Figyeljük a világot
Lelassul a fegyverkereskedelem?
Az ENSZ Disarmament Newsletter szerint jó hírek is napvilágot látnak a világ fegyverkereskedelme területén. Úgy tűnik, hogy a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet megállapítása szerint a „hagyományos fegyverek eladási értéke 1990-ben az 1989. évihez viszonyítva világviszonylatban 35 százalékkal csökkent. Ez utóbbi az 1980-as évek derekán feljegyzett adatoknál is alacsonyabb”. De a The Bulletin of the Atomic Scientists nemrégen szkeptikusan nyilatkozott a politikai leszerelési tárgyalásokról, ezt mondván: „A világban a tényleges fegyverkereskedés fellendülőben van.” A Bulletin példaként említi Franciaországot, ahol a „fegyverkivitel 70 százalékkal megugrott” 1990-ben. A Perzsa-öbölben kitört háború óta az Egyesült Államok hadigyárai — csupán a közel-keleti országok viszonylatában — 15 milliárd dollár értékű fegyver legyártására kötöttek szerződést! És 1991 júliusában az Egyesült Államok katonai exportja 7 milliárd dollárt tett ki.
Amennyibe a kokainos kisbabák kerülnek
Van egy másfajta ijesztő adat, amely meredeken emelkedik — azon terhes nők száma az Egyesült Államokban, akik a kokain rabjai. A New Scientist folyóirat szerint a kokain hatásának kitett méhen belüli kisbabák száma évente 92 000 és 240 000 között mozog. Az Egyesült Államok kormányának becslése szerint 158 400 ilyen gyermek született csupán 1990-ben. A kokain minden nehézség nélkül át tud jutni a placentán és bejut a magzat védett területére. A tudósok még csak most kezdik megérteni, hogyan fejti ki a kokain káros hatását a magzatra. Az egyik tudományos kutatás szerint a kokainos kisbabáknak hosszabb ideig kell a kórházban maradniuk; kétszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy kicsi testsúllyal születnek és körülbelül 50 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy különféle betegségek miatt az intenzív osztályra kerülnek. Vajon mekkora a kórházi külön kezelés pluszköltsége? Évente körülbelül 504 millió dollár!
Halálos visszatérés
Valamikor a jávorszarvasokat a kihalás veszélye fenyegette az Egyesült Államok Maine, New Hampshire és Vermont északi államaiban. Az elmúlt évtizedben viszont erőteljesen elszaporodott a jávorszarvas-állomány és ez sok ütközéses balesethez vezetett a gépkocsik és a jávorszarvasok között. A kifejlett 450—720 kg súlyú jávorszarvasok marmagassága eléri a 220 cm-t állóhelyzetben. Mivel az állat feje nem esik bele a reflektor fénycsóvájába, így a fény nem tud visszatükröződni az állat szemében és a gyanútlan éjjeli vezetők nem vesznek észre semmit. „Amikor bekövetkezik a gázolás, a vezető csak a jávorszarvas lábait találja el és mindaddig nem is látja az állatot, csak amikor a szarvas már beveri a szélvédőüveget” — mondja Howard C. Nowell, vadon élő állatok szakértője. Maine államban 500 ilyen jávorszarvas okozta baleset volt 1990-ben. Egy másik baj az, hogy a jávorszarvasok kiszámíthatatlanok. Egy kis autó vezetője úgy akarta elijeszteni a jávorszarvast az útról, hogy rádudált. De a jávorszarvas ahelyett, hogy megijedt volna, nekirontott a kocsinak és a fák közé görgette!
Hiányzó nők
A születési és halálozási adatok beható statisztikai elemzése kapcsán a demográfusok egy meghökkentő következtetésre jutottak: 100 millió nő eltűnt a világ lakosságából. A The New York Times tudósítása szerint, jóllehet 5—6 százalékkal több fiú születik, mint lány, a férfiak halálozási arányszáma sokkal magasabb. A fejlett országokban, például Angliában és az Egyesült Államokban a nők száma meghaladja a férfilakosság számát, 100 férfira mintegy 105 nő jut. A fejlődő országokban viszont, különösen Ázsiában, feltűnő módon kevesebb a nő — van olyan hely, ahol minden 100 férfira csak 93 nő jut. Mi az oka ennek? A Times így válaszol: „A hiányzó több 10 millió nő azokból tevődik össze, akiket vagy abortusz által ölnek meg, vagy megszületés után gyilkolnak meg, vagy amiatt pusztulnak el, hogy kevesebb táplálékot kapnak, mint a fiúgyermekek, vagy amiatt, hogy a családtagok a hasmenéses leányt nyűgnek tekintik, a hasmenéses fiúhoz ellenben orvost hívnak és orvosi kezelésben részesítik.
A japán fiatalok kilátása a jövőre
Egy nem régi felmérés szerint a japán fiatalok meglepően borúlátóan ítélélik meg a jövőt és a japán társadalom helyzetét. Az Asahi Evening News így tudósít: „A megkérdezett egyetemisták több mint 50 százaléka igaznak fogadta el az alábbi állítást: ’mivel a jelenlegi társadalom a pénznek és a vagyonnak tulajdonít nagyobb fontosságot, emiatt a szellemi jólét háttérbe szorul’.” Az egyetemisták csaknem 70 százaléka elégedetlen a társadalommal. Amikor azt kérdezték tőlük, milyen színnel jellemeznék országuk várható jövőjét, 38,8 százalékuk a szürkét, 15,7 százalékuk a feketét, és csak 3,1 százalékuk választotta a rózsaszínt. Amikor arra kellett válaszolniuk, mit szeretnének elsősorban tanulni az iskolában, a legtöbben arra kértek útmutatást, miként lehet jó jellemet kialakítani és helyesen viselkedni. A lap így vonja le végkövetkeztetését: „Ez bizony kétségbeesett segélykiáltás.”
