Figyeljük a világot
Növekszik a halálozási arány a dohányzó nők körében
A The Canadian Journal of Public Health című újságban egy nemrégen megjelent tanulmány úgy találja, hogy a kanadai nők dohányzással összefüggő halálesetei az 1985-ben mért 9009-es számadatról 13 541-re emelkedtek 1991-ben. A tanulmány úgy becsüli, hogy ha a jelenlegi tendencia így folytatódik, akkor 2010-re több nő fog meghalni dohányzás miatt, mint férfi. A The Toronto Star szerint 1991-ben a becslések alapján 41 408 halálesetet okozott a dohányzás (27 867 férfi és 13 541 nő halt meg). Az Egyesült Államokban a 60—80-as éveikben járó dohányzó nők között hatszorosára emelkedett a tüdőrák okozta elhalálozás — mondja dr. Michael Thun, az Amerikai Rákkutató Társaság munkatársa. A kutatók azt a következtetést vonják le, hogy „az Egyesült Államokban a cigarettázás marad messzemenően az egyedüli olyan elhalálozási ok, mely megelőzhető lenne” — számol be a torontói (Kanada) The Globe and Mail.
Kábítószerek a német iskolákban
Németország északi részén egy több mint 3000 diákkal készített felmérés azt mutatja, hogy az iskolákban széles körben használnak függőséget okozó szereket. A Focus című heti hírmagazin szerint a 17 éves diákoknak majdnem a fele használt törvény által betiltott kábítószereket, és több mint egyharmaduk jelenleg is él ezekkel a szerekkel. Peter Struck professzor elmagyarázta, hogy „sok hamburgi középiskolában az ember olyan 16 vagy 17 éves diákokat talál, akik egyszer élénkítőszereket, máskor pedig nyugtatószereket szednek be megszakítás nélkül”. De miért használnak ilyen széles körben kábítószereket? Klaus Hurrelmann professzor három okot említett meg arra, hogy miért fogyasztanak a fiatalok kábítószert: mert unják az életet, mert úgy érzik, túl kevésre becsülik őket személyes eredményeikért, és a környezettől jövő nyomás miatt.
Figyelemre méltó utazók
Egy vándorló albatrosz 72 nap alatt 26 000 kilométert repült, egy szürke fóka pedig három hónap alatt 5000 kilométert úszott. Természetvédelemmel foglalkozó tudósok azután fedezték fel a kitartás e bámulatos bravúrjait, miután kiválasztott albatroszokra és fókákra apró rádióadókat erősítettek, és így műhold segítségével nyomon követték az állatok mozgását. Az egyik szakaszon az albatrosz majdnem 3000 kilométert repült négy napon belül a dél-csendes-óceáni térség felett. A fóka közel 100 kilométert úszott egy nap alatt Skócia és a Feröer-szigetek között, és bámulatos képességét mutatta, amint a pontos irányban kelt át a nyílt tengeren — jegyzi meg a londoni The Times. Mi indította mindkét állatot erre a maratoni utazásra? A beszámoló azt mondja, hogy az élelem utáni kutatás.
„Egy világszervezet működtető erő nélkül”
„A múlt héten három napon át, minden földrészről érkező vezetők találkoztak egymással az Egyesült Nemzetek Szervezete 50. születésnapján megrendezett ünnepségen, hogy a világ állapotáról fennkölt beszédeket tartsanak” — jelentette a The New York Times múlt októberben. Úgy tűnik azonban, hogy egy fontos alkotórész hiányzott a számos „fennkölt beszédből” — a becsületesség. „Mint bárhol máshol, a politikusok itt is olyan dolgokra tettek ígéreteket, melyeket nem fognak betartani, ezenkívül a saját hibáik miatt valaki mást bíráltak” — írta a Times. Miután nyolc nemzeti vezetőt idéztek, akiknek szavai ellentmondtak országuk cselekedeteinek, az újság így fejezte be semmisnek tekinthető üzenetüket: „Felejtsd el világ, amit csinálok; arra hallgass, amit mondok.” Nem csoda, hogy az U.S.News & World Report az ENSZ-t így nevezi: „egy világszervezet működtető erő nélkül.”
Magas testhőmérsékletű méhek
A japán méhek azáltal óvják meg magukat a lódarázstól, hogy megölik azt a testhőmérsékletükkel — tudósít a Science News. Miután észlelik a lódarázs jelenlétét, a méhek becsalogatják az ellenséget a fészek belsejébe, ahol a dolgozó méhek százai megragadják, és labdaszerű alakzatot felvéve körülveszik. Majd „a méhek remegni kezdenek, és a körgyűrű hőmérsékletét 47 °C-ra növelik, mely úgy 20 percen belül megöli a lódarazsat” — jegyzi meg az újság. Mivel a japán méhek körülbelül 50 °C-os meleget is el tudnak viselni, ez a manőver nem okoz kárt bennük. Nem minden lódarázs esik azonban bele a méhek csapdájába. „Mivel 20 vagy 30 lódarázs 3 óra alatt el tud pusztítani egy 30 000 egyedből álló közösséget”, a lódarazsak le tudják győzni a méheket, ha tömeges támadást intéznek ellenük. „Ezekben az esetekben — állítja a News — hatalmukba kerítik a fészket, és összegyűjtik a méhecskék lárváit és bábjait.”
Kereszt — az erőszak jelképe?
