Figyeljük a világot
„Eltűnő” nők
„Azokban a társadalmakban, melyekben a nőkkel nem bánnak az egészségügyben részrehajlóan, minden 100 férfira 106 nő jut. Ez egy biológiai tény” — mondja a The Courier, mely újságot az ENSZ adja ki. De az ENSZ-tanulmányok egy másik tényre is rámutatnak: az ázsiai országokban, mint például Indiában, Kínában, a Koreai Köztársaságban és Pakisztánban, átlagosan csupán 94 nő jut minden 100 férfira. Miért? „A tudományos fejlődések lehetővé tették, hogy a terhesség korai szakaszában megállapítsák a méhmagzat nemét”, és növekedett a „nőnemű születéseknél a rendellenességek aránya” — magyarázza a The Courier. A Koreai Köztársaságban például 1982-ben 94 lány született minden 100 fiúra, de ez az arány 1989-re visszaesett, úgyhogy minden 100 fiúra 88 lány született. Az Our Planet című ENSZ-kiadvány még a következőt is hozzáfűzi: „A statisztikák megdöbbentők: 100 millió ázsiai nő »tűnt el« a lánycsecsemőkre vadászó gyilkosok és a nőnemű méhmagzatok abortálása miatt.”
Fegyverek vagy fejlődés?
Száz dollárért egy AK-47-es vadászpuskát vagy elegendő mennyiségű A-vitamin-tablettát lehet venni, mellyel megakadályozható 3000 egyéves gyermek megvakulása. Százmillió dollárért tízmillió taposóaknát vagy elegendő mennyiségű védőoltást lehetne vásárolni, hogy megvédjünk 7,7 millió gyermeket hat halálos kimenetelű gyermekbetegségtől. Nyolcszázmillió dollárért 23 darab F-16-os vadászgépet vagy tíz évre elegendő mennyiségű jódozott sót lehetne venni, hogy megvédjünk 1,6 milliárd embert a jódhiány okozta rendellenességektől, amilyen például a szellemi elmaradottság. Körülbelül 2,4 milliárd dollárért atom-tengeralattjárót vagy vizet és egészségügyi berendezéseket lehetne vásárolni 48 millió ember számára. Hol szerepelnek ezek a világ ranglistáján? A The State of the World’s Children 1996 (A világ gyermekeinek állapota — 1996) kiadvány szerint egyedül 1994-ben a fejlődő országokban a fegyverkezési kiadások elérték a 25,4 milliárd dollárt, amit ehelyett fejlesztési erőfeszítésekre is el lehetett volna költeni.
Az úttesten áthaladó jávorszarvasok veszélye
Miért megy át a jávorszarvas az úttesten? Ez a kérdés nem vicc a newfoundlandi vadvilág biológusainak vagy a helybeli autóvezetőknek és azon turisták ezreinek, akik a tartomány autóútjait használják. „Körülbelül 300 olyan baleset történik egy évben a newfoundlandi autópályákon, ahol a résztvevők autók és jávorszarvasok, melyek során sokszor meghalnak a vezetők” — mondja a The Globe and Mail című újság. „Még egy 450 kilogramm súlyú jávorszarvas is rá tud csapódni a kocsi tetejére úgy, mint egy sziklatömb, megölve vagy megnyomorítva ezzel az autóban levőket.” Talán nem sokat segít, ha a szigeten egyszerűen csak lecsökkentjük a jelenleg 150 000 egyedből álló jávorszarvas-populációt — mondja Shane Mahoney a Természeti Források Minisztériumának munkatársa —, mivel számos területen, ahol igen alacsony számban tenyésznek a jávorszarvasok, magas a balesetek száma. Elemezve a csordák szerkezetét, a tudósok abban reménykednek, hogy megtudják, miért döntenek úgy a jávorszarvasok, melyek egyébként természetüknél fogva félnek a forgalomtól, hogy átmennek az úton.
Nauru állapota
Nauru a legkisebb és legelszigeteltebb köztársaság a világon, mely egykor tropikus szépségeiről volt nevezetes. Európai tengerészek, akik a XVIII. században pillantották meg először a 20 négyzetkilométer nagyságú szigetet, Kellemes-szigetnek nevezték el. Most azonban csak egy keskeny partvonal lakott, és Nauru „a föld olyan nemzetévé” vált, „ahol a leginkább pusztít a környezetszennyezés” — jegyzi meg a The New York Times. Miért? A külszíni fejtés miatt. 90 évig bányászták a foszfátokat — melyek madárürülékből és tengeri mikroorganizmusokból keletkeztek évezredeken keresztül —, és „a hold felszínéhez hasonló, gödrös, szörnyű, szürke színű mészkőcsúcsokat hagytak maguk után, melyek némelyike 22 méter magas”. A sziget hőmérséklete nő, mivel a sziget 80 százalékát már kibányászták, és ez hatással van az időjárásra, elhajtja az esőfelhőket, és szárazsággal sújtja a földet. Előreláthatólag a foszfát utolsó üledékrétegét az elkövetkezendő öt éven belül ki fogják meríteni. Sok naurui ember úgy érzi, hogy az egyetlen megoldás az, ha elhagyja Naurut, és vagyonát arra használja fel, hogy egy új házat vásárol otthonául egy szigeten, ahova elköltözhet.
A medinaféreg-betegség feladja a küzdelmet
„Úgy tűnik, hogy a himlő után a medinaféreg a második olyan, embert megtámadó betegségokozó, melyet valószínűleg gyökerestől ki fognak irtani” — jegyzi meg a The Economist című folyóirat. „A bejelentett esetek száma, mely nemrégen — 1989-ben — világviszonylatban közel 900 000 volt, a múlt évben 163 000-re csökkent, és a legtöbb országban minden évben a felére csökken.” Szudán kivételt képez ebben, ahol „az mutatkozik meg, hogy a háború és a betegség kéz a kézben jár”. A medinaférget, mely mikroszkopikus lárvából keletkező, víz által terjesztett parazita, már kiirtották Közép-Ázsiából, Pakisztánból és számos afrikai országból. Egészségügyi szervezetek ezt azáltal vonják ellenőrzés alá, hogy víztisztító vegyszert használnak, megtanítják az embereket, hogyan szűrjék meg az ivóvizüket egy ruhadarabbal, és a fertőzött személyeket nem engedik megfürödni vagy átgázolni az ivóvíz forráshelyén. Ha egyszer belekerülnek a szervezetbe, akkor a hím férgek párzás után elpusztulnak, a nőnemű egyedek pedig elérhetik az egy métert is, mielőtt lassan, több héten keresztül kijönnek a fájós hólyagokból az áldozat lábán, néha pedig lebénítják az izmokat és kárt okoznak bennük.
Ketyeg az utolsó ítéletnap órája
A The Bulletin of the Atomic Scientists címlapján lévő híres utolsó ítéletnapi óra mutatóját nemrégen három perccel előbbre állították éjfél felé. Az óra jelképesen tükrözi, milyen közel van a világ egy nukleáris háborúhoz. Ennek 1947-ben történő felállítása óta az órát 16-szor állították már át a világi ügyekben történő változásokra reagálva. Az óra 1953-ban volt a legközelebb a nukleáris éjfélhez — két perccel éjfél előtt —, miután az első hidrogénbombát felrobbantotta az Egyesült Államok. Az utolsó változtatás 1991-ben volt, amikor is a hidegháború utáni optimizmus miatt 17 perccel éjfél előttre állították. Az órának 14 percre való állítása mutatja, hogy növekvő figyelmet szentelnek a világban lévő feszültségre, arra, hogy nem biztonságosak a nukleáris tartalékkészletek és a nukleáris terrorizmus fenyegetésére. „A világ még mindig nagyon veszélyes hely” — mondta Leonard Rieser, a The Bulletin elnöke.
Újszülött csecsemőket hagynak magukra
Olaszországban egy anya megteheti azt, hogy jogilag nem fogadja el újszülöttjét, és azt a felelősséget, hogy találjon egy házaspárt, akik hajlandók a gyermeket örökbe fogadni, a gyámhatóságra hagyja. 1995-ben mégis 600 gyermeket hagytak magára a születésekor, „kik közül sokan szeméttárolókban voltak, másokat pedig templomokhoz vagy egészségügyi központokhoz közel találtak meg” — mondja az olasz La Repubblica újság. Ez a jelenség az ország leginkább iparosodott és virágzó területein, valamint a legszegényebb és a legkevésbé fejlett részeken is előfordul. Vera Slepoj szerint, aki az Olasz Pszichológiai Társulat elnöke, ez „figyelmeztető jelzés a halál megérzésére”, mely átjárja a társadalmat.
Nem elég csak akkor inni, amikor szomjas vagy
„Ha egy személy csak akkor iszik, amikor szomjas, akkor nem iszik eleget” — mondja dr. Mark Davis, aki gyakorlott fiziológiaprofesszor. Sok ember némileg ki van száradva, amint a szomjúság érzése feltör, miután a testnedvek már alacsony szinten vannak. És minél idősebbek az emberek, annál kevésbé jelentkezik náluk a szomjúságérzet. Amint arról a The New York Times beszámolt, nagyobb szükségünk van a vízre, ha meleg vagy rendkívül hideg és száraz az időjárás, ha testedzést végzünk vagy diétázunk, és ha olyan betegségben szenvedünk, amely hasmenéssel, lázzal és hányással jár, mert ezek során testnedvet veszítünk. Azoknak, akik magas rosttartalmú diétán vannak, több testnedvre van szükségük ahhoz, hogy a rostok keresztüláramolhassanak a beleken. Míg a gyümölcsök és zöldségek nagy arányban tartalmazhatnak vizet, szükségleteink legjavát ivással lehet kielégíteni. A víz a legjobb, mivel ez gyorsan felszívódik a testben. Minél édesebb az ital, annál lassabban szívódik fel. A szénsavas italok valójában még szomjasabbá tehetnek, mivel a cukor megemésztéséhez folyadék szükséges. Mivel a koffein és az alkohol vízhajtók, ha valaki ilyeneket tartalmazó italok nélkül nem tud meglenni, akkor az nála vízveszteséghez vezethet. „A felnőtteknek legalább nyolcszor 2,5 deciliter vizet kellene inniuk egy nap” — állítja a Times.
A híres egyiptomi sírbolt feltárása
Nofertari sírját a luxori Királynők völgyében több évre bezárták, restaurálták, majd újra megnyitották. „Ez a sírbolt valóban a legelbűvölőbb Luxor nyugati folyópartján, illetve még egész Egyiptomban is — mondta Mohammed el-Soghayer, az Antikvitások Legfelsőbb Tanácsa luxori fiókjának a vezetője. — Nyilvánvalóan a legügyesebb művészek alkották ezt meg II. Ramszesz idejében, aki ezt a királyi épületet azért építtette, mivel oly nagyon szerette Nofertarit. Azt akarta, hogy a királynőnek legyen a lehető legjobb sírja.” Azonban a 430 négyzetméteres, gazdagon és ízlésesen megalkotott festmények majdnem tönkrementek az árvizek, a sár és a behatoló sókristályok miatt. 1986-ban az évekig tartó tanácskozások után egy nemzetközi csoport megkezdte a faldarabok összerakásának gondos munkáját, és azokat a fotókat használták fel ehhez, melyeket az olasz Ernesto Schiaparelli egyiptológus készített, aki felfedezte a sírboltot. A látogatók számát azonban korlátozták a túlzott páratartalom gondja miatt. II. Ramszesz Nofertari iránti tiszteletét mutatta ki akkor is, amikor egyik Abu-Szimbel-i templomát neki szentelte.