Figyeljük a világot
Visszatér a kolera
Miután több mint 100 éven keresztül nem volt jelen, a kolera drámai módon visszatért Dél-Amerikába. „Ott 1991 óta 1,4 millió esetről számoltak be, mely közül 10 000-nél következett be halál” — jegyzi meg a londoni The Times című lap. További aggodalomra adott okot az egészségügyi hatóságoknak az, hogy 1992-ben Indiában, Bangladesben és a környező országokban a kolerabaktériumnak egy új törzse bukkant fel, amely eddig 200 000 embert támadott meg. A kolera egy akut hasmenéses betegség, és az esetek 70 százalékánál következik be halál, hacsak nem áll rendelkezésre a megfelelő kezelés. A megelőzés azonban jobb, mint a gyógymód. Alapvető biztonsági tényező az ivóvíz és a tej felforralása, a legyek távol tartása és a nyers ennivalók klóros vízben való megmosása.
A világbékéről beszélnek
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet Yearbook 1997 című könyve szerint úgy tűnik, véget értek a területi háborúk, amelyek egykor jelentős szerepet játszottak a hidegháborúban. A hidegháború utolsó évében, 1989-ben 36 „nagyobb fegyveres összetűzés” zajlott. Ez a szám 1996-ban 27-re csökkent, és egy — az India és Pakisztán között dúló összetűzés — kivételével mindegyik bel- vagy polgárháború volt. Továbbá amint azt a halálos áldozatok számából felbecsülték, ezeknek az összetűzéseknek a legtöbbjének csökkent a hevessége, vagy továbbra is visszafogottabb volt. A dél-afrikai köztársasági The Star című újság ezt a következtetést vonta le: „Egyetlen más nemzedék sem volt még ennyire közel a világbékéhez.” A Time folyóirat a következőt állítja: „Amerika uralkodói szerepe . . . a világnak a pax americanát adja, a nemzetközi békének és nyugalomnak azt a korszakát, amelyet ebben a században nem lehetett, az emberiség történelmében pedig csak ritkán lehetett látni.”
Még mindig az első
„A Bibliából még mindig több példányt nyomtatnak, mint bármely más könyvből” — tudósít az ENI Bulletin. Kínában, az Egyesült Államokban és Brazíliában terjesztik a legnagyobb példányszámban a Bibliát. A United Bible Societiestől (Egyesült Bibliatársulatoktól, UBS) származó egyik beszámoló szerint 1996-ban a teljes Bibliából 19 400 000 példányt terjesztettek el. Ez új rekordot, valamint 9,1 százalékos növekedést jelentett 1995-höz képest. John Ball, az UBS kiadói osztályának koordinátora elmondta, annak ellenére, hogy „a világ bizonyos részein lélegzetelállító növekedés megy végbe a terjesztést illetően, még mindig sokkal többet kell dolgozni, ha gondoskodni akarunk arról, hogy mindenki könnyebben férhessen hozzá a Szentíráshoz”.
„A halál kézbesítői”
A gazdag nyugati országok a betegség „kettős terhét” róják a fejlődő országokra — állítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-es beszámolója. Amint arról a londoni The Daily Telegraph beszámolt, a szívbetegség, a stroke-ok, a cukorbetegségek és bizonyos rákos betegségek nagymértékben terjednek, amint a fejlődő országok átveszik a nyugati életmódra jellemző dohányzást, magas kalória- és zsírtartalmú étrendeket, valamint a csökkentett fizikai aktivitást. Bár világviszonylatban az emberek most tovább élnek, dr. Paul Kleihues a WHO vezérigazgatója azt állítja, hogy „ez semmit sem ér, ha nem jó az élet minősége”. Még ezt is hozzáfűzi: „Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy valójában mi vagyunk a halál kézbesítői.” A WHO egy fokozott mértékű, világméretű kampányt támogat, hogy az egészséges életmódokra buzdítson. A szervezet azt mondja, hogy máskülönben „a szenvedés kritikus mértéket fog ölteni világméretekben”.
A buddhista vezető az igazság keresését javasolja
„Nem jó a makacsság”, amikor a vallásról van szó — mondja Vatanabe Esin, Japán egyik legrégibb buddhista szektájának a legfőbb papja és egyben annak feje. Megkérdezték tőle, vajon azt érti-e ezen, hogy a hitnézetekhez való lojalitás jó, míg a merev hitnézetek rosszak, s a Mainichi Daily News idézte a magyarázatát: „Mérlegelned kell, hogy helyesek-e vagy rosszak a hitnézeteid. Fontos felülvizsgálni, milyen kapcsolatban állnak ezek más hitnézetekkel. Azon is el kell gondolkoznod, hogy vajon ezek az igazságot képviselik-e vagy sem. Újra meg kell vizsgálnunk ezeket a dolgokat.” Vatanabe a vezetője a buddhizmus tendai nevű szektájának, amely 1200 évvel ezelőtt került át Kínából Japánba.
Természetes fertőtlenítő
Az állatokhoz hasonlóan néhányan ösztönösen is megnyalják sebüket, amikor megvágják magukat. Érdekes, hogy a londoni Szt. Bertalan Kórház kutatói felfedezték, hogy a nyál valójában egy természetes fertőtlenítőszer. Ahogyan arról a The Independent című újság is beszámolt, a farmakológusok megkértek 14 önként jelentkezőt, nyalják meg a kezük mindkét oldalát, és megállapították, hogy a bőrön a nitrogén-oxid szintje nagymértékben megnövekedett. A nitrogén-monoxid — egy erős, baktériumölő vegyszer — akkor képződik, amikor a nyálban jelen lévő nitrit kapcsolatba kerül a bőr savas felületével. A reakcióban még egy másik vegyszer, az aszkorbinsavas só is segít, amely szintén megtalálható a nyálban.
Marihuána — kemény drog?
A marihuána fogyasztói már régóta azon vitatkoznak, hogy ez a drog viszonylag ártalmatlan. A Science című folyóirat arról számol be, hogy az „új bizonyítékok” azonban azt sugallják, hogy a marihuánának „az agyban kifejtett hatásai ahhoz hasonlítanak, amelyeket a »kemény« drogok — mint például a heroin — váltanak ki”. Amerikai, spanyol és olasz tudósok végezték a tanulmányokat. Felfedezéseik között volt az is, hogy „a marihuána aktív alkotórésze, a THC-ként is ismert kannabinol ugyanazt a kulcsfontosságú biokémiai folyamatot váltja ki, amely a jelek szerint felerősíti a függőséget más drogok iránt a nikotintól a heroinig: dopamin szabadul fel az agy egy olyan részében, ahol a »jutalom« érzését éli át az ember”, és ez folyamatosan arra ösztönzi a használókat, hogy tovább használják a drogot. Ha valaki hosszú idő után hagyja abba a marihuána használatát, egy másik vegyszer, a kortikotropin releasing faktornak (CRF) nevezett peptid szintje megnő az agyban. A CRF a felelős az érzelmi stresszért és a nyugtalanságért, amely abból adódik, hogy meg vannak vonva a szervezettől az ópiátok, az alkohol és a kokain. Ennek megfelelően egy kutató ezt mondta: „Már azzal is meg volnék elégedve, ha mindezen bizonyítékok után az emberek nem tekintenék többé gyenge kábítószernek a THC-t.” Minden évben körülbelül 100 000 ember keres gyógymódot marihuánafüggőség miatt az Egyesült Államokban.
Jég az ősi Egyiptomban
„Bár az ősi egyiptomiak nem tudtak mesterségesen hűteni, képesek voltak jeget előállítani egy olyan természeti jelenség által, amely a száraz, mérsékelt éghajlaton következik be” — jegyzi meg a Bryanben (Ohio) megjelenő The Countyline című újság. Hogyan csinálták ezt? „Napnyugtatájban az egyiptomi nők vizet raktak a szalmaágyra helyezett lapos agyagtálcákra. A víz felszínéről és a tálca vizes oldalairól történő gyors párolgás az éjszakai hőmérsékletcsökkenéssel együtt a víz megfagyását idézte elő, jóllehet a környezet hőmérséklete sohasem esett fagyponthoz közeli értékre.”
Ha ki vagy téve a napsugárzásnak
A The Vancouver Sun című újság azt állítja, hogy „Észak-Amerikában járványos méretekben bukkant fel a bőrrák”, a kanadaiak közül pedig „minden hetedik emberben” kifejlődik „az életének valamely szakaszában”. Majd még ezt is hozzáfűzi: „Úgy gondolják, hogy a melanintartalmú festékes daganatos esetek 90 százaléka arra vezethető vissza, hogy az emberek ki vannak téve a napsugárzásnak.” A tudósítás elmondja, hogy a lebarnult bőr megkárosodik, és ez a bőr idő előtti elöregedéséhez, valamint az immunrendszer működésének elfojtásához vezethet. A több mint 4000 kanadai ember bevonásával készített nemzeti felmérés megmutatja, hogy 80 százaléka tudatában van annak a kockázatnak, hogy mi történik, ha a bőre ki van téve a napsugárzásnak, mégis, ezeknek az embereknek szinte a fele alig védekezik, ha egyáltalán védekezik ellene. A Brit Columbia Egyetem docense, dr. Chris Lovato, a tanulmány egyik fő kutatója arra figyelmeztet, hogy „szokásunkká kell tennünk, hogy védve legyünk a naptól”, valamint „józan és biztonságos módszereket” kell az emberekbe csepegtetni, „hogy így élvezzék azt, hogy a napon vannak”.
Költséges szokás
A dohányzás pénzbe kerül. Mennyibe? Az University of California Berkeley Wellness Letter szerint hosszú távon 230 000 vagy 400 000 dollárra is rúghat az összeg — ez attól függ, hogy egy vagy két doboz cigarettát szívsz el egy nap. „Mondjuk fiatal vagy, ma kezdesz el dohányozni, 50 évig folytatod ezt a szokást, és tételezzük fel, hogy nem halsz bele előtte — mondja a Wellness Letter. — Napi egy doboz 2 dollár 50 centbe kerül (hogy egyszerűsítsük a dolgot, ne számoljuk bele az ár növekedését), ami évente több mint 900 dollárt tesz ki, vagyis 50 év alatt 45 000 dollárt. Ha ezt a pénzt beraknád a bankba évi 5 százalékos kamatra, akkor a teljes összeg könnyen a négyszeresére emelkedhetne.” Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy több pénzt kell biztosításra fizetned, és többet kell kiadnod a takarításra (a lakás, ruhák és fog tisztítására), akkor az összes kiadás a fent említett összeget fogja eredményezni. A levél még hozzáfűzi: „És ebbe még nem is számoltuk bele a dohányzással kapcsolatos orvosi költségeket, amelyekkel akkor kell szembenézned, ha az egészségbiztosításod nem fedez mindent.”