A dolmenek rejtélye — Miért, mikor és hogyan?
AZ ÉBREDJETEK! HOLLANDIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL
„MI A dolmen?” — kérdezheted. Egy olyan őstörténeti hely, ahol kettő vagy több nehéz, függőlegesen felállított kő s rajtuk egy fedőkő áll — ezek rendszerint olyan kamrát alkotnak, amelyet általában temetkezési helynek használnak. Főleg Nyugat-, Észak- és Dél-Európában találhatók ilyenek.
A Drente nevű holland tartományban a dolmenek általában vonzó, festői tájakon helyezkednek el. A híres festő, Vincent van Gogh egyik levelében ezt írta: „Drente oly gyönyörű, hogy bárcsak inkább sohasem láttam volna, hacsak nem maradhatok itt örökre.” A természet szerelmeseinek, és azoknak, akik érdeklődnek a régészet iránt, minden óhajuk kielégülhet, ha ellátogatnak Drente dolmeneihez.
De miért érdekeljenek bennünket az ókori kőgyűjtemények? Az egyik válasz erre az lehet, hogy azért, mert kíváncsiak vagyunk rájuk. Miért vállaltak az ókorban élt népek annyi fáradságot, hogy elhurcolják, kifaragják és felemeljék ezeket az iszonyú nagy súlyokat? Némely kő több tonnát nyom. És azokban az időkben nem voltak modern daruik, amelyekkel fel tudták volna emelni őket! Mit deríthetünk hát ki a dolmenekről?
Megalitikus emlékek
A dolmeneket a megalitikus emlékek közé sorolják (a „megalit” szó a görög nyelvből ered, melynek jelentése: ’nagy kő’). Talán jól ismertek előtted Franciaország menhirei, melyek arról a breton szóról kapták nevüket, amelynek jelentése: ’hosszú kő’. A Baleár-szigetek egyikén, Menorcán vannak a taulákként (asztalokként) ismeretes megalitok, melyