Olvasóink írják

Vesebaj Az „»Ez csak ideiglenes!« — életem vesebajjal” című cikknek (1996. november 22.) egy különösen kritikus időszakban sikerült buzdítania a férjemet és engem. A cikk írójához hasonlóan a férjem is peritoneális dialízist kezdett használni, és ez nehéznek bizonyult. Időnként csalódottság kerekedik felül rajtunk. Cikketek azonban nagyon vigasztaló volt, és arra emlékeztetett minket, hogy a veseelégtelenség csupán ideiglenes, és Isten Királysága hamarosan el fogja törölni az összes többi betegséggel együtt.

V. Q., Olaszország

Könnyeket csalt a szemembe, amikor olyan emberről olvastam, aki annak ellenére, hogy egész életében harcolt a betegségével, sohasem vette magától értetődőnek a családját vagy az imádatát. Egészséges, 18 éves, teljes idejű evangéliumhirdető vagyok, és arra eszméltem rá, hogy milyen gyakran veszem magától értetődőnek az egészségemet. Igazán buzdító volt Lee Cordaway hitéről és magatartásáról olvasni.

J. S., Egyesült Államok

Amikor 1992-ben 11 éves voltam, megtudtam, hogy olyan vesebajom van, ami végül veseelégtelenséghez vezet. Dialízist kellett nálam alkalmazni. Örülök, hogy olyan jól elmagyaráztátok ezt az eljárást, mivel az emberek állandóan azt szeretnék tudni, hogy miként működik. Nekem és a barátaimnak buzdító volt arról olvasni, hogy nem lesz mindig olyan állapot, amellyel most szembe kell néznem.

A. H., Egyesült Államok

Amikor a Lee Cordawayről szóló cikket olvastam, alig tudtam visszatartani a sírást. Nem tudom elhinni, hogy meghalt! Férjemmel együtt szeretnénk elküldeni szeretetünket a kedves feleségének és családjának. A történet fényében az életben tapasztalt aggodalmaim jelentéktelennek tűnnek. Micsoda kedves, hűséges keresztény ember volt! Felbuzdultam a tapasztalatán.

F. H., Egyesült Államok

Bár én még csak tízéves vagyok, és nem vagyok beteg, mégis szeretem az ilyen buzdító cikkeket. Bárcsak Lee Cordaway is olvashatná ezt a levelet, de tudom, hogy a Paradicsomba való feltámadásáig ezt nem teheti meg.

E. T., Egyesült Államok

Zarándokatyák Szeretném elmondani nektek, mennyire értékeltem „A zarándokatyák és a szabadságért vívott harcuk” című cikketeket (1996. november 22.). Az iskolában nem tanultam konkrétan a zarándokatyák történetéről. De a cikkeitekből oly sok oktatást kaptam!

S. B., Egyesült Államok

Alternatív rock 18 éves vagyok, és a „Fiatalok kérdezik: Nekem való az alternatív rock?” című cikk (1996. november 22.) nagyon jól lett megírva. Szeretem az alternatív rockot, így azt gondoltam, hogy a cikk kellemetlenül fog érinteni. Amikor azonban elolvastam, csak értékelést tudtam érezni. Depressziótól szenvedek, és belátom, hogy a zene megválasztása súlyosbíthatja a depressziómat, vagy segíthet megküzdeni vele. Tetszett, ahogy a cikk a következőt kérdezte: Miért ne keresnél olyan zenét, ami felvidít? Köszönöm ezt a buzdító és gyakorlatias tanácsot.

J. D., Egyesült Államok

A felvilágosító anyag hihetetlenül pontos és elfogulatlan volt. Ennek a zenének bizonyos fajtáit vonzónak találom. Köszönöm, hogy óvatosságra intetek anélkül, hogy ezt az egész zenei irányzatot elítélnétek.

S. C., Egyesült Államok

Állattörténetek Szeretem olvasni az általatok közölt, állatokról szóló cikkeket. Mivel még sohasem hallottam a kacsacsőrű emlősről, bámulatba ejtett „A rejtélyes kacsacsőrű emlős” című cikk (1996. december 8.). Ugyanebben a számban az „Ez a kudu emlékezett” című cikk is megérintette a szívemet, mely egy állat és az emberek közötti bájos barátságról szólt. Milyen szép, amikor az emberek szeretetet és tiszteletet mutatnak az állatok iránt!

F. A., Brazília