Légy óvatos! A csalók munkában vannak
KÉPZELD magad elé a jelenetet. Éppen elült a vihar. A pusztító szelek felhagytak szörnyű támadásukkal, az áradat pedig többé nem jelent fenyegető veszedelmet. A túlélők tágra nyílt szemmel kecmeregnek elő menedékhelyükről, míg messze a távolból feszült és rémült, kitelepített személyek térnek vissza, hogy megnézzék a vihar következményeit. A házak tetői eltűntek; a fák gyökerestől kicsavarodtak, és a házak védtelen, eső áztatta belsejében terülnek el. A leszakadt elektromos vezetékek pedig lehetetlenné teszik a kényszerhelyzetben a telefonhívásokat és az üzenetek küldését. Néhány otthon, mely korábban boldog családok menedéke volt, romokban áll — helyreállíthatatlanul megrongálódott. Ami egykor csendes és nyugodt közösség volt, az most a pusztulás és a kétségbeesés színhelyévé vált.
A közösség a helyzet magaslatára emelkedik — elhatározza az újjáépítést. Egyik szomszéd a másiknak segít; közülük néhányan még csak névről sem ismerték eddig a másikat. A férfiak megosztoznak a szerszámokon, és megosztják egymással a szakértelmüket. A nők élelemmel látják el a dolgozó brigádot, míg az idősebb gyermekek a kisebbekre vigyáznak. A közösségen kívülről segítőkész brigádok karavánja érkezik — tetőfedők, kidőlt fákat eltávolító emberek, asztalosok, festők. Velük együtt azonban csalók is jönnek, akik készek kizsákmányolni a túlélőket.
Hatalmas előlegeket követelnek a javítási munkálatokhoz. A kétségbeesett lakástulajdonosok odaadják nekik a pénzüket, de ezután rájönnek, hogy a munkások úgy eltűntek vele, hogy soha többé nem látják őket. A tetőfedők, akik „kezeskednek” a munkájukért, felületesen javítják meg a repedéseket, és az első eső alkalmával teljesen beázik. Azt állítva, hogy nagy gépeket bérelnek a másnapi munkához, a kidőlt fákat eltávolító emberek több ezer dolláros előleggel károsítják meg az áldozataikat. A másnap sohasem jön el.
A pusztuláshoz és veszteséghez még azoknak a háztulajdonosoknak a szívfájdalma is hozzájön, akik tekintélyes összegeket fizettek a fizetésképtelen vagy ál-biztosítótársaságoknak, akik most elutasítják, hogy fizessenek a károsultaknak, vagy akiknek az irodái üresen állnak, mivel a tulajdonosok elmenekültek. Akik elég szerencsések, mert kézhez kapták a biztosítótól a kártérítési csekket, úgy találják, hogy igen gyakran lelkiismeretlen és szakképzetlen vállalkozók állnak készen a munkára, a kevés szakképzett ember pedig nem képes elvégezni az összes munkát. Emiatt hitvány munkát végeznek, s ez sok bánatot okoz a már egyébként is zaklatott háztulajdonosoknak.
A katasztrófa áldozatait újra meg újra kizsákmányolják. Ami először úgy indult, hogy egy feldúlt közösséget mindenki javára egyesít, az néhány embernek szívet tépő csalódássá válik.
Egy hurrikánt követően az egyik közösségben a csokiszeletek árai hihetetlenül magasra, 4 dollárra szöktek fel, egy doboz gyermektápszer pedig 6 dollárba került az anyukáknak. Egy boltban pedig nem lehetett tévé vagy rádió vásárlása nélkül elemet beszerezni. Építési anyagokkal kereskedők úgy töltötték meg dugig a pénztárukat, hogy túl magas áron adták el áruikat. Egy másik esetben a lakókocsi-tulajdonosok 600 százalékos áremelkedést tapasztaltak, amikor egy áradáskor magasabbra vontattatták az otthonaikat. Földrengés után egy 84 éves hölgyet, akinek megrongálódott a háza, felhívott egy olyan személy, aki az állam egyik dolgozójának adta ki magát. A hölgy úgy gondolta, hogy azok a dokumentumok, amelyeket később aláírt, segítségért és élelmiszerjegyekért való kérelmek voltak az államhoz. Valójában ezek 18 000 dolláros jelzálogszerződések voltak a lakására, hogy kifizesse azt, ami csupán úgy 5000 dolláros javítási munka lett volna.
Üzleti csalás telefonon keresztül
„Gratulálunk S. — — asszony! Ez az Ön szerencsenapja. — Ezek lehetnek egy meglepő telefonhívás nyitó szavai. — Ön a nagyszerű győztese a . . .” Sokakat hívtak már fel így, és azt állították, hogy „már nyertek is”, és hogy nyereményük „biztosított”. A „nyeremény” egy új autó, otthoni elektronikai berendezés vagy talán egy gyémántgyűrű lehet.
