Figyeljük a világot
Orvosilag nincs „ifjúság kútja”
Andréa Prates gerontológus szerint, ha valaki divatos gyógyszereket, például bizonyos hormonokat szed fiatalsága megőrzése érdekében, az „valamilyen formában hasznos [lehet], de sok kárt is okozhat az egészségének”. Az öregedéssel szemben folytatott harcban „az új szokások hatékonyabbak, mint az új gyógyszerek” — tanácsolja Prates doktornő. Amint azt a brazil Superinteressante című folyóirat megjegyzi, többek között ezek a jó szokások növelhetik a hosszú élettartamot: ha az ember elegendő alváshoz jut, megőrzi nyugodt természetét, nyújtózkodik, mérsékelt testmozgást végez, szellemileg erőfeszítést tesz valaminek a megtételére és kerüli a zsírokat. Az is fontos, hogy az ember vitaminokat és ásványi anyagokat is fogyasszon, melyek a gyümölcsökben és a zöldségekben találhatók meg. Az öregedés a testben lévő összes sejtre vonatkozik, és egyetlen anyag nem képes egyidejűleg jót tenni a test összes, különféle szerveinek.
Egy ivarérett emlős első klónja
Skót kutatók február végén azzal a bejelentéssel lepték meg a világot, hogy egy ivarérett juh DNS-éből klónozott bárányt hoztak létre. Bár az embriósejtek klónozását már évek óta végzik, eddig sok tudós úgy gondolta, hogy egy ivarérett emlős genetikai ikertestvérét lehetetlen létrehozni. A kutatók azt mondták, hogy elméletileg ugyanezt a módszert embereknél is lehet alkalmazni — egy felnőtt sejtjének DNS-ét fel lehetne használni egy genetikailag azonos, ám fiatalabb ikertestvér létrehozásához. Az International Herald Tribune című újság szerint azonban Ian Wilmut tudós, aki a munkát vezette, etikailag elfogadhatatlannak tartja a gondolatot. A The Journal of the American Medical Association című lap tudósítása szerint az Egészségügyi Világszervezet is ezen a véleményen van, és ellenzi az emberi klónozást, mint ami a kísérletezés szélsőséges formája.
Vigyázz annyi stresszel!
„A brazilok milliói azzal töltik napjaikat, hogy küzdenek a stressz ellen” — számol be a Veja című folyóirat. Sokan közülük talán azt hiszik, hogy az az eredményességük fokmérője, ha hosszú időn át maximális teljesítménnyel dolgoznak, ám ez a magatartás egészségtelen lehet. „Egy dolgozónak akkor jó a teljesítménye, ha ésszerű stressznek van kitéve, de amikor eléri maximális termelékenységét, akkor tudtán kívül már át is lépte fizikai határát — magyarázza dr. Marilda Lipp, a Pápai Katolikus Egyetem munkatársnője. — Komoly feszültség alatt az ember egy ideig csodálatos teljesítményt mutat fel. Azután egyszerűen csak összeomlik.” Akik nehezen tudják megosztani a felelősséget, nagyobb feszültségtől szenvednek — állítja a beszámoló. A legnagyobb stressz azokra nehezedik, akik — dr. Lipp szavaival élve — „nehezen tudják kifejezni érzéseiket, akik feszült pillanataikban hajlamosak kitörni, s azután erőfeszítéseket tenni, hogy szelídek és illedelmesek legyenek”.
Elektromos kiscsirkék
Japánban nemzeti hóborttá lettek az elektromos kiscsirkék — tudósított az Asahi Evening News című újság korábban az év folyamán. A tojás alakú játékon van egy képernyő, amely egy kiscsirke képeit mutatja növekedése különböző szakaszaiban. Nyomj meg egy gombot, és öt perc múlva a csibe feltöri a tojáshéjat. Azután a „kiscsirke” bip-bip jelet ad, hogy rávegye tulajdonosát arra, hogy „etesse meg” őt, és gondoskodjon egyéb szükségleteiről különböző gombok megnyomása által. Bármikor adhat bip-bip jelet, még az éjszaka folyamán is. Ha nem válaszolnak neki, az a kiscsirke korai „halálához” vezethet. Mindenesetre úgy egy hét múlva a kiscsirke elpusztul. A játékot akkor újra lehet programozni, hogy egy új kiscsirke „szülessen”, amelynek más a személyisége. Néhányan állítólag olyan erős kötődést éreznek digitális kiscsirkéjük iránt, mint amilyet a gyermekük iránt éreznének. Sőt, egy orvos ezt mondta a kiscsirkéjéről: „Szomorúbb voltam a halálakor, mint amikor az egyik betegem halt meg.”
Gyermekek kizsákmányolása
„Úgy tudják, hogy világszerte körülbelül kétmillió gyermek esik áldozatul a szexkereskedelemnek” — írja az ENI Bulletin című hírlevél. A gyermekek ilyen szervezett megbecstelenítése, amely Ázsia egyes részein már széles körben elterjedt, most az amerikai államokban is növekvőben van. Rodrigo Quintana, az Inter-American Institute of the Child (Gyermekek Amerika-közi Intézete) szakembere kijelentette, hogy az elmúlt évtized során ez a gond rendkívül megnövekedett Latin-Amerikában. A Quintana által idézett statisztikai adatok azt jelzik, hogy szerte Latin-Amerika országaiban most több tízezer kiskorút foglalkoztatnak prostituáltként.
