tegyék zsetonjaikat a perselybe. Az egyháznak van egy olyan ajándéküzlete is, ahol a vendégeket arra kérik, hogy zsetonjaikat használják fizetőeszközként. Az üzletben még olyan játékzsetont is lehet kapni ajándéktárgyként, melyen rajta van Jézus Krisztus képmása. Egy időben az egyház egy ferences szerzetest alkalmazott, aki hetente körbement a kaszinókban, hogy beváltsa az egyháznak adományozott zsetonokat. Zsetonszerzetesnek csúfolták.
Az ágyban fekvés hátrányai
„Az elhúzódó ágyban fekvés több kárt okozhat a betegeknek, mint hasznot” — állítja a londoni The Times. Mintegy ötven évvel ezelőtt Sir Richard Asher orvos megkérdőjelezte ezt az orvoslásban bevett gyakorlatot, és felhívta a figyelmet bizonyos egészségi kockázatokra, például a trombózisra, az izomgyengülésre, a csontok kálciumveszteségére, a vesekövekre, a székrekedésre és a depresszióra. Azóta több tanulmány is megerősítette ezt a figyelmeztetést, és a boncolások eredményei azt mutatják, hogy a halálos tüdőembóliával járó trombózis veszélye közvetlenül összefügg a halál beállta előtt ágyban töltött idő hosszával. Másrészt viszont az orvosok javasolják az ágyban fekvést, ha akut ülőidegzsábás hátfájásról, vagy előrehaladott terhesség alatt tapasztalt panaszokról van szó. Valójában más akut és súlyos betegségek esetében előfordul, hogy tényleg nincs más lehetőség, csak a fekvés. Az orvosok azonban úgy gondolják, hogy mihelyt elmúlik a válságos állapot, felgyorsítja a gyógyulást, ha az ember fölkel, és mozog egy kicsit.
A világ leggazdagabb nemzetei
A Világbank egyik jelentése szerint Svájc a világ leggazdagabb nemzete. Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék — a létrehozott minden termék és szolgáltatás értéke — ebben az országban 36 410 dollár volt 1993-ban. Ez csaknem 12 000 dollárral haladta meg az Egyesült Államok egy főre eső bruttó nemzeti össztermékét, amely ország a hetedik helyet foglalta el a felsorolásban. Svájc után Luxemburg, Japán, Dánia, Norvégia, Svédország, az Egyesült Államok, Izland, Németország és Kuvait következett. Továbbra is Mozambik a legszegényebb nemzet a világon, mivel fejenként mindössze 80 dollár értékű terméket állít elő. Figyelemre méltó, hogy a legjobb tízről készült legfrissebb listáról számos közel-keleti olajkitermelő ország hiányzott, ami az olajáresést tükrözi. Ha viszont a vásárlóerőt vesszük figyelembe, akkor megváltozik a felsorolás. Mivel az Egyesült Államokban alacsonyabbak az árak, mint a legtöbb gazdag országban, az amerikaiak többet kapnak a pénzükért, mint bármely más nemzethez tartozó emberek, kivéve a luxemburgiakat. A megváltozott felsorolás így néz ki: Luxemburg, Egyesült Államok, Svájc, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Hongkong, Japán, Németország, Szingapúr és Kanada.