Figyeljük a világot
Alkoholizmus Mexikóban
A Mexican Institute of Social Security (Mexikói Társadalombiztosítási Intézet) által készített tanulmányok megmutatták, hogy 1991-ben több mint négymillió alkoholista volt Mexikóban. A mexikóvárosi El Universal című újság azonban arról számol be, hogy 1997-re ez a szám megduplázódhat. A Névtelen Alkoholisták szervezetét idézve az újság azt állítja, hogy a Mexikóban élő nyolcmillió alkoholista közül hárommillió Mexikóvárosban található. Az El Universal szerint Mexikóban a legtöbb bűncselekményt az alkohol befolyása alatt követik el. Az alkohollal való visszaélés a munkahelyről való gyakori hiányzást és a gyenge iskolai teljesítőképességet eredményezi. José Manuel Castrejón, a National Council Against Addiction (Függőségek Elleni Országos Tanács) képviselője azt mondja, hogy „a családon belüli erőszakos esetek 50 százaléka és a munkahelyi balesetek egyötöde szoros összefüggésben van az alkoholfogyasztással”.
Ötletek a repülőgéppel utazóknak
A hosszú repülőút megviseli az elmét és a szervezetet, a londoni The Times című újság ezért néhány javaslattal áll elő ennek enyhítésére. Többek között ezt írja: „Kerüld az alkoholt, de igyál sok üdítőt, csak könnyű ételeket egyél, és képzeld magad egy kellemes helyre.” Ha sokáig egy helyben ülsz, megdagadhat a lábad, és úgy érezheted, hogy szorít a ruhád. Így a The Times arról számol be, hogy az „orvosok a következőt javasolják: lazíts a ruhádon, vedd le a cipődet, és folyosó melletti ülést kérj, hogy így gyakran kisétálhass a mosdóba”. Az utazás alatt a karok és lábak behajlítása és kinyújtása segít megakadályozni a keringési panaszokat. Ahhoz, hogy megküzdjenek az átállási nehézséggel, „a tapasztalt utasok a napi teendőiket néha már előre az utazásukhoz igazítják. Akik kelet felé mennek, egy héten keresztül korábban kelnek fel, akik pedig nyugatra utaznak, későn fekszenek le.”
Tokió ingázó varjai
A The Daily Yomiuri arról tudósít, hogy Tokióban (Japán) a varjak felvették azt a szokást, hogy mindennap ingáznak a külvárosok és a belváros között. A madárszakértők azt mondják, hogy ez néhány éve kezdődött, amikor Tokió parkjainak és templomkertjeinek a varjúpopulációi oly nagyra nőttek, hogy a varjak kénytelenek voltak máshol rakni maguknak fészket. Ekkor fedezték fel a madarak a külvárosi élet kényelmeit. Egy dolgot azonban hiányoltak: a finom városi élelmet — azt, amelyet a szemétben találtak, és az eldobott maradékokat. Úgy oldották meg ezt a problémát, hogy „olyan ingázó módszereket” fejlesztettek ki, „amelyek hasonlók a fizetett dolgozók rendszeréhez. Reggel a városi területekre repülnek, hogy élelmet keressenek, majd este visszatérnek a külvárosokba” — írja a The Daily Yomiuri.
Veszélyben vannak a természeti kincsek
◆ Indiában a növényekben és állatokban gazdag északkeleti vidéken most 650 növényfaj és 70 állatfaj van a veszélyeztetett fajok listáján. A Bangladessel határos Meghalaya államban a törékeny ökoszisztémát a 18 „égető szükséget szenvedő terület” egyikeként azonosították, ahol veszélyben van a biológiai sokféleség. A The Asian Age tudósítása szerint más tényezők mellett az emberi pusztítás és orvvadászás miatt az ökoszisztémát támadás érte. Indiában a hét északkeleti állam biológiai sokféleségét ökológiai szempontból törékenyebbnek és érzékenyebbnek tekintik, mint az ország más részein lévőket.
◆ Olaszországban is növekszik a veszélyeztetett növényfajok és alfajok száma. 1992-ben 458 fajt tekintettek veszélyeztetettnek, 1997-re azonban ez a szám 1011-re emelkedett. „Az olasz növényvilágot alkotó válfajoknak úgy egyhetede van valamilyen módon veszélyben, és 29 faj halt ki az elmúlt néhány évben” — magyarázza a Corriere della Sera. Több mint 120 faj van „abban a komoly veszélyben, hogy a közvetlen jövőben ki fog halni”, és majdnem 150 halad talán a felé a veszély felé, hogy kihal a közeljövőben. A camerinoi egyetem egyik botanikusa, Franco Pedrotti szerint „ezek a számadatok vészjósló helyzetet mutatnak”. Az egyik növény akkor halt ki a természetes környezetében, amikor azt az egyetlen területet, ahol nőtt, futballpályává alakították.
◆ A Clarín című Buenos Aires-i újság arról tudósít, hogy Argentína 2500 őshonos állatfajából 500 van veszélyben. Claudio Bertonatti, a Wildlife Foundation (Vadvilág Alapítvány) természetvédelmi osztályának koordinátora szerint „bár a biológiai sokféleség megóvása kulcstényező az emberek jelenlegi és jövőbeni jólétének biztosítására, sok állat az eltűnés kockázatának van kitéve”. Argentínában a veszélyeztetett állatok között vannak az övesállatfélék, a jaguár, a vikunya, a cet és a szárazföldi teknős egyes változatai. „Annak [a ténynek az] ellenére, hogy az árusításuk be van tiltva, évente körülbelül 100 000 teknőst bocsátanak áruba” a Nagy-Buenos Airesben — jegyzi meg a beszámoló. Bertonatti még a következőt figyelte meg: „Az ember a felelős a legtöbb veszélyeztetésért, mely által sok faj a kipusztulás szélére került — pedig legfőképpen őt kellene, hogy érdekelje e gazdagság forrásának a megóvása.”