Antianyagcsóvát fedeztek fel
Nemrégiben az asztrofizikusok felfedeztek valamit, ami egy antianyag 3500 fényév hosszúságú csóvájának látszik, amely galaxisunk, a Tejútrendszer magjából áramlik kifelé — tudósít a The New York Times című újság. Az antianyag atomi részecskékből áll, amelyek pontosan olyanok, mint a közönséges anyagok, kivéve azt, hogy ellenkező elektromos töltésűek. Ha ezek találkoznak a közönséges anyag részecskéivel, annak közös szétsugárzódás az eredménye, és ennek folyamán erős gamma-sugarak szabadulnak fel, amelyeknek sajátos energiájuk van. A tudósok úgy azonosították a csóvát antianyagként, hogy a Compton Gamma-sugár Obszervatórium műholdját arra az energiaszintre hangolták. Ami a csóva hatását illeti, „az asztrofizikusok úgy nyilatkoztak, hogy nem fenyegeti veszéllyel a Földet, csak a galaxisról alkotott képüket”.
Elefántriasztó
„Ázsiában az elefántok több ezer dollár értékű termést pusztítanak el évente” — állítja a Cambridge-i Egyetem zoológusa, Loki Osborn. Amint arról a New Scientist című folyóirat beszámolt, az Afrikában élő elefántok is egyre inkább vonzódnak ehhez az élelemforráshoz. A hagyomány szerint a földművesek dobolással vagy kövek dobálásával próbálták elijeszteni az állatokat. Osborn elmondása szerint sok bitorló elefántot még le is lőnek, „ez azonban aligha csökkenti a termésben okozott kárt”. Osborn és egy feltaláló úgy véli, hogy találtak egy jobb módszert: egy aeroszolos flakont, amely körülbelül egy kilogramm erős paprikát és olajat tartalmaz, melyet egy sűrített levegővel működő rakétavetővel lehet kilőni az elefánt közelében levő területre. Osborn megjegyzi még, hogy az elefánt hosszú ormánya az állatvilág egyik legérzékenyebb szaglószerve. A Zimbabwéban végzett vizsgálatok során „az elefántok először megdermedtek, majd fújtattak, mielőtt gyorsan távoztak”. A beszámoló szerint az erős paprika nem okoz maradandó károsodást.
A passzív dohányzás halálos
A Good Housekeeping című amerikai folyóirat egyik beszámolója szerint „a szív- és érrendszeri betegségekből eredő, évi több mint 50 000 halálesetet az okozza, hogy ezek az emberek passzív dohányzásnak voltak kitéve” — vagyis olyan füstnek, amely más emberek dohányzásából származik. Ezenkívül azoknak a nemdohányzóknak az esetében, akik rendszeresen töltenek el időt olyan környezetben, ahol dohányoznak, különösen nagy a kockázata annak, hogy hörghurut és tüdőgyulladás alakuljon ki, valamint nagyobb a kockázata a különféle rákos megbetegedéseknek. Azt a kellemetlen szagot, amely napokig nem megy ki a szobából, miután valaki ott dohányzott, nem tartják veszélyesnek. Ám „a füsttel teli szobákban akár hatszor nagyobb is lehet a levegőszennyeződés, mint egy zsúfolt közúton” — jelentette ki a cikk. Azt is írta még, hogy „a dohányzás okozta halálesetek közül minden nyolcadik annak a következménye, hogy az illető passzív dohányzásnak volt kitéve”.
A jövő növénye?
Végig az egyenlítő mentén bőségesen volt bambusz, amíg a gyarmatosítók ki nem vágták, hogy utat csináljanak a farmokhoz — írja a The UNESCO Courier című folyóirat. Egyedül Afrikában 1500 féle bambusz van. A növényt sok különféle dologra használják fel. Mivel nagyobb a húzószilárdsága, mint az acélnak, ezért kiváló építőanyag. Kolumbiában néhány háromszintes bambuszépület több mint százéves, és még mindig használatban van. A bambusz csővezetéknek, fűtőanyagnak is hasznos, és még sok más dologra is felhasználják. A bambuszrügyek még a kínai és a japán főzésben is megjelentek. A bambusz figyelemre méltó előnyeit a múltban alábecsülték. Ám hasznos tulajdonságai és gyors növekedése — amely azt jelenti, hogy mindössze öt év alatt eléri a kifejlett állapotot — arra indít egyeseket, hogy új fényben tekintsenek rá, mint „a jövő ismét használatba állítható növényére”.
Kapcsolatba hozzák az amerikai csótányokat a gyermekkori asztmával
A New York-i Daily News című újság beszámolója szerint az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetei számára készült egyik ötéves vizsgálat az amerikai csótányokat okolja a belvárosi gyerekek körében egyre gyakrabban előforduló asztmáért. A hét városban lévő, 1528 megvizsgált asztmás gyermek 37 százaléka erősen allergiás volt az amerikai csótányokra. Azoknak az allergiásoknak az esetében, akik ki voltak téve annak a helyzetnek, hogy a hálószobájukban sok volt az amerikai csótány, háromszor nagyobb valószínűséggel volt szükség kórházi ellátásra, mint más asztmás gyermekeknél. A vizsgálat vezetője, dr. David Rosenstreich arra buzdított, hogy csótánycsapdákkal, rovarirtókkal, bórsavval és alapos takarítással küzdjenek az amerikai csótányok ellen. Mint elmondta, ha az egész házat kiporszívózzák, az segít eltávolítani a porban lévő csótányürüléket. „Ki kell küszöbölniük minden élelem- és vízforrást — fűzi még hozzá dr. Rosenstreich —; különösen a vízszivárgásokat vagy csöpögéseket kell megszüntetni. Az amerikai csótányoknak ugyanis inniuk kell, hogy életben maradjanak.”