Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • g96 9/22 18–20. o.
  • Mit lehet tenni a korallzátonyok megmentéséért?

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Mit lehet tenni a korallzátonyok megmentéséért?
  • Ébredjetek! – 1996
  • Alcímek
  • Hasonló tartalom
  • Vajon minden nemzet részt vesz a küzdelemben?
  • Korall — Veszélyben és kihalóban
    Ébredjetek! – 1996
  • Haldokló korallzátonyok — Felelősek ezért az emberek?
    Ébredjetek! – 1996
  • Korall
    Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! 2. kötet
  • Belize-korallzátony — A világörökség része
    Ébredjetek! – 2007
Továbbiak
Ébredjetek! – 1996
g96 9/22 18–20. o.

Mit lehet tenni a korallzátonyok megmentéséért?

SOK tudós, a világ minden részéről, úgy gondolja, hogy elérkezett a globális felmelegedés, és egyre csak súlyosbodik, amint a fejlődő országok előrenyomulnak az ipari fejlődésben. Évente mintegy hárommilliárd tonna szén-dioxidot (CO2-t) bocsátanak ki a világ légkörébe a tüzelőanyagok, például a szén, az olaj és a fa energiatermelés céljából való elégetésével, valamint az erdőirtó tüzek révén. Némelyik tudós szerint az úgynevezett üvegházhatás — amely a tüzelőanyagok égése közben keletkezett gázok következményeként jött létre — azzal fenyeget, hogy a következő század közepére 2-5 Celsius-fokkal melegíti fel a légkört. Ez a növekedés halálos lenne a korallok és a zátonyok közössége számára.

A korallzátonyok elpusztulása viszont szintén ellentétesen hatna ki a földi életre. A Natural History című folyóirat megjegyezte: „A korallzátonyok azonban maguk is kulcsfontosságú szerepet játszanak az üvegházhatás forgatókönyvében, és annyira fontosak lehetnek, mint a trópusi esőerdők az üvegházhatás során keletkezett gázok csökkentésében. Miközben a korallok kalcium-karbonátot raknak le a vázuk számára, nagy mennyiségű CO2-t távolítanak el az óceánokból. A zooxanthellák [a korallokkal szimbiotikus kapcsolatban élő moszatok] nélkül a korallok által anyagcserével átalakított szén-dioxid mennyisége drasztikusan csökken. Ironikus módon a kár, mely ezt a tenger alatti ökoszisztémát éri, éppen azt a folyamatot gyorsíthatja fel, amelyik sietteti a korallok pusztulását.”

Némelyik tudós úgy véli, hogy az égés során kibocsátott egyéb gázok is fokozzák az üvegházhatást. Az egyik a dinitrogén-monoxid, a másik pedig a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k). Igazából minden egyes CFC-molekula 20 000-szer olyan hatásos hőcsapda, mint egy CO2 molekula. Azonkívül a CFC-ket tartják az ózonréteg elvékonyodása fő okozójának is, mely réteg védi a földi életet a káros ibolyántúli sugaraktól. Az Északi-sarkon és a Déli-sarkon annyira elvékonyodott az ózonréteg, hogy lyukak keletkeztek. Ez még rosszabb hír a korallok számára. Kísérletek során miniatűr korallzátonyokat, amelyeknek már amúgy is stresszt okozott a meleg víz, mindig egy kicsivel nagyobb ibolyántúli sugárzásnak tettek ki, mely súlyosabbá tette a kifehéredést. A Scientific American című folyóirat bánatosan megjegyezte: „Még ha ma meg is szűnne a klór-fluor-szénhidrogén-kibocsátás, a sztratoszféra ózonját pusztító kémiai reakciók legalább egy évszázadig folytatódnának. Ennek egyszerű az oka: a vegyületek ilyen sokáig maradnak a légkörben, és a troposzférában lévő tartalékból továbbra is áradnának a sztratoszférába, még jóval azután is, hogy a kibocsátás megszűnt.”