Volt már valaha is olyan hívásod, amikor azt közölték veled, hogy te vagy egy ajándék címzettje? Szíved kezdett gyorsabban dobogni? Alig hittél a fülednek? Ha reagáltál már ilyen hívásra, megkaptad valaha is a díjadat? Vagy telefonon keresztül történő üzleti csalásnak voltál az áldozata? Ha igen, akkor nem vagy egyedül. A Consumers’ Research című folyóirat szerint egyedül az Egyesült Államokban a telefonon keresztül tevékenykedő álüzletemberek körülbelül tíz embert csapnak be minden percben. Lelkiismeretlen szélhámosok minden évben 10—40 milliárd dollárt csalnak ki a fogyasztóktól — percenként körülbelül 7500 dollárt.
A Reader’s Digest a következőkről számolt be: „Egész Kanadában évente több mint 150 000 ember kap telefonhívásokat olyan tisztességtelen, telefonon keresztül tevékenykedő üzletemberektől, akik azt mondják nekik, hogy »nyertek« vagy egy hatalmas nyeremény »választottjai«. És minden évben több ezer kanadai embert szednek rá ezekkel a hívásokkal, akik egyenként átlagosan 2000 dollárt költenek arra, hogy megkapják nyereményüket.” Ontarióban egy tartományi rendőrtiszt kijelentette: „A telefonon keresztüli csalások a kanadai történelem legnagyobb csalásai közé tartoznak.” Még ezt is hozzáfűzi: „Tudjuk, hogy ez a kanadai embereknek egy évben több millió dollárba kerül.” Az adatok főleg azokat az eseteket tartalmazzák, amelyeket jelentettek a rendőrségen. Mivel azonban úgy becsülik, hogy az áldozatoknak csupán a 10 százaléka jelentette be veszteségét, lehetetlen pontosan meghatározni a probléma teljes mértékét.
„Azt mondjuk az embereknek, hogy már nyertek, mire ők nem tudnak tovább tisztán gondolkozni” — ismerte be egy csalóművész. Hozzáfűzte még: „Majd arra kényszerítjük őket, hogy küldjenek pénzt, mi pedig nem hagyunk békét nekik.” Ha egyszer becsapnak egy áldozatot, a nevét talán eladják más, telefonos üzletkötéssel foglalkozó vállalatoknak, s így rákerül a „balekok” listájára. Nevüket talán másoknak is eladják, akik felhívják őket újra meg újra. Egy korábban telefonos üzletkötéseket bonyolító torontói nő a következőt mondta: „Amikor a balekok listájáról dolgozunk, az embereknek úgy 75 százalékával vásároltatunk az első telefonhíváskor. Ez úgy 50 százalékra esik vissza, mire a harmadik hívást megtesszük a listáról. Ha azonban egyszer belekerülnek ebbe a dologba, néhányan nem tudnak kiszállni belőle — hajszolják a pénzüket.”
Meddig mennek el az ezek által a telefonos álüzletemberek által becsapott emberek abban, hogy egy mesés nyeremény álmát hajkurásszák? „Intézkednünk kellett, hogy a bankok fagyasszák be néhány idősebb személy vagyonát, hogy így megóvjuk őket a kifosztástól” — mondta egy rendőrnyomozó. Egy nemrég megözvegyült asszony esetében azt tapasztalták, hogy 16 különböző telefonos üzletkötőnek, 36 alkalommal összesen több mint 85 000 dollárt fizetett. Ellenszolgáltatásképpen „egy félszobányi értéktelen mütyürt” kapott.
Alaposan kidolgozott csalások az igen művelt embereknek
Akik azonban ezeket a csalásokat gyakorolják, nem válogatnak. Áldozataik a társadalom minden gazdasági rétegéből kerülnek ki. Még a feltehetően igen művelt, szakképzett embereket is becsapják. Az előre eltervezett félrevezetés annyira alattomos lehet, hogy még a legóvatosabb vásárló is áldozatul eshet. Az igen művelt vásárlókat célzó, drágább csalásokat a televízióban vagy postai úton elküldött színes prospektusokban reklámozhatják. Olyan befektetéseket tartalmazhatnak, amelyek nagy hasznot ígérnek — ezek filmstúdiókba, aranyba és aranybányákba, olajkutakba való befektetések lehetnek. A lista végtelennek tűnik. Az eredmények azonban ugyanazok — teljes veszteség.
Egy áldozatul esett, művelt nő a következőt mondta: „Hihetetlen a félrevezetésük mértéke. Mint iskolai tanár, úgy gondoltam, intelligens személy vagyok . . . Az ígérgetéseknek nem volt vége.” Ez a hölgy egy filmstúdió vállalatnál 20 000 dollárt veszített el csalás miatt.
A telefonon keresztül történő üzleti csalás nemzetközi probléma. A kutatók azt jósolják, hogy „ebben az évtizedben ez még csak rosszabb lesz”. De légy óvatos! Vannak még másfajta csalások is, és némely csalóművésznek megvannak a kedvenc célpontjai: az idősek.
[Kép a 4. oldalon]
Légy óvatos azokkal a csalókkal, akik egy vihar után jönnek!
[Kép az 5. oldalon]
„Ön nyert!” — vagy mégsem?