Néhány teológus az erőszakhoz kapcsolódó képzettársítás miatt megkérdőjelezi a keresztnek mint a keresztényiség jelképének helyességét — tudósít a The Dallas Morning News. A teológusok olyan jelképek használatára buzdítanak, melyek inkább Jézus életére, mint halálára emlékeztetnek. A kereszt a „halál imádatát mozdítja elő” mondta Catherine Keller, a madisoni (New Jersey, USA) Drew University Theological School teológusa. „Senki sem szeretne egy villamosszéket vagy egy hurkot a hit alapvető jelképeként, pedig ezeket használnánk, ha Jézust napjainkban ölné meg a kormány.”
A vízibolhák a segítségünkre sietnek
Az egyszerű vízibolha megoldást nyújthat a belső vízi utak szennyezettségi nehézségeire — számol be a londoni Independent újság. Ezt mutatja egy most folyamatban lévő helyreállítási program. Először is a biológusok 9,5 tonna olyan halat távolítottak el az angliai Ormesby tóból (a norfolki tavak közül az egyik), mely vízibolhával táplálkozik. Ez lehetővé tette a bolháknak, hogy tenyésszenek, és felfalják az algákat, melyek szennyezték a tavat. Ezután a víz alatt szunnyadó magokból más növények is kicsíráztak, és a szárcsák, valamint a hattyúk visszatértek. Végül a halakat is vissza fogják telepíteni, és arra számítanak, hogy öt éven belül az egész ökoszisztéma újra helyreáll. Európai természetvédők érdeklődéssel figyelik a terv kimenetelét.
A bűn kérdésének megkerülése
„Ugyan mi történt a bűnnel? — teszi fel a kérdést a Newsweek folyóirat. — Az egyén bűnösségérzete szinte eltűnt a jelenlegi optimista beállítottságú amerikai vallásból.” A hívők „nem óhajtanak olyan istentiszteleteket meghallgatni, melyek talán feldúlják önérzetüket”, és a katolikusok között „a rendszeres gyónás, melyet egy papnak tesznek, a múlt ceremóniájává vált”. A versenyszellemtől áthatott papság attól fél, hogy elidegeníti nyájait. Sok pap már „megszokásból utasítja el az olyan rendszeresen elkövetett társadalmi bűnöket, mint a rasszizmus [és] a nők hátrányos megkülönböztetése — mondja a cikk. — Ám hangjukat furcsa módon eltompítják azoknál a témáknál, melyek az otthonnal vannak kapcsolatban — ilyenek például a válás, a büszkeség, a kapzsiság és a gőgös érvényesülési vágy.”
Drágakő „ujjlenyomatok”
Az angol hölgyek 39 millió gyémánt ékszer birtokában vannak, melynek hozzávetőlegesen 17,5 milliárd dollár az értéke, a tolvajok pedig minden évben 450 millió dollár értéknek megfelelő ékszert lopnak el. A legtöbb ellopott ékszert sohasem találják meg. A nemesfém foglalatot, melyben a gyémántok elhelyezkednek, hamar beolvasztják. Ezután a drágaköveket más foglalatba teszik. Most azonban az ékszerboltok egy központi számítógép által kapcsolatban vannak egymással, így az ékszerészek minden kőn ejtett különleges karcolást be tudnak majd táplálni a számítógép memóriájába. Ezeket az „ujjlenyomatokat” kis energiasűrűségű lézersugárral érzékelik úgy, hogy ez mindegyik kő hibáját leolvassa — nincs két egyforma kő. A tolvajok csak egyetlen módszerrel tudnák kijátszani a biztonsági rendszert: úgy, ha újrametszenék a köveket, ez viszont költséges eljárás, mely a kövek értékét is csökkenti — mondja a londoni The Sunday Times.
Elővigyázatosság a tűzijátékkal
Köztisztviselők arról tudósítanak, hogy az „Egyesült Államokban minden évben mintegy 12 000 személyt kezelnek a baleseti osztályokon a tűzijáték okozta sérülések miatt” — állítja a Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR). A beszámoló, melyet a kereskedelmi termékek biztonsági bizottsága állított össze az 1990—1994-es évek alapján, úgy becsüli, hogy az összes, tűzijáték okozta sérülés 20 százaléka szemsérülés volt. Ezek a sérülések — írja az MMWR — „gyakran súlyosak, és a látásélesség maradandó csökkenését idézhetik elő, vagy pedig vakságot”. Figyelemre méltó az is, hogy látszólag több nézelődő szenved szemsérülést, mint azok, akik fellövik a lövedékeket.
Ketyeg az időzített bomba
A Focus folyóirat arról számol be, hogy jelenleg a világ népességének úgy 45 százaléka városban lakik, és a becslések szerint 2000-re a népesség fele lesz városlakó. Észak-Európa és Észak-Olaszország nagy részén, valamint az Egyesült Államok keleti részein meglehetősen magas a népsűrűség; a Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, India és Kína egyes részein pedig néhány sűrűn lakott város a vidéki területek központjában helyezkedik el. Most azonban a műholdas kép feltárja, hogy a földnek csupán 3-4 százaléka urbanizálódott. Ám évente 61 millióan költöznek a városokba, kik közül a legtöbben a fejlődő országokban élnek; a népsűrűség ezeken a városi területeken növekszik, mivel „a városok nem tudnak olyan gyorsan nőni, mint a lakosság” — jegyzi meg a Focus. Majd még hozzáfűzi: „A helyzet ahhoz hasonló, mint amikor egy időzített bomba ketyeg.”