SCI-FI — Ahogyan népszerű lett
AZ AMERIKAI mozifilmipar 1982-ben látta első alkalommal. Az 1982/83-as évad során a legnépszerűbb „filmszínész” egyáltalán nem személy volt. A The Illustrated History of the Cinema szerint E. T. volt az, a groteszk, mégis valahogy aranyos szereplő a világűrből, aki filmcsillagként szerepelt az E. T. — a Földönkívüli című filmben.
Ez a szembeszökő körülmény a sci-fi elsöprő népszerűségének, melynek az utóbbi időben örvend, csak egyik bizonyítéka. A hajdan ponyvafolyóiratokba száműzött, valamint a magányos emberek és az álmodozók anyagának tekintett sci-fi az uralkodó szórakozási formák elfogadott része lett. De mi rejlik amögött, hogy ilyen drámai módon lett népszerű?
E kérdés megválaszolásához először figyelembe kell vennünk a sci-fi történetét. Az emberek időtlen idők óta mesélnek fantasztikus meséket, hogy lenyűgözzenek valakit, nagy hatással legyenek rá, vagy egyszerűen csak elszórakoztassák. A XVII. és XVIII. században azonban Európa a tudományos és anyagi fejlődés korába lépett. Sokan kezdték kétségbe vonni a hagyományos eszméket és tekintélyeket. Ebben a légkörben egyesek kezdtek azon töprengeni, hogy a tudományos fejlődés vajon miként fogja érinteni az emberiséget a jövőben.
Vitatott, hogy pontosan ki találta ki a sci-fit. Francis Godwin és Cyrano de Bergerac, XVII. századi írók olyan kitalált történeten alapuló műveket írtak, melyek űrutazásokat is magukban foglaltak. Mary Shelley 1818-ban megjelent Frankenstein, or The Modern Prometheus című könyve egy tudósról szólt, aki képes volt létrehozni életet, valamint ecsetelte a borzalmas következményeket.
Néhány író a kitalált történeten alapuló irodalom eme fajtáját arra használta, hogy kihangsúlyozza az emberi társadalom hibáit. Így amikor Jonathan Swift kigúnyolta a XVIII. századi angol társadalmat, szatíráját egy képzeletbeli utazássorozatba szőtte. Az eredmény a Gulliver utazásai volt, egy csípős allegória, melyet a sci-fi „első irodalmi remekművének” neveznek.
Ám általában Jules Verne és H. G. Wells íróknak tulajdonítják azt, hogy a tudományos-fantasztikus regényeket a mai formába öntötték. Verne 1865-ben megírta az Utazás a Holdba című művét — egy sikeres regénysorozat egyikét. H. G. Wells népszerű könyve, a The Time Machine (Az Időgép) 1895-ben jelent meg.
A kitalált történeten alapuló irodalom valósággá válik
Az 1900-as évek elején a tudósok kezdték megvalósítani ezen képzelgők némelyikének álmait. A Die Großen (A nagyok) című könyv szerint Hermann Oberth, német fizikus éveket töltött el azzal, hogy próbálta valóra váltani Jules Verne álmát a pilótás űrrepülésről. Oberth számításai segítettek lefektetni az űrutazáshoz szükséges tudományos alapot. De nem ő volt az egyedüli tudós, akire hatással volt a sci-fi. Ray Bradbury, közkedvelt sci-fi író ezt állítja: „Wernher von Braun és kollégái Németországban, valamint mindenki, aki Houstonban és a Kennedy-foknál dolgozik, gyermekkorában olvasta H. G. Wellst és Jules Vernét. Elhatározták, hogy amikor felnőnek, mindezt valóra váltják.”
Tulajdonképpen sok területen a sci-fi volt az ugródeszka az újításhoz. René Oth, író azt állítja, hogy kevés „találmány vagy felfedezés van, melyet a sci-fi ne mondott volna meg előre”. A tengeralattjárók, a robotok és a pilótás rakéták mind a sci-fi főtermékei voltak már jóval azelőtt, hogy valósággá váltak. Frederik Pohl, sci-fi író ezért fenntartja, hogy „a sci-fi olvasása egyenlő az elme erőltetésével”.
Persze nem minden sci-fi szól ténylegesen a tudományról. A legnépszerűbb tudományos-fantasztikus könyvek és filmek némelyike tulajdonképpen annak a formája, amit egyesek tudományos kitalálásnak hívnak. A tudományos valószínűség gyakran különös ismertetőjele a sci-finek, míg a kitalált történeteknek csak az író képzelőereje szab határt. Még a varázslat és a boszorkányság is szerepet játszhat benne.
De vajon mennyire pontosak a sci-fi jövőről alkotott nézetei? Minden sci-fit érdemes elolvasni vagy megnézni? A következő cikkek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak majd.
[Kép a 3. oldalon]
Jules Verne „Utazás a Holdba” című regénye nagyban hozzájárult az űrutazás iránti érdeklődés felkeltéséhez
[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]
Rakétameghajtású űrhajó: General Research Division/The New York Public Library/Astor, Lenox and Tilden Foundations