Figyeljük a világot
Dohányfogyasztás
Jóllehet néhány országban a dohányfogyasztás jelentős mértékben csökkent, a legtöbb nemzetben növekedés mutatkozott az elmúlt két évtizedben. Kína például még mindig a világ legnagyobb fogyasztója, ahol 297 százalékos volt a növekedés. Az Egyesült Államok és India megtartotta a második és a harmadik helyet a dohányfogyasztó országok között, és 27 valamint 50 százalékos növekedést mutattak külön-külön. Néhány más ország, ahol nagy a növekedés: Ruanda 388 százalék, Görögország 331 százalék, Észak-Korea 325 százalék, Tanzánia 227 százalék, Hongkong 214 százalék, Indonézia 193 százalék, Szingapúr 186 százalék és Törökország 185 százalék. A számadatok — melyek az Asiaweekben jelentek meg — százalékban adják meg, mennyit változott az érték 1970 és 1993 között. A listán szereplő 138 nemzet közül csupán 26-ban mutatható ki a dohányfogyasztás csökkenése.
Fiatalok és fegyverek
A fegyvertűz okozta halálesetek száma gyorsabban növekszik a 10 és 19 év közötti amerikai fiatalok körében, mint bármely más korosztály között — mondja a Gyermekvédelmi Alap egyik riportja. A főbb halálokok között most már a második helyen állnak a fegyverek okozta halálesetek. A balesetek, főként a gépjárműbalesetek, az elsődleges okok. A 20 évesnél fiatalabb amerikai fiatalok közül 1993-ban minden 92. percben meghalt egy a fegyvertűz miatt — az előző évhez képest ez 7 százalékos növekedést jelent. Ezzel összehasonlítva: az összes többi korosztálynál a növekedés csupán 4,8 százalékos volt. A védelmi alap a kormányt vádolta, mivel túl keveset tett annak érdekében, hogy távol tartsa a fegyvereket a gyermekektől és az iskoláktól. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma által közölt számadatok megerősítik ezt: Az elmúlt három évtizedben a fiatalkorú gyilkosok száma a háromszorosára emelkedett, meghaladva ezzel az 1994-ben mért 26 000-es adatot. Azoknak a száma, akik a fegyvert mint gyilkos eszközt használják, ugyanezen időszak alatt a négyszeresére emelkedett, jóllehet azok száma, akik másfajta fegyvert használnak, körülbelül ugyanannyi maradt. Az adatok kihangsúlyozzák azt a kárt, amit a hozzáférhető lőfegyverekkel okoztak.
Öngyilkossági minták
„Minden évben körülbelül 30 000 amerikai . . . [öli meg] magát” — jegyzi meg a Scientific American —, és „a férfiaknál négyszer nagyobb a valószínűsége, hogy kioltják az életüket, mint a nőknél”. Az öngyilkosság aránya a korral együtt is nő, mely visszatükrözi a gyenge egészségből és a borús kilátásokból származó stresszt. A 75 évesek vagy ennél idősebbek között elkövetett öngyilkosságok aránya négyszer nagyobb, mint a tizenévesek körében. Mik azok a tényezők, melyek meghatározzák, hogy egy személy tényleg el fog-e követni öngyilkosságot? A listán kiemelkedő helyen van a család és közösség által nyújtott támogatás hiánya, és az, hogy kevesebbet foglalkoznak a vallással. Más országokkal összehasonlítva, az Egyesült Államokban, ahol minden 100 000 emberből körülbelül 11 követ el öngyilkosságot, az öngyilkossági arány közepes.
