Pillantás napjaink SCI-FIJÉRE

GÉPKOCSI, telefon, számítógép — előfordulhat, hogy valaki több mint 130 évvel ezelőtt meg tudta jósolni feltalálásukat? Jules Verne sci-fi író megtette! Ezekre irányuló megdöbbentő, tudományos ösztönös meglátásra Jules Verne Paris au XXe siècle (Párizs a XX. században) című regényének nemrég felfedezett kéziratában leltek. Ebben a korábban kiadásra nem került regényben még egy olyan szerkentyűt is leír, mely kísértetiesen hasonlít egy mai faxgépre!a

Ám még a legügyesebb sci-fi írók is fényévre elmaradnak attól, hogy valódi próféták legyenek. Például Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című műve lebilincselő olvasmány, de a tudósok most már tudják, hogy képtelenség megvalósítani egy ilyen utazást. Az sem látszik valószínűnek, hogy a 2001. év szemtanúja lesz a Jupiterre, vagy más bolygóra vivő, pilótás utaknak, ahogy azt egyesek korábban sejtették.

A sci-fi írók az elképesztő tudományos fejlemények közül is sokat nem tudtak megjósolni, melyek már megtörténtek. A The Atlantic Monthly című folyóiratban megjelent egyik cikkben Thomas M. Disch, sci-fi író beismeri: „Gondoljuk el, hogy az összes sci-fi elmulasztotta elképzelni a kibernetikus [számítógép]kort . . . az üvegházhatást vagy az ózonréteg pusztulását, illetve az AIDS-et. Gondoljunk a hatalom új geopolitikai kiegyensúlyozatlanságára. Gondoljunk mindezekre, majd kérdezzük meg, mi mondanivalója van erről a sci-finek. Szinte egy szava sincs.”

Sci-fi — nagy üzlet

Persze lelkes hívei számára a sci-fi nem konkrét tudomány, hanem szórakozás. Mégis vannak, akik ebben a tekintetben is kétségbe vonják az értékét. A sci-fi ennek a századnak az elejétől arról híres, hogy vacak irodalom, mivel sci-fire specializálódott ponyvafolyóiratok kerültek kiadásra. Ezek közül az elsőt, az Amazing Stories című folyóiratot 1926-ban adták el. Alapítójának, Hugo Gernsbacknak tulajdonítják egy szó megalkotását, mely a „sci-fi” kifejezéssé alakult. Sokan úgy gondolták, hogy ezeknek a feltűnést keltő kalandtörténeteknek kevés irodalmi értékük van, ha egyáltalán van értékük.

A II. világháború után kezdték komolyabban venni a sci-fit. A tudománynak ebben a háborúban betöltött drámai szerepe új tekintélyt kölcsönzött a tudománynak. A sci-fi írók jóslatai kezdtek hihetőbbnek látszani. Így kezdtek elszaporodni a sci-fi képregények, folyóiratok és zsebkönyvek. A kemény fedelű sci-fi könyvek felkerültek a bestseller listákra. Ám ahogy a sci-fi igyekszik megfelelni a tömegpiac követelményeinek, gyakran feláldozzák az irodalmi minőséget, és a tudományos pontosságot. Robert A. Heinlein, sci-fi író siránkozik, hogy most kiadnak „mindent, ami olvasható, sőt még azt is, ami közepesen szórakoztató”, beleértve „igen sok silány, okoskodó regényt”. Ursula K. Le Guin, írónő hozzáfűzi, hogy még „másodosztályú dolgokat” is kinyomtatnak.

Effajta bíráló megjegyzések ellenére a sci-fi egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és jelentős reklámot kapott nem a tudósok részéről, hanem a mozifilmipartól.

A sci-fi „nagy vászonra” kerül

A sci-fi filmek már 1902 óta léteztek, amikor Georges Méliès elkészítette a La voyage dans la Lune (Utazás a Holdba) című filmet. A fiatal mozibajárók későbbi nemzedékét a Flash Gordon igézte meg. Ám 1968-ban, egy évvel azelőtt, hogy az ember eljutott a holdra, a 2001: Űrodisszea című film művészi elismerésben részesült, valamint kereskedelmi siker is volt. Hollywood ekkor hatalmas pénzösszegeket kezdett kiutalni a sci-fi filmekre.

Az 1970-es évek vége, 1980-as évek eleje felé olyan filmek, mint A nyolcadik utas: a halál, a Csillagok háborúja, a Szárnyas fejvadász és az E. T. — a Földönkívüli az összes amerikai jegypénztár bevételének a felét tették ki. Valójában a sci-fi gondoskodott minden idők egyik legsikeresebb mozifilmjéről, a Jurassic Parkról. A filmmel együtt mintegy 1000 Jurassic Park termék áradata jött. Nem meglepő, hogy a televízió is követte ezt az irányzatot. Az Űrszekerek című közkedvelt műsor hatására számos olyan program készült, mely a világűrről szólt.

Sokan azonban úgy vélik, azáltal hogy kielégíti a népszerű kívánságokat, némelyik sci-fi író feláldozza azokat a sajátságokat, melyek némi értéket kölcsönöztek a sci-finek. Karl Michael Armer, német író kijelenti, hogy a sci-fi most csupán egy közkedvelt márkanév, melyet többé már nem a tartalom, hanem az értékesítési módszerek határoznak meg. Mások azért panaszkodnak, hogy napjaink sci-fi filmjeinek valódi „filmcsillagai” nem személyek, hanem filmtrükkök. Egy kritikus még azt is mondja, hogy a sci-fi „oly sok megnyilvánulásában visszataszító és förtelmes”.