Személyekre levetítve, mint egyének úgy cselekedhetünk felelősségteljesen, hogy nem szennyezzük az óceánokat vagy a part menti területeket szeméttel, illetve szennyező anyagokkal. Ha megnézel egy zátonyt, kövesd az utasításokat, hogy nem szabad megérinteni a korallokat, vagy rájuk lépni. Ne szerezz, se ne vásárolj korallajándékokat. Ha trópusi zátonyok közelében hajózol, a homokos óceánfenéken vagy a hajózási hatóságok által szolgáltatott, vizen lebegő horgonybóján vess horgonyt. Ne kavard fel az óceán alját a hajócsavarral, vagy azzal, hogy gyorsan mész a hajóval. Ne engedd a hajó szennyvizét az óceánba; keress olyan rakpartokat és kikötőket, ahol elfogadják. A Looe Key National Marine Sanctuary (Florida, USA) igazgatója, Bill Causey megjegyezte: „Valószínűleg az ember idézi elő azt a gondot, amely a kiegyensúlyozatlanságot okozza. Világméretekben tudatában kell lennünk ennek. Ha továbbra is elősegítjük, hogy a nyilvánosság legyen tudatában annak a veszélynek, hogy egy jelentős ökoszisztémát elveszíthet, akkor talán meg tudjuk változtatni a dolgokat.”

Területi szinten folyamatban van a korallzátonyok védelmét szolgáló törvények jóváhagyása és érvényre juttatása. Florida állam bepereli azokat a hajótulajdonosokat, akik kárt okoznak a zátonyokban. Egy teherhajó tulajdonosai 6 millió dolláros büntetést fizettek, amiért a teherhajó több hektárnyi korallt felforgatott, amikor megfeneklett. A pénz egy részét arra használták, hogy helyreállítsák a korall tengeri lelőhelyét. Jelenleg a biológusok különleges ragasztószerek használatával igyekeznek újra összeállítani egy korallt, amelyben 1994-ben egy hajó károkat okozott. Másik, 3,2 millió dolláros bírságot szabtak ki egy vállalatra azokért a károkért, melyeket egy floridai zátonyon okozott a vállalat egyik teherhajója. Más országok hasonló megtorlásokat léptetnek életbe. A búvárlemerülés népszerű helyszínein, mint például a karib-tengeri Kajmán-szigeteknél, meghatározott területek vannak, ahol megengedett a lemerülés. Ausztrália létrehozta a Nagy-korallzátony Hajózási Parkot, hogy ellenőrzés alatt tartsa az ottani tevékenységeket. De ahogy mindannyian láthatjuk, minél több a búvár, annál több a zátonyokban okozott kár.

Vajon minden nemzet részt vesz a küzdelemben?

A rémült tudósok és vezetők világszerte azt a következtetést vonják le, hogy a megoldás meghaladja egy nemzet vagy akár a nemzetek egy csoportjának a hatáskörét. A levegőszennyeződés a lég- és vízáramlatok körbejárásával a világ minden részére eljut, hatást gyakorolva a zátonyokra. Az egyes nemzeteknek nem terjed ki a hatáskörük a saját területükre eső vizeken kívülre. A nyílt vizeken kiömlő szennyező anyagok végül is a partoknál kötnek ki. Szükség van a világ egyesített erőfeszítésére és a megoldásra.

Kétségtelen, hogy sok őszinte és hozzáértő ember fog továbbra is igyekezni a világban, hogy megmentse a föld megkapó korallkincseit. Világos, hogy égető szükség van egy olyan világuralomra, amely figyelmet fordít a föld környezetére, és törődik azzal. Örömmel mondhatjuk, hogy maga a Teremtő meg fogja menteni a globális környezetet. Amikor Isten megalkotta az első embereket, ezt mondta: „uralkodjék a tenger halain [és mindenféle tengeri élőlényen]” (1Mózes 1:26). Mivel Isten nem élt vissza a tengeri élőlényekkel, sem nem használta ki őket, ezért az emberiségnek adott utasításának azt kellett jelentenie, hogy az embernek gondoskodnia kell a globális környezetről. A Biblia megjövendöli: „új eget [Isten égi Királyságát] és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik” (2Péter 3:13). A közeljövőben ez az égi kormányzat teljesen meg fogja tisztítani ezt a szennyezett földet, köztük az óceánokat is. Akkor Isten Királyságának lakosai teljes mértékben gondozni és élvezni fogják a csodálatos óceánokat, és annak lakóit.

[Képek a 18. oldalon]

Háttér: gyönyörű korallzátony a Csendes-óceánban, a Fidzsi-szigetek közelében

Betétek: 1. közeli, víz alatti felvétel egy rózsalakó halról, 2. egy korall, amelyik úgy néz ki, mint egy asztal, 3. tisztogató garnéla a korallon

[Forrásjelzés]

18. oldal háttere: Fiji Visitors Bureau

    Magyar kiadványok (1978–2025)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás