Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • g98 4/22 8–11. o.
  • Gyermekeink megvédése a bandáktól

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Gyermekeink megvédése a bandáktól
  • Ébredjetek! – 1998
  • Alcímek
  • Hasonló tartalom
  • Létfontosságú óvintézkedéseket tenni
  • Legyen szoros kapcsolatod a gyermekeiddel
  • Amire gyermekeinknek igazán szükségük van
  • Gondoskodás a szükségleteikről
  • Amit tudnunk kell a bandákról
    Ébredjetek! – 1998
  • Csatlakoznom kell-e egy bandához?
    Ébredjetek! – 1991
  • Hogyan védhetem meg magam a bandák támadásával szemben?
    Ébredjetek! – 1991
  • A csapás terjed
    Ébredjetek! – 1998
Továbbiak
Ébredjetek! – 1998
g98 4/22 8–11. o.

Gyermekeink megvédése a bandáktól

„A gyermekeknek olyan emberekre van szükségük, akik törődnek velük” (Not My Kid—Gang Prevention for Parents).

ISTENHEZ fűződő kapcsolatunk mellett gyermekeink a legdrágább tulajdonaink között vannak. Beszélgetnünk kell velük, meg kell hallgatnunk őket, át kell ölelnünk őket, és biztosnak kell lennünk abban, hogy tudják, nagyon fontosak nekünk. Jó dolgokra kell őket tanítanunk — arra, hogy legyenek becsületesek és segítőkészek, hogy miként éljenek jó életet, és hogyan legyenek kedvesek másokhoz.

Az egyik javítóintézet felügyelője pontosan rámutat napjaink egyik nagy gondjára, amikor ezt mondja: „Nem tanítják meg az értékeket a családban.” Kétségtelenül figyelmet kell szentelnünk annak, hogy ezt megtegyük. Úgy kell élnünk, ahogyan szeretnénk, hogy gyermekeink éljenek, és engedjük, hogy lássák azt az örömöt, amit ezek adnak az életünknek. Ha nem tanítjuk meg nekik a helyes értékeket, hogyan is várhatnánk el tőlük, hogy kövessék azokat?

A Today folyóirat, melyet amerikai pedagógusoknak adnak ki, elmondta, hogy a bandák gyakran olyan fiatalokat vonzanak, akik „kudarcot vallott embereknek tekintik magukat”, és akik „a biztonságot keresik, valamint azt, hogy a társadalom elfogadja őket”. Ha otthon valóban megadjuk gyermekeinknek ezeket a dolgokat — a biztonságot, a valakihez tartozást és annak erős érzését, hogy mind a családban, mind pedig a saját életükben sikeresek —, akkor sokkal kevésbé valószínű, hogy vonzzák majd őket a bandák hamis ígérgetései.

Kaliforniában a rendőrség egyik bandaellenes osztagának vezetője a szülők azon döbbent arckifejezéséről beszél, amely akkor jelenik meg, mikor a rendőrség bekopogtat hozzájuk, és elmondja, hogy a gyermekük bajban van. Nem tudják elhinni, hogy az a valaki, akiről úgy gondolták, hogy milyen jól ismerik, valami rosszat tett. Gyermekük azonban új barátokra lelt, és megváltozott. A szülők egyszerűen nem vették ezt észre.

Létfontosságú óvintézkedéseket tenni

Akik olyan területeken élnek, ahol bandák tevékenykednek, azt mondják, hogy mind a fiataloknak, mind pedig az idősebbeknek jó ítélőképességet kell használniuk, és nem szabad provokálniuk egy bandát, vagy nem szabad megfenyegetniük őket. Kerüljék a bandatagok nagy csoportjait, és ne utánozzák a kinézetüket vagy cselekvésmódjukat — ebbe beletartozik a ruhájuk stílusa és színe is. Ha utánozod őket, az egy rivális banda célpontjává tehet.

Azonkívül a bandatagok talán nyomást gyakorolhatnak valakire, hogy tartozzon közéjük, ha az egyén úgy öltözködik vagy úgy cselekszik, mintha hozzájuk akarna tartozni. Hogy mennyire fontos tudni, hogyan viselkednek a helyi bandatagok, egy háromgyermekes chicagói apa jól szemléltette. A következőt jegyezte meg: „Ha a sapkámat jobbra fordítom, azt gondolják, nem tisztelem őket.” Ez pedig erőszakhoz vezethet!

Legyen szoros kapcsolatod a gyermekeiddel

Egy anyuka ezt mondta: „Figyelnünk kell gyermekeinkre — mit éreznek, és mit csinálnak. Elszalasztjuk a lehetőséget, ha nincs meg bennünk a személyes érdeklődés az életük iránt.” Egy másik azt mondta, hogy a bandákkal kapcsolatos gond mindaddig létezni fog, míg a szülők ezt meg nem állítják. Még ezt fűzte hozzá: „Szeressük gyermekeinket. Ha ők elvesznek, akkor mi is el vagyunk veszve.”

Ismerjük gyermekeink barátait, tudjuk, hova mennek iskola után, és hol vannak este sötétedés után? Természetesen nem minden anya lehet otthon, amikor a gyermekei hazaérnek az iskolából. De azok az egyedül álló anyák, akik derekasan küzdenek azért, hogy kifizessék a lakbért, és élelemmel lássák el gyermekeiket, talán meg tudnak egyezni más anyákkal vagy valakivel, akiben megbíznak, hogy délután vigyázzon a gyermekeikre.

Megkérdeztek egy férfit, aki olyan területen lakik, ahol sok banda van, hogy miként óvná meg gyermekeit a bandáktól. Elmondta, hogy körbevinné a fiát a környéken, hogy megmutassa neki a bandatevékenység következményeit. Megmutatná a falfirkákat, az omladozó épületeket, és azt, „hogy a terület nem néz ki biztonságosnak, és hogy a bandatagok csak úgy lődörögnek, aligha kezdenek valamit az életükkel”. Még ezt is hozzáfűzte: „Majd elmagyaráznám, hogy ha a bibliai alapelvek szerint él, az megóvja őt az ilyen következményektől.”

Már az olyan egyszerű dolog is megóvhatja a gyermekeinket, ha őszintén érdeklődünk aziránt, hogyan tanulnak. Ha az iskolájukban van fogadóóra, vagy valamilyen más alkalmak, amikor a szülőket meghívják, hogy menjenek el az osztályba, és beszélgessenek a tanárokkal, tartsd fontosnak, hogy elmenj ezekre. Ismerd meg gyermekeid tanárait, és tudasd velük, hogy törődsz a gyermekeddel, és érdekel az oktatása. Ha az iskolában nincs ilyen látogatási program, próbálj meg olyan alkalmakat találni, amikor gyermeked iskolai előrehaladásáról beszélgethetsz a tanárokkal, és arról, hogy miként tudnál te is segíteni ebben.

Egy amerikai nagyvárosban készített felmérés során azt állapították meg, hogy azok közül a diákok közül, akiknek a családja segített vagy buzdítással szolgált a házi feladatok elkészítésében, 9 százalék csatlakozott bandához. Azokban a családokban azonban, ahol nem szenteltek ilyen figyelmet ennek, kétszer annyi diák — 18 százalék — csatlakozott bandához. Ha a családunk szeretetteljes, és a családtagok szoros kapcsolatban vannak egymással, valamint ha hasznos dolgokat csinálunk együtt, akkor az csökkenteni fogja annak valószínűségét, hogy a gyermekeinket vonzani fogják a bandák hamis ígérgetései.

Amire gyermekeinknek igazán szükségük van

Gyermekeinknek ugyanazokra a dolgokra van szükségük, mint nekünk — szeretetre, kedvességre és gyengédségre. Sok gyermeket még sohasem érintettek meg gyengédséggel, szerető módon, vagy még sohasem mondták neki, hogy valóban sokat jelent. Bárcsak sohase lenne ez a helyzet a mi gyermekeinkkel! Bárcsak megölelnénk őket, elmondanánk nekik, hogy szeretjük őket, és bárcsak megpróbálnánk gondoskodni arról, hogy a szerint az erkölcsi út szerint éljenek, amelyet tanítottunk nekik! Ők túl értékesek nekünk ahhoz, hogy másképp bánjunk velük.

Gerald, egy korábbi bandatag kifejtette: „Nem volt apám, akire felnézhettem volna, így bandákba mentem, hogy betöltsem életemben ezt az űrt.” Tizenkét éves korában kezdett kábítószerezni. Amikor azonban 17 éves lett, az édesanyja rendszeres házi bibliatanulmányozást kezdett Jehova Tanúival. Alkalmazta életében a Biblia nagyszerű alapelveit. A fiú ezt mondja: „Láttam rajta a változást, és ezt gondoltam magamban: »Kell hogy legyen valami ebben a dologban.«” Az édesanya nagyszerű példája arra késztette a fiút, hogy megváltoztassa az életét.

Gyermekeinknek jó példát kell látniuk tőlünk — azt, hogy úgy élünk, ahogy mondjuk nekik, hogyan éljenek. Jóleső érzéssel kell hogy eltöltse őket a családjuk — nem amiatt, amije van a családnak, hanem amiatt, amit tesz. És a gyermekeknek úgy kell segítséget nyújtani, hogy jó érzéssel töltse el őket az erkölcsös viselkedés. Ira Reiner, Los Angeles megye korábbi szövetségi kerületi ügyésze ezt így fejezte ki: „Közel kell kerülnünk a gyermekekhez, mielőtt a bandákba kerülnének.”