Az erőszak tanulása
◼ „A televízióprogramról egy évig készített tanulmány, melyet négy különböző egyetemen dolgozó kutatók készítettek, azt a következtetést vonja le, hogy a »pszichológiailag ártalmas« erőszak mindent áthat az adásban és a kábeltévé műsoraiban” — mondja a The Washington Post. A tanulmány nemcsak azt találta, hogy a műsorok fő része némi erőszakot tartalmaz, hanem azt is, hogy a módszer, ahogyan ezt ábrázolják, az is ártalmas hatással lehet a nézőkre. Ezek az ártalmas hatások „magukban foglalják azt, hogyan lehet megtanulni az erőszakos viselkedést, hogyan lehet érzéketlenebbé válni az erőszak ártalmas következményeivel szemben, és hogyan lehet még inkább félni attól, hogy megtámadnak”. E hatások egyik oka az volt, hogy a tévében az erőszakos tetteket elkövetők 73 százaléka büntetlen marad, ezáltal azt az üzenetet közvetítve, hogy az „erőszak sikeres dolog”. Valamint a legtöbb ábrázolás nem mutatja az áldozatokat sújtó következményeket — olyanokat, mint a fájdalom vagy az érzelmi, illetve anyagi kár. A tanulmány még azt is elmondja, hogy a tévében az erőszakos eseményeknél a kézifegyverek gyakori használata „agresszív gondolatokat és viselkedést válthat ki”.
◼ Azokat az embereket, akik fiatalkorukban sok erőszakot néztek a tévében, 30 éves korukra „többször ítélik el az erőszak miatt, többször fogják letartóztatni őket ittas vezetésért, agresszívabbak lesznek az alkohol befolyása alatt, gorombábbak lesznek hitvesükkel szemben, [és] gyermekük is agresszívabb lesz” — állítja Len Eron, a Michigan Egyetem Társadalomkutató Intézetében dolgozó pszichológiaprofesszor és kutató tudós. A videojátékok hasonló problémákat okoznak. Ahogyan azt a The Toronto Star újság írta, Eron azt mondta, az a videojátékkal kapcsolatban a veszély, hogy interaktív. A játékosok „mozgatnak egy kart, vagy megnyomnak egy gombot, és ők maguk hajtják végre ezt a szörnyű, erőszakos cselekedetet — valaki megölését”. Eron professzor úgy érzi, hogy nagyobb szülői felügyeletre van szükség. Amiatt siránkozik azonban, hogy „sok szülő egyszerűen nem foglalkozik a dologgal”.
Franciaország paphiánya növekszik
Franciaországban egyre nagyobb méreteket ölt a katolikus papok hiánya. A párizsi Le Monde újság arról számol be, hogy 1995-ben csupán 96 pap lett felszentelve egész Franciaországban, 1994-ben pedig csak 121. 1995-ben a jezsuitáknál csupán 7 novícius volt, a Domonkos-rendben pedig 25. A helyzet hasonló a katolikus apácák toborzásával kapcsolatban is. A Le Monde azt állítja, hogy „az 1970-es évektől az apácák száma egyre csak csökken: 1977-ben 92 326-an voltak, a múlt évben viszont már csak 51 164-en”. A papság többségének az előrehaladott korára és az egyháznak azon sikertelenségére való tekintettel, hogy új tagokat vonzzon, azt jósolják, hogy 2005-re csupán mintegy 9000 egyházközségi pap lesz Franciaországban. A Le Monde újság szerint a csökkenést az okozza, hogy „a papságnak csökken a társadalmi szerepe, az emberek félnek a hosszú távú kötelezettségektől, a papságnak taszító elképzelései vannak, és az egyházvezetőkbe vetett bizalmat elvesztik az emberek”.
A világ legpontosabb órája
Az atomóránál, melyet Angliában az idő nemzetközileg elfogadott mértékegységének meghatározására használnak, van egy ezerszer pontosabb óra, amit perth-i (nyugat-ausztráliai) tudósok fejlesztettek ki. Zafírórának hívják; körülbelül 200 000 dollárba kerül, és már megépítettek belőle néhányat. Egy röpke femtomásodpercet tud mérni, mely egy másodperc egymilliárdod részének az egymilliomod része! Mire használják ezt? Einstein általános relativitáselmélete szerint az idő annál gyorsabban megy, minél magasabb helyeken vagyunk a föld felett. „Célunk annak megmérése, hogy mi a sebességbeli különbség úgy egy méteres magasságon belül — azaz mi a sebességbeli különbség a lábad és a fejed között” — mondta David Blair fizikus, aki az óra kifejlesztésén dolgozott. Ám az óra pontossága csupán öt percig tart egy alkalommal.