Fokozott hangsúlyt kap az IQ
Vajon a te IQ-d — a hiteles tesztekkel mért intelligenciahányadosod — az általános intelligenciádnak csakugyan stabil fokmérője? Vagy az intelligenciahányadost külső erők is befolyásolják? Az intelligenciavizsgálat szakértői között heves viták folynak e kérdésben. Az újabb bizonyítékok erősen amellett szólnak, hogy az iskolának jelentős szerepe van az intelligenciaszint alakulásában, mert ott tanítják meg a gyermekeket gondolkodni és problémákat megoldani. A Science News folyóirat szerint Stephen J. Ceci, az amerikai Cornell Egyetem pszichológusa, közel 200 különböző tudományos munkát vizsgált meg, amely az IQ fejlesztésével foglalkozott. Megállapította, hogy az intelligenciahányados a hosszú iskolai szünidő után csökkenő irányzatot mutat. Ezenkívül azoknál a gyermekeknél, akik nagyobb megszakításokkal járnak iskolába, megfigyelhető egy állandó jellegű intelligenciaszint-hanyatlás. Ceci tanulmányai azt sejtetik, hogy minden kimaradt iskolaév esetén az IQ csökkenése egynegyed pont és hat pont között mozoghat.
Bűnözési járvány Dél-Afrikában
Az elmúlt két évben „tagadhatatlanul erősen elszaporodtak a súlyos bűncselekmények” Dél-Afrikában — tudósít a johannesburgi The Star újság. 1990-ben 15 109 gyilkosság fordult elő, vagyis az 1989. évi gyilkosságnál 28 százalékkal több; 1991 első nyolc hónapjában az arány újabb 2 százalékkal emelkedett. Más erőszakos bűncselekmények száma is drámai módon emelkedett. A pietermaritzburgi Witness Echo tudósítása szerint „minden 3 percben megerőszakolnak egy nőt Dél-Afrikában” — ez évente 300 000 nemi erőszaknak felel meg, közli egy másik becslés. Az újság egy Dél-Afrikában járt szociológus következő megállapítását idézi: a világon itt fordul elő a legtöbb nemi erőszak. A bűncselekmények megelőzésével foglalkozó egyik csoport becslése szerint minden négy dél-afrikai nő közül egyet élete során megerőszakolnak. Csupán 10 évvel ezelőtt 10 nő közül egy volt ez az arány.
Bikaviador pap
A spanyol El Pais újság beszámolt Ángel Rodríguez Tejedor, 55 éves titulciai (madridi) plébános esetéről, aki 1500 főnyi nézősereg előtt megküzdött egy fiatal bikával. Így akart templomának pénzt szerezni. (Azt a pénzt, amelyet egy korábbi bikaviadalon kapott, egy zárda fűtésrendszerének kialakítására fordította.) Útközben az aréna színhelyére tartva, megállt a templom előtt egy imára. Remegő hangon a Szentszűz szobra előtt így könyörgött hangosan: “¡Guapa, ayúdame!” (Szűzanyám, segíts nekem!) Amikor elérkezett a döntő pillanat a bika megölésére, a pap a sekrestyést küldte be, hogy megadja a bikának a kegyelemdöfést. Az újság tudósítása szerint a pap és segítői megkapták trófeaként a bika füleit, továbbá a pap délutáni munkáját „többre becsülték, mint a vasárnap délelőtti istentiszteletét, legalábbis a jelenlevők számából ítélve”.
Családi élet Európában
A francia Euroscopie című könyv megjegyzi, hogy Európában a válások száma 20 év alatt megháromszorozódott (171 000-ről 530 000-re emelkedett). A könyv az Egyesült Királyságot kiemelve bemutatja, hogy a válások száma 1960 és 1988 között a korábbinak a hatszorosára emelkedett. Dániában minden két házasságból egy válással végződik — körülbelül ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban. A könyvnek ezt a részét, a francia L’Express folyóirat így kommentálja: „Még ha az európaiak a [családot] első helyre rangsorolják is értéklistájukon, ez az ősrégi intézmény elkerülhetetlenül felbomlóban van.”
Kemény tények?
A The Wall Street Journal-ban egy nemrégen megjelent cikk kétségbe vonta sok „tudományos” kutatómunka megbízhatóságát, amelyet gyárosok készíttettek abból a célból, hogy termékeiket megvédjék és reklámozzák. Ha egy szűkített, igazában nem az összlakosságot képviselő statisztikai mintát vizsgálnak, vagy ha megtévesztő kérdéseket tesznek fel, vagy ha automatikus feltevésekkel dolgoznak, akkor a tanulmányok úgy fognak elkészülni, hogy egy bizonyos kívánt álláspontot támasszanak alá. Gyakran olyan vállalatoktól kapnak fizetést, amelyeknek erős érdekeltségük fűződik a végső eredményhez. Például a vászonpelenkát gyártó ipar nemrégen anyagilag támogatott két olyan tudományos kutatómunkát, amely azt bizonyította, hogy a papírpelenkák ártalmasak a környezetre. Ugyanakkor a papírpelenkát gyártó ipar két olyan kutatómunkát támogatott, amely éppen az ellenkezőjét „bizonyította”! Eric Miller, egy szakmai híreket ismertető újságszerkesztő, aki évente közel 2000 ilyen tudományos munkát vizsgál felül, ezt mondta a Journal-nak: „Egyre mélyebbre süllyedünk erkölcsileg. — Majd hozzáfűzte: — A borzalmas ebben az, hogy az emberek ilyen anyagok alapján hozzák meg döntéseiket. Lehet, hogy ez a bűncselekmény láthatatlan, de az áldozatok korántsem azok.”