Gondoskodás a szükségleteikről

Nem az anyagi dolgok az elsődleges fontosságúak, melyekről gondoskodnunk kell a gyermekeink számára. Igazából az számít, hogy segítsünk nekik szeretetteljes és gondoskodó felnőttekké fejlődni, akik nagyszerű erkölcsi irányadó mértékek szerint élnek. A Biblia beszél arról, hogy az igazságos Jákób úgy nevezte fiataljait, mint „gyermekek, kikkel Isten megajándékozta” őt (1Mózes 33:5). Ha úgy tekintünk gyermekeinkre — mint Istentől kapott ajándékokra —, akkor még inkább hajlamosak leszünk arra, hogy szeretettel bánjunk velük, és arra, hogy megtanítsuk nekik, éljenek tisztességesen, becsületesen és erkölcsösen.

Így mindent megteszünk, amit csak tudunk annak érdekében, hogy úgy éljük életünket, hogy azzal jó példát állítsunk gyermekeink elé. Ekkor helyes és egészséges módon lesznek büszkék a családjukra — nem a család anyagi javaira, hanem arra, amilyen emberek vagyunk. Így kevésbé valószínű, hogy azoktól az emberektől várják majd a segítséget, akik az utcán vannak.

Egy nagyapa, visszatekintve fiatalkorára, ezt mondja: „Sohasem tettem volna olyat, amivel szégyent hozok a családomra.” Elismerte, hogy azért érzett így, mert tudta, hogy szülei szeretik. Az igaz, hogy néhány olyan anyának és apának, aki sohasem kapott szeretetet a saját szüleitől, talán nem könnyű kimutatnia a szeretetet a gyermekei iránt. Ennek ellenére a szülőknek dolgozniuk kell a gyermekeik iránti szeretet kimutatásán.

Miért olyan fontos ez? Az Utah Gang Investigators Association által kiadott „What’s Up” című folyóirat elmondta, miért: „Amikor a fiatalok érzik, hogy szeretik őket, és érzik a biztonságot — nem az anyagi biztonságot, hanem az érzelmit —, azok a szükségletek, amelyek a bandákba vonják őket, gyakran eltűnnek.”

Néhány olvasó talán úgy gondolja, hogy ilyen szerető családok aligha léteznek többé. De igenis léteznek ilyenek. Sokat találhatsz belőlük Jehova Tanúi világszerte lévő gyülekezeteiben. Igaz, ezek a családok nem tökéletesek, de van egy nagy előnyük: Tanulnak arról, mit mond a Biblia a gyermeknevelésről, és arra törekszenek, hogy alkalmazzák a Bibliában lefektetett isteni alapelveket a saját életükben. Továbbá ezeket az alapelveket megtanítják gyermekeiknek is.

Jehova Tanúi egyetértenek azzal a kijelentéssel, amely a The Journal of the American Medical Association című kiadványban szerepel: „Az ember nem remélheti, hogy . . . ráveszi a tizenéveseket arra, hogy »egyszerűen nemet mondjanak« valamire, anélkül hogy gondoskodna valami másról, amire »igent tudnak mondani«.” Más szavakkal élve, ha szeretnénk, hogy gyermekeink igent mondjanak a jó és egészséges dolgokra, akkor ebbe az irányba kell terelni őket.

Egyikünk se akarja soha, hogy olyat kelljen mondania, amit egy apa mondott: „Bandájában a fiam olyan közösségi szellemre és tiszteletre talált, amelyet azelőtt még sohasem érzett.” Azt se akarjuk soha hallani gyermekeinktől, amit egy fiatal mondott: „Azért csatlakoztam a bandához, mert szükségem volt családra.”

Nekünk, szülőknek kell a családjuknak lennünk. És mindent meg kell tennünk, amit csak tudunk, hogy azt lássuk, értékes fiataljaink ennek a kedves és szerető részét képezik továbbra is.

[Kiemelt rész/képek a 10. oldalon]

Ellenőrző jegyzék a törődő szülőknek

✔ Tölts időt otthon a gyermekeiddel, és együtt, családként csináljatok dolgokat

✔ Ismerd meg gyermekeid barátait és azok családját, valamint ellenőrizd, hogy hova és kivel mennek el

✔ Tudasd gyermekeiddel, hogy bármikor, bármilyen gonddal odajöhetnek hozzád

✔ Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy tiszteljenek más embereket, a jogaikat és a gondolataikat

✔ Azzal segítsd gyermekeidet, hogy megismerkedsz a tanáraikkal, és tudasd a tanárokkal, hogy értékeled őket és támogatod erőfeszítéseiket

✔ A gondokat ne üvöltözéssel vagy erőszakkal oldd meg

Gyermekeidnek szükségük van a melegségtől áthatott vonzalomra

[Kép a 9. oldalon]

Védelem lehet, ha érdekel gyermeked oktatása

    Magyar kiadványok (1978–2025)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás