Figyeljük a világot
Halálos betegségek Ausztráliában
„Első alkalommal csökkent az AIDS-szel összefüggő betegségekben elhalálozó ausztrálok száma azóta, hogy feljegyzést készítenek a vírusról” — tudósít a melbourne-i Herald Sun című újság. Az Australian Bureau of Statisticstől (Ausztrál Statisztikai Hivataltól) származó, nemrégiben közzétett adatokon alapuló megállapítások rámutatnak, hogy 1995-ben 666 személy halt meg AIDS következtében, ami 13 százalékos csökkenést jelent. Az országos halálozási arány egészében véve 4 százalékkal csökkent, miközben még mindig a rák- és szívbetegség áll az élen az elhalálozások okaként. Ám az ausztrálok közül egyre többen most Alzheimer-kórban és egyéb, elmebajjal összefüggő betegségekben halnak meg. Az Alzheimer’s Association Australia (Ausztrál Alzheimer Társaság) országos titkára szerint „az elmebajban szenvedők számának előre megjósolt, gyors növekedése óriási megterhelés lenne a létező intézményekre, amelyek tevékenysége arra irányul, hogy segítsenek az e betegségben szenvedő embereknek, valamint azoknak, akik őket gondozzák”.
Jövővel kapcsolatos vélemények
A XXI. század közeledtével hirtelen megsokasodtak a jövővel kapcsolatos vélemények. Az Egyesült Államokban a Newsweek című folyóirat által készített közvélemény-kutatás során az embereket a következő évszázaddal kapcsolatos reményeikről kérdezték. A felmérésben szereplőknek körülbelül a 64 százaléka azt jósolja, hogy űrhajósok fognak sétálni a Marson. Körülbelül 55 százalékuk arra számít, hogy az emberek végül más helyeket is elfoglalnak majd a világegyetemben. Hetven százalékuk úgy gondolja, hogy a tudósok meg fogják találni az AIDS ellenszerét, valamint 72 százalékuk azt jósolja, hogy az emberek ki fogják fejleszteni a rák ellenszerét. Borúlátóbb hangulatban a megkérdezettek 73 százaléka szélesebb szakadékot sejt a gazdagok és a szegények között, 48 százaléka pedig arra számít, hogy több háború lesz, mint az elmúlt 100 évben. Hozzávetőlegesen 70 százalékuk úgy gondolja, hogy az ember nem lesz képes megszüntetni a világméretű éhínséget.
Szörnyű sérülés
Az FDA Consumer című folyóirat szerint az Egyesült Államokban az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az égési sérülések gyakorisága és súlyossága. Szintén javult az égési sérülést szenvedő áldozatok közül életben maradók aránya. A Food and Drug Administration (Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal) tisztviselője, Charles Durfor megjegyezte, hogy „harminc-negyven évvel ezelőtt az égési sérülést szenvedő betegek közül sokan nem maradtak életben. A kezelésben elért haladás révén a betegeknek egy teljesen új nemzedéke jött létre, amely nemcsak életben marad, hanem az életének a minősége is javul.” Évente több mint 50 000 amerikai szenved olyan égési sérüléseket, amelyek kórházi ellátást igényelnek. Az American Burn Association (Égési Sérülést Szenvedettek Amerikai Társasága) szerint körülbelül 5500 áldozat hal meg. „A súlyos égési sérülés az egyik legszörnyűbb sérülés, amit a test elszenvedhet” — írja az FDA Consumer című folyóirat.
„Becsületes” csalók
Argentínában a biztosítótársaságok körülbelül 200 millió dollárt (36 milliárd forintot) veszítenek évente az ügyfeleik részéről megnyilvánuló csalárd gyakorlatok miatt. Ennek következtében a gépjármű-biztosítás majdnem 30 százalékkal többe kerül, mint a legtöbb más országban. Az Ambito Financiero című újság szerint „az elkövetett csalásoknak majdnem a fele azoknak a műve, akiket »becsületes állampolgároknak« lehetne nevezni”. A kötvénytulajdonosoknak körülbelül 40 százaléka állítólag ilyen vagy olyan módon becsapja a biztosítótársaságát. Az újság azzal fejezi be, hogy az ilyen csalárd tevékenység egyfajta bosszút jelent az elégedetlen fogyasztók részéről, akik úgy érzik, hogy a biztosítótársaságuk megkárosítja őket.
Haldokló tenger
A Holt-tenger apad. „A Holt-tengernek — amely már így is a föld legmélyebb fekvésű víztömege (410 méterrel a világ óceánjainak átlagos vízszintje alatt van) — folyamatosan kisebbedik a vízfelülete” — írja az U.S.News & World Report című folyóirat. Miért? A párolgás hatásaitól eltekintve számos öntözőrendszer és duzzasztógát tereli el a vizet a Jordántól, amely a Holt-tenger fő vízforrása. Ezenkívül „a vegyipari művek, amelyek a Holt-tenger vizét párologtató medencékbe szivattyúzzák, hogy ásványi anyagokat vonjanak ki belőle, gyorsítják az apadást”. Az 1950-es évek derekától a Holt-tenger vízfelülete körülbelül 20 méterrel kisebbedett. Az egyik enyhítő intézkedés, amelyről jelenleg még folyik a vita, egy 190 kilométeres csatorna építése, amely a Vörös-tengerből hozna vizet. A vizet függőlegesen 120 métert kellene felfelé szivattyúzni, majd pedig függőlegesen 530 métert kellene lefelé folyatni a Holt-tengerbe.
Megszegett eskük
Németországban egyre kevesebb házastárs tartja be házassági esküjét. Amint arról a Nassauische Neue Presse című újság beszámol, ennek az a következménye, hogy növekszik a válások aránya, és azoknak a gyermekeknek a száma, akik szenvednek. 1995-ben majdnem 170 000 házasság bomlott fel, amely mintegy 142 300 gyermeket érintett. Ez az előző évhez képest 5 százalékos növekedést jelent az érintett gyermekek számában. Az újság megjegyezte, hogy az 1950-ben ünnepélyes keretek között megkötött házasságok közül 25 éven belül minden tizedik kudarcba fulladt. Azok közül a házaspárok közül, amelyek 1957-ben kötöttek házasságot, körülbelül minden nyolcadik vált el 25 éven belül. Azoknak a házasságoknak az aránya, melyeket 1965-ben kötöttek, és 25 éves időszakon belül véget értek, egy az öthöz. Azok között, akik 1970 óta kötöttek házasságot, minden harmadik házaspárnál válással végződött a házasság.
Csodaszert találtak?
Egy tanulmány szerint „a zsírban szegény, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendről először állapították meg, hogy gyorsan, és olyan hatásosan csökkenti a vérnyomást, mint a gyógyszerek” — erről számol be a The New York Times című újság. Amint dr. Denise Simon-Morton, a National Heart, Lung and Blood Institute (Országos Szív-, Tüdő- és Vérintézet) Prevention Scientific Research Groupjának (Tudományos Megelőző Kutatócsoportjának) vezetőnője elmondja, a tanulmány arra utal, hogy „talán egy étrend megoldja az egészet” — segít megelőzni a szívbetegséget, a magas vérnyomást és sokfajta rákbetegséget. A vizsgálat az ország területén hat egészségügyi központban több száz felnőttnél ellenőrizte az étrendbeli változtatások hatásait. A résztvevőket három csoportra osztották. Az egyik csoportot olyan étrenden tartották, amely hasonló volt az „átlagos” amerikai étrendhez. A másikat gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrenden tartották, de minden többi összetevő ugyanaz maradt. A harmadiknak olyan volt az étrendje, amely bőséges volt gyümölcsökben, zöldségekben és olyan zsírszegény tejtermékekben, amelyben ugyanakkor kevés volt a teljes zsír, a koleszterin és a telített zsír. A második és harmadik csoport tagjainak a vérnyomásában egyaránt olyan csökkenést tapasztaltak, amely orvosilag jelentős, ám a harmadik csoport étrendje hozta a legjobb eredményeket. A magas vérnyomású résztvevők esetében az eredmények ugyanolyan jók, vagy még jobbak voltak, mint a gyógyszerrel elért eredmények. A két étrendbe kilenc-tíz átlagos gyümölcs- és zöldségadag tartozott naponta.
Japánban visszatérnek az emberek
„Átfogó változás van folyamatban a japán iparban — jegyzi meg a Far Eastern Economic Review című hírmagazin. — Két évtizeden át a japán gyárakban úgy törekedtek a hatékonyságra, hogy az embereket gépekkel váltották fel. Most visszatérnek az emberek. Néhány nagyvállalat tulajdonképpen leráncigálja a robotokat a futószalagokról, és emberekkel váltja fel őket.” Miért? Azért, mert az emberekben van valami, ami a robotokban nincs — rugalmasság. Amikor elérkezik az idő, hogy változtassanak egy modellen, az emberek gyorsan át tudnak váltani, míg a robotok átprogramozása hónapokba telhet. „Azelőtt oda jutottunk, hogy robotokként használtuk az embereket — jelenti ki Midzukami Tomiaki, a NEC nevű vállalat gyárigazgatója. — Most viszont fel kell használnunk az intelligenciájukat. Jó volt robotokat használni, de most azt vesszük észre, hogy igazából gyorsabb, ha embereket alkalmazunk.” Például megállapították, hogy a NEC dolgozói 45 százalékkal hatékonyabban tudnak telefonokat összeszerelni, mint a robotok. Az emberek kevesebb helyet is foglalnak el, mint a gépek, valamint az egyszerűbb gépek kevesebb szerelőt és karbantartási költségeket eredményeznek. „Miután a gyárosok két-három évig kísérleteztek azzal, hogy kevesebb automata gépeket használtak, most azt állítják, hogy jókora a költségmegtakarítás és a termelékenységnövekedés” — írja a magazin.
„Új” piramisokat lehet megtekinteni
A turisták éveken át özönlöttek, hogy megtekintsék a gízai Nagy Piramist, melyet Hufu király épített, aki Kheopsz néven ismert még. De kevesen látták az apja, Sznofru által hátrahagyott emlékműveket. Ez azért van, mert az utóbbiakat tilos volt megközelíteni, mivel el voltak rejtve az egyik dahsuri katonai támaszponton. Ez azonban megváltozott. A legfőbb egyiptomi Council of Antiquities (Régiségek Tanácsa) most megnyitotta a területet a nyilvánosság előtt. Az ott lévő 11 piramis közül Sznofru 3-at épített — összesen 5-öt készített —, s ezek közé tartozik a Vörös Piramis, mely az első sík oldalúra épített piramis. A korábban épített piramisok lépcsősre voltak építve. Talán a legérdekfeszítőbb a Tört Oldalú Piramis, melyet azért neveznek így, mert a hirtelen felfelé nyúló alsó meredeke erősen megtörik a második felénél. A hirtelen felfelé nyúló meredek nyilván elvette a kőtolvajok kedvét, s talán ezért van az, hogy ennek a piramisnak a külső burkolata maradt meg legjobban az összes egyiptomi piramisok közül. Míg az előző királyokat csak haláluk után tekintették igazán istennek, addig Sznofru „az élő napistennek, Rének vallotta magát” — jegyzi meg a Time magazin. „Sznofru végül a Vörös Piramisba került, egy fényűző, három helyiségből álló sírkamrába temették, amelyet az Óbirodalom legszebbjének tartanak.”