A mindennapi szendvics?
Angliában Sandwich úr, egy megrögzött szerencsejátékos 1762-ben 24 óra hosszat ült egy szerencsejáték-asztalnál. Étvágya csillapítására két szelet kenyeret kért, egy szelet hússal közöttük. Ezt az újfajta harapnivalót, a szendvicset, rögtön elnevezték róla. A britek most 7,9 millió dollárt költenek mindennap a szendvicsekre, mely az elmúlt öt évben 75 százalékos növekedést jelentett. „A szendvicsek alkotják az egész gyorsétkező piac több mint egy harmadát” — jelenti a londoni The Times, és ezeket 8000 szendvicsbárban adják ki. Mintegy 1,3 milliárd kész szendvicset fogyasztanak el évente Nagy-Britanniában. Ezek a szendvicsek azonban gyakran nagyon különböznek azoktól az egyszerű családi ételektől, melyeket vidéki vagy tengerparti kirándulások alkalmával csomagolnak el, és visznek magukkal az emberek. Némely kereskedő egzotikus fajtákat kínál fel, melybe beletartozik, hogy kenguru- vagy aligátorhúsból készül a szendvics, vagy csokoládékenyeret kennek meg eperrel és krémmel.
Ázsiai gyermekszex-kereskedelem
A kormányok és szociális dolgozók úgy becsülik, hogy több mint egymillió 17 éves és annál fiatalabb fiú és lány van benne az ázsiai prostitúcióban — jegyzi meg a The New York Times. Bár a pontos adatok ismeretlenek, a fülöp-szigeteki, indiai, kambodzsai, kínai, tajvani és thaiföldi bordélyházakban olyan gyermekeket lehet találni, akik még be sem léptek a serdülőkorba. Miért keresnek ilyen fiatal gyermekeket? Az egyik ok az AIDS-től való félelem. „Egész Ázsiában a férfiak egyre fiatalabb gyermekekhez fordulnak, részben azért, mert róluk kevésbé hiszik, hogy valószínűleg HIV-vírussal fertőzöttek, mely AIDS-et okoz” — mondja a Times. Ennek ellenére ezekben az országokban az AIDS-vírus gyorsan terjed a prostituáltak körében — részben azért, mert a határok között folyik a prostituáltakkal való üzérkedés, részben pedig azért, mert a kuncsaftok, kik közül némelyek szextúrán vannak, egyik helyről a másikra utaznak. Míg néhány gyermeket elrabolnak erre a célra, másokat szüleik adnak el anyagi nyereség végett.
Versengés vagy egység?
„Krisztus születése 2000. évfordulójának a megünneplése gyorsan kényes kérdéssé válik az egyházak között” — számol be az ENI Bulletin. Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, az egyházakhoz fordult, hogy inkább úgy tekintsék az eseményt, „mint alkalmat az együttműködésre és az egységre, mintsem úgy, mint ami alkalom a feltűnősködésért folytatott versenyre”. Azt mondta azonban, hogy az egyházak, úgy tűnik, arra akarják inkább felhasználni az évet, mint ami „jó alkalom az igehirdetésre . . ., arra, hogy harcoljanak a társadalomból való kiszorítottságuk ellen”. Míg helyeselte a pápa azon kérését, hogy a 2000. év „a keresztény egység szilárd megerősítésének alkalmává váljon”, Raiser még hozzáfűzte: „Majd meglátjuk, hogy ezek közül az álmok közül mennyit lehet majd beteljesíteni a 2000. évre — a múlt tapasztalata a szkepticizmust táplálja.”