Máriának kellett először látnia a feltámasztott Krisztust?
II. János Pál pápa azt bizonygatta, hogy „jogosan gondolhatjuk, hogy az Anya [Jézus anyja, Mária] volt valószínűleg az első személy, akinek a feltámasztott Jézus megjelent” (L’Osservatore Romano). A négy evangéliumi beszámoló közül egyik sem beszél arról, hogy Jézus anyja jelen lett volna, mikor Jézus sírját üresen találták. A pápa azonban még a következőt is mondta: „Hogyan is rekeszthették volna ki a tanítványok első közösségében is jelen lévő (vö. Cselekedetek 1:14) Áldott Szüzet azok közül, akik találkoztak az isteni Fiával a feltámadása után?” A pápa különböző érveket hozott fel arra, hogy megpróbálja megmagyarázni, miért hiányzik az a feljegyzés az evangéliumokból, amely Jézusnak az anyjával való valamiféle találkozásról szól. Tagadhatatlan tény, hogy a szent szellem nem ihlette az evangéliumírókat arra, hogy említést tegyenek valami ilyesmi eseményről. Egyébként az apostoli levelekben sem említik meg Máriát (2Timótheus 3:16).
Nyári veszély a déli félgömbön
A déli félgömbön a január az egyik legforróbb hónap. Forró időben fontos védekezni a napszúrás ellen — magyarázza az FDA Consumer című folyóirat. Bár minden évben több százan halnak meg napszúrás miatt, ez teljes egészében elkerülhető — mondja dr. Elizabeth Koller endokrinológus. Akkor következhet be napszúrás, ha erőkifejtést végzünk a hőségben, de azokat az idősebb felnőtteket is sújtja, akiknek nincs légkondicionálásuk, és akiknek olyan lappangó egészségi problémájuk van, mint például a cukor- vagy szívbetegség. Ha emelkedik a hőmérséklet, az FDA Consumer azt tanácsolja, hogy igyunk sok vizet — testmozgás közben óránként egy litert. Ha napon vagy, használj napozókrémet, vegyél fel nagy karimájú kalapot, és lengén öltözz fel. Ha nincs légkondicionálásod, és fennáll a napszúrás veszélye, „hideg vízben fürödj meg, gyakran spricceld le magad vízzel, és ülj egy ventilátor elé. Ha szédülsz, sürgősen kérj orvosi ellátást.” Dr. Koller figyelmeztetése a következő: „Ha valaki túlságosan felhevült, már csak pár perced van arra, hogy tegyél érte valamit.”
„Gyötrelem” a munkahelyen
„Fejfájás, fáradtság, gyenge emlékezőképesség, látászavar, szédülés, légzőszervi panaszok, hurutos fülbetegség okozta siketség, fülzörej [és] a bőrön jelentkező elváltozások” — mindezt a sick building syndrome („betegépületszindróma”), vagyis az SBS okozhatja, mondja Jack Rostron, a John Moores Egyetem kutatója. Azt állítja, hogy az SBS, amelyet az Egészségügyi Világszervezet 1986-ban ismert el hivatalosan, a „munkába járás egyhangúságát szinte valamiféle gyötrelemmé változtathatja”. Azok az épületek, amelyek központilag irányított légkondicionáló berendezéssel vannak ellátva, és amelyekben az ablakok nem nyithatók ki, felhalmozhatják a levegőben lévő szennyeződéseket, mint olyan mérgező gázokat és részecskéket, amelyek a fénymásolókból és a nyomtatókból származnak — tudósít a londoni The Independent. Az SBS elkerülésére a légkondicionáló rendszereket sűrűn és alaposan ki kell takarítani. Rostron megjegyzi még: „Nő a munkateljesítmény, amikor az emberek kis csoportjai olyan kis irodákon osztoznak, ahol nyitható ablakok vannak.”
Téli figyelmeztetés
Bárki, aki kint van a téli hidegben és szélben, ki van téve a hypothermiának, a testhőmérséklet veszélyes lecsökkenésének — jegyzi meg a The Toronto Star című újság. Ez akkor következik be, „amikor a test gyorsabban veszíti el a hőt, mint ahogyan azt meg tudja termelni — állítja a tudósítás, és még hozzáfűzi, hogy — a hőmérsékletnek nem kell nulla fok alá csökkennie ahhoz, hogy bekövetkezzen a hypothermia”. Az idős emberek anyagcseréje gyakran nem tudja olyan jól ellensúlyozni a hőveszteséget. Ők a gyermekekkel együtt nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Amikor egy ember „fázik, át van nedvesedve, fáradt, éhes, remeg, panaszkodik [és] nem szeret kint lenni”, a hypothermia kockázatának lehet kitéve — állítja a Wilderness First Aid Handbook. Az ilyen embernek menedéket, száraz ruhát, ételt és alkohol-, valamint koffeinmentes folyadékot kell adni. Ha nem lesz jobban, azonnal orvosi segítséget kell keresni.