Például sok úgynevezett sci-fi film igazából egyáltalán nem a tudományról vagy a jövőről szól. A jövővel kapcsolatos díszleteket néha csak a szemléletes erőszak háttereként használják. Norman Spinrad, író megjegyzi, hogy a mai sci-fi történetek közül sokban valakit „lelőnek, leszúrnak, atomjaira bontanak, lézereznek, szétmarcangolnak, felfalnak vagy szétrobbantanak”. Sok filmben ezt a súlyos testi sértést borzasztó részletességgel ábrázolják!

Egy másik nyugtalanító terület a természetfeletti elem, mely jó néhány tudományos fantáziakönyvet és filmet jellemez. Míg egyesek nem tekintik ezeket a történeteket egyébnek, mint a jó és rossz közötti jelképes csatáknak, addig ezen művek némelyike úgy látszik, túlmegy a jelképen, és spiritiszta szokásokat támogat.

Kiegyensúlyozottság szükségeltetik

Persze a Biblia nem ítéli el a gazdag fantáziájú szórakozást mint olyat. Jótám fákról szóló példázatában az értelem nélküli növények úgy vannak ábrázolva, mint amik beszélgetnek egymással — még terveket is szőnek (Bírák 9:7–15). Ésaiás próféta ugyancsak gazdag fantáziájú megoldással élt, amikor úgy ábrázolta a nemzetek régen halott vezetőit, mint akik beszélgetést folytatnak a sírban (Ésaiás 14:9–11). Még Jézus némelyik példázata is tartalmazott olyan elemeket, melyek nem történhetnek meg szó szerint (Lukács 16:23–31). Ezek a gazdag képzelőerejű megoldások nemcsak azt a célt szolgálták, hogy szórakoztassanak, hanem azt, hogy oktassanak és tanítsanak.

Néhány író napjainkban joggal alkalmazhat jövővel kapcsolatos díszletet oktatás vagy szórakoztatás végett. Azok az olvasók azonban, akik lelkiismeretes keresztények, elméjükben tartják, hogy a Biblia arra buzdít minket, hogy figyelmünket a tiszta és egészséges dolgokra összpontosítsuk (Filippi 4:8). Arra is figyelmeztet minket, hogy: „az egész világ a gonoszságban vesztegel” (1János 5:19). Néhány sci-fi film és könyv a Bibliával összeegyeztethetetlen eszmék és filozófiák népszerűségét szolgálja, mint amilyen az evolúció, az ember halhatatlansága és a lélekvándorlás. A Biblia figyelmeztet bennünket, nehogy „a bölcselkedés és üres csalás” zsákmányaivá váljunk (Kolossé 2:8). Így az óvatosság helyénvaló, amikor a sci-firől van szó, mint ahogy ez a szórakozás minden formájával is így van. Szelektívnek kell lennünk azt illetően, hogy mit olvasunk, vagy mit nézünk meg (Efézus 5:10).

Ahogy korábban említettük, sok népszerű film erőszakos. Ha rendszeresen felesleges vérontást nézel, az vajon kedves lesz Jehova előtt, akiről ezt mondták: „Szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti”? (Zsoltárok 11:5, Újfordítású revideált Biblia). És mivel a spiritizmust az Írások elítélik, a keresztények jó ítélőképességet szeretnének gyakorolni, amikor olyan könyvekről vagy filmekről van szó, melyeket olyan elemek jellemeznek, mint a mágia vagy a varázslat (5Mózes 18:10). Értsd meg azt is, hogy amíg egy felnőtt talán játszi könnyedséggel elkülöníti a fantáziát a valóságtól, addig nem minden gyermek tudja ezt megtenni. Tehát ezért a szülők megint csak figyelmesek szeretnének lenni azzal kapcsolatban, hogy a gyermekeikre miként hat az, amit olvasnak és látnak.b

Egyesek talán úgy döntenek, hogy az olvasás és a szórakozás más formáit részesítik előnyben. Az ilyeneknek viszont nem kell megbírálniuk másokat e tekintetben, vagy ügyet csinálni olyan dolgokból, melyekben mindenki maga dönthet (Róma 14:4).

Másfelől azok a keresztények, akik úgy döntenek, hogy alkalmi időtöltésként a kitalált irodalom különféle formáiban lelik örömüket, jól teszik, ha emlékeznek Salamon figyelmeztetésére: „a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás [ha valaki nagyon belemerül azokba, NW] fáradságára van a testnek” (Prédikátor 12:14). A mai világban sokan egyértelműen túllépték a határt a sci-fi könyvekbe és mozifilmekbe való belemerülés terén. Elszaporodtak a sci-fi klubok és kongresszusok. A Time folyóirat szerint az Űrszekerek-rajongók öt földrészen belemerültek a klingon nevű kitalált nyelv tanulásába, mely az Űrszekerek című tévéműsorokban és mozifilmekben szerepelt. Az effajta szélsőséges viselkedés nincs összhangban a Biblia tanácsával, mely az 1Péter 1:13-ban (Úf) található: „legyetek józanok [„maradjatok kiegyensúlyozottak”, New World Translation of the Holy Scriptures​—With References, lábjegyzet].”

A sci-fi még a legjobb esetben sem tudja kielégíteni az ember kíváncsiságát azzal kapcsolatban, hogy mit tartogat a jövő. Akik igazán szeretnék ismerni a jövőt, olyan forráshoz kell fordulniuk, mely biztos. Ezt a következő cikkünkben fogjuk megtárgyalni.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 7. oldalon]

A szülőknek szemmel kell tartaniuk, hogy gyermekük miként szórakozik

[Kép a 7. oldalon]

A keresztényeknek szelektívnek kell lenniük, amikor a sci-firől van szó