A háború rengeteg fiatalt learat
A GYERMEKKORNAK boldog időszaknak kellene lennie. Ez annak az ideje, amikor egy személyt dédelgetnek, védelmeznek. Az ártatlanság időszaka. A fiataloktól elvárják, hogy játszanak, tanuljanak, és olyan tulajdonságokat fejlesszenek ki, amelyek segítenek nekik felelősségteljes felnőttekké válni. A gyermekeket nem volna szabad megölni, és persze a gyermekeknek sem szabadna gyilkosokká válniuk. Háború idején azonban sok olyan dolog történik, ami nem kellene, hogy megtörténjen.
Sajnos a hadviselés világméretekben jelentkezik, rengeteg fiatalt learat, s ezzel mind a gyermekekre, mind pedig a gyermekkorra pusztító hatással van. 1993-ban 42 országban dúlt nagyobb viszály, és további 37 országban tört ki politikai okok miatt erőszak. E 79 ország mindegyikében éltek gyermekek.
Sok napjainkban élő fiatal sohasem ismerte meg, hogy mit jelent a béke. 1995 végére Angolában már több mint 30 éve, Afganisztánban 17 éve, Srí Lankán 11 éve, Szomáliában pedig 7 éve folyt a harc. A politikusok egyik hely után a másikon beszéltek magabiztosan „a békefolyamatokról”, de a háború könyörtelensége tovább pusztítja az emberi életeket.
A hadviselés mindig is kárt okozott a gyermekeknek, de a legutóbbi háborúk természetében való változás eredménye, hogy a polgárok körében — melybe beletartoznak a gyermekek is — egyre inkább nő a halálos áldozatok száma. A XVIII. és XIX. század, valamint e század korai szakaszának viszályaiban a háború áldozatainak körülbelül a fele volt polgári egyén. Az 1939-től 1945-ig tartó II. világháborúban a polgári halottak száma a háborús halottak kétharmadára emelkedett, mely részben a városok erőteljes bombázásának volt köszönhető.
Az 1980-as évek végére a háború polgári halottainak száma majdnem 90 százalékra szökött fel! Ennek egyik oka, hogy a háborúk összetettebbé váltak. A hadseregek többé már nem csak a csatamezőn szállnak szembe egymással. Napjaink legtöbb viszálya nem az országok között, hanem magukban az országokban folyik. Továbbá a harc falvakban vagy városokban zajlik, ahol a kegyetlenség és a gyanakvás közepette a gyilkosok alig tesznek különbséget az ellenség és az ártatlan szemlélő között.
A gyermekek közül is igen sokan válnak áldozattá. Az Egyesült Nemzetek Gyermeksegélyezési Alapja szerint úgy becsülik, hogy egyedül az elmúlt tíz évben a háborúk kétmillió gyermeket öltek meg, és további négy-öt milliót tettek nyomorékká. A háború több mint egymillió gyermeket juttatott árvaságra, 12 milliót pedig hajléktalanná tett. A háború miatt mintegy tízmillió gyermek szenved pszichológiai jellegű megrázkódtatástól.
A könyvtárak zsúfolásig megteltek hadviselésről szóló könyvekkel. Ezek azt tárgyalják, hogy miként és miért vívták meg a háborúkat; leírják a felhasznált fegyvereket és stratégiákat; megőrzik emlékét azoknak a tábornokoknak, akik a vérontást vezették. A filmek felnagyítják a háború izgalmát, és lekicsinyítik annak szenvedéseit. Az ilyen könyvek és filmek csak keveset beszélnek az ártatlan áldozatokról. A következő cikkek bepillantást engednek abba, hogy miként használják ki a gyermekeket mint katonákat, miként a legsebezhetőbbek az összes áldozat közül, és miért mondjuk azt, hogy napjainkban a gyermekek egy igazán boldog jövőnek örvendhetnek.