Hogyan lehet csökkenteni a kockázatot?

A SZÍVKOSZORÚÉR-BETEGSÉGET (CAD-t) számos genetikai, környezeti és életmódbeli tényezővel hozzák összefüggésbe. A CAD és a szívroham olyan éveken, ha nem évtizedeken át húzódó kockázatok következménye lehet, melyek kapcsolatban vannak e tényezők egyikével, vagy közülük többel is.

Kor, nem és öröklődés

A kor előrehaladtával növekszik a szívroham kockázata. A szívrohamok körülbelül 55 százaléka 65 éven felüli emberekkel történik. A szívrohamban életüket veszítő személyek mintegy 80 százaléka 65 éves vagy annál idősebb.

Az 50 év alatti férfiaknál nagyobb a kockázat, mint az azonos korosztályba tartozó nőknél. Nők esetében a menopauza után a kockázat megnövekszik, mivel vészesen csökken a védelmet nyújtó ösztrogénhormon mennyisége. Egyes becslések szerint a nőknél az ösztrogénpótló kezelés 40 vagy ennél nagyobb százalékkal csökkentheti a szívbetegség kockázatát, jóllehet megnövekedhet a kockázat némely rákbetegségre nézve.

Az öröklődés kulcsfontosságú szerepet játszhat. Azoknál fokozott a roham kockázata, akiknek a szülei az 50 éves kor elérése előtt kaptak rohamot. Akkor is fokozott a kockázat, ha a szülők az 50 éves kor elérése után kaptak rohamot. Ha a család történetében voltak már szívbetegek, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a leszármazottaknál hasonló problémák alakulnak ki.

A koleszterin mint tényező

A koleszterin, ami egyfajta lipid, alapvető az élethez. A máj termeli, és a vér szállítja a sejtekbe lipoprotein nevű molekulák formájában. Két fajtája van: a kis fajsúlyú lipoprotein (LDL-koleszterin) és a nagy fajsúlyú lipoprotein (HDL-koleszterin). A koleszterin a CAD rizikófaktorává válik, ha a vérben túl sok LDL-koleszterin gyülemlik fel.

A HDL-ről úgy tartják, hogy védő szerepet játszik azáltal, hogy a koleszterint eltávolítja a szövetekből, és visszaszállítja a májba, ahol átalakul, és kiürül a szervezetből. Amennyiben a vizsgálatok során magas az LDL-mennyiség és alacsony a HDL-mennyiség, nagy a kockázata a szívbetegségnek. Az LDL-szint csökkentése jelentős csökkenést eredményezhet a kockázatot illetően. A kezelésben létfontosságúak az étrendre vonatkozó intézkedések, s a testmozgás is hasznos lehet. Különböző gyógyszerek is eredményt hozhatnak, némelyiknek azonban kellemetlen mellékhatásai vannak.a

Ajánlott a koleszterinben és telített zsírokban szegény étrend. Ha a nagy mennyiségű telített zsírokat tartalmazó táplálékokat, mint például a vajat, olyanokkal helyettesítjük, amelyekben kevesebb a telített zsír, mint amilyen például az olívaolaj, akkor csökkenthetjük az LDL-t, és megóvhatjuk a HDL-t. Másrészről az American Journal of Public Health című újság megjegyzi, hogy a legtöbb margarinban és növényi zsiradékot tartalmazó termékben a hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi olajak növelhetik az LDL-t, és csökkenthetik a HDL-t. Ajánlott még csökkenteni a zsíros húsok fogyasztását, és helyettesíteni zsírban szegény csirke- vagy pulykaszeletekkel.

A kutatások rámutattak, hogy az E-vitamin, a béta-karotin és a C-vitamin lassíthatja az állatokban az érelmeszesedést. Egy tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy ezek az emberekben is csökkenthetik a szívroham előfordulását. Ha valaki naponta fogyaszt béta-karotinban és más karotinfajtákban, valamint C-vitaminban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket, mint amilyen a paradicsom, a sötétzöld leveles zöldfélék, a paprika, a répa, az édesburgonya és a dinnye, akkor az némi védettséget nyújt a CAD-vel szemben.

Állítólag hasznos még a B₆-vitamin és a magnézium is. A hántolatlan gabonafélék, mint például az árpa és a zab, valamint a bab, a lencse, néhány mag és a dió, hasznosak lehetnek. Továbbá úgy tartják, hogy ha valaki hetente legalább kétszer fogyaszt olyan halat, mint a lazac, a makrahal, a hering és a tonhal, az csökkentheti a CAD kockázatát, mivel ezek gazdagok az omega-3 politelítetlen zsírsavakban.

Ülő életmód

Az ülő életmódot folytató embereknél nagyobb a szívroham kockázata. A nap nagy részét fizikailag tétlenül töltik, és nem végeznek rendszeres testmozgást. Ilyen emberek esetében a szívroham sokszor kimerítő tevékenységek után következik be, például egy fáradságos kertészkedés, kocogás, nehéz súlyok emelgetése vagy hólapátolás után. Azoknál azonban kisebb a kockázat, akik rendszeresen végeznek testmozgást.

A heti háromszor-négyszer végzett, 20-30 perces fürge gyaloglás csökkentheti a roham kockázatát. A rendszeres testmozgás javítja a szív pumpálóképességét, segít a fogyásban, csökkentheti a koleszterinszintet és a vérnyomást.

Hipertónia, túlsúly és cukorbetegség

A magas vérnyomás (hipertónia) kárt okozhat az artéria falában, valamint lehetővé teheti, hogy az LDL-koleszterin bejusson az artéria belsejébe, és elősegítse a plakkok kialakulását. Amint a plakk-képződés fokozódik, egyre nagyobb az ellenállás a vérárammal szemben, és emelkedik a vérnyomás.

A vérnyomást rendszeresen kellene ellenőrizni, mivel előfordulhat, hogy a bajnak nincs semmilyen külső jele. A diasztolés vérnyomásban (alsó értékben) észlelt minden egypontos csökkenés 2-3 százalékkal csökkentheti a szívroham kockázatát. Hatásos lehet a vérnyomás csökkentésére irányuló gyógyszeres kezelés. A diétázás, és néhány esetben a sófogyasztás korlátozása, a súlycsökkentés céljából végzett rendszeres testmozgással egybekötve, segíthet ellenőrzés alatt tartani a magas vérnyomást.

A túlsúly elősegíti a magas vérnyomást és a lipidek rendellenességeit. Az elhízottság kerülése vagy kezelése a cukorbetegség megelőzésének elsődleges módja. A cukorbetegség felgyorsítja a CAD-t, és növeli a szívroham kockázatát.

Dohányzás

A dohányzás erőteljes tényező a CAD kialakulásában. Az Egyesült Államokban közvetlenül felelős az összes, szívbetegség miatt bekövetkezett haláleset körülbelül 20 százalékáért, és az 55 év alatti nőknél bekövetkezett szívrohamok közel 50 százalékáért. A dohányzás növeli a vérnyomást, és mérgező vegyi anyagokat, például nikotint és szén-monoxidot juttat a véráramba. Ezek a vegyi anyagok aztán kárt okoznak az artériákban.

A dohányzók azok életét is kockáztatják, akik ki vannak téve a dohányzásukból eredő füstnek. A kutatások kimutatják, hogy a dohányzókkal élő nemdohányzó személyeknél fokozott a szívroham kockázata. Ezért ha egy személy leszokik a dohányzásról, azzal saját magának is csökkentheti a kockázatot, sőt még nemdohányzó szeretteinek is megmentheti az életét.

Stressz

Amikor azok, akik CAD-ben szenvednek, súlyos érzelmi vagy elmebeli stressznek vannak kitéve, akkor náluk sokkal nagyobb a szívroham és a hirtelen szívhalál kockázata, mint azoknál az embereknél, akiknek egészséges az artériájuk. Egy tanulmány szerint a stressz előidézheti a plakkokkal megterhelt artériák beszűkülését, ez pedig akár 27 százalékkal is csökkentheti a vér áramlását. Még az enyhén megbetegedett artériáknál is jelentős beszűkülés volt megfigyelhető. Egy másik tanulmány arra utalt, hogy a súlyos stressz olyan körülményeket idézhet elő, hogy az artéria falában lévő plakkok megrepednek, ami szívrohamot válthat ki.

A Consumer Reports on Health kijelenti: „Úgy tűnik, néhány ember helytelen magatartással éli világát. Cinikusak, mérgesek és könnyen felingerelhetők. Míg a legtöbb ember elsiklik az apróbb bosszantások fölött, addig a barátságtalan emberek túlságos érzelmi felindultsággal reagálnak.” A krónikus harag és rosszindulat növeli a vérnyomást és a pulzusszámot, valamint arra serkenti a májat, hogy engedjen koleszterint a véráramba. Ez károsítja a szívkoszorúereket, és hozzájárul a CAD kialakulásához. Úgy tartják, hogy a harag megkétszerezi a szívroham kockázatát, és ez legalább két órán át közvetlen veszélyt jelent. Mi segíthet?

A The New York Times szerint dr. Murray Mittleman elmondta, hogy azok az emberek, akik az érzelmi konfliktusokban igyekeznek megőrizni nyugalmukat, lehet, hogy csökkenteni tudják a szívroham kockázatát. Ez nagyon úgy hangzik, mint azok a szavak, amelyeket évszázadokkal ezelőtt feljegyeztek a Bibliában: „A szelíd [nyugodt, NW] szív a testnek élete” (Példabeszédek 14:30).

Pál apostol tudta, hogy milyen az, amikor valaki stressznek van kitéve. Beszélt azokról az aggodalmakról, amelyek naponta elárasztották (2Korinthus 11:24–28). Ő viszont tapasztalta az Istentől jövő segítséget, és ezt írta: „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:6, 7).

Bár más tényezők is összefüggésben vannak a szívbajokkal, az itt tárgyaltak segíthetnek azonosítani a kockázatot, hogy az illető megtehesse a megfelelő lépéseket. Egyesek azonban eltűnődnek, hogy milyen lehet azoknak, akiknek együtt kell élniük a szívroham utóhatásaival. Mennyire lehet felépülni?

[Lábjegyzet]

[Képek a 9. oldalon]

Ha valaki dohányzik, könnyen dühbe gurul, zsíros ételeket eszik és ülő életmódot folytat, akkor növeli a szívroham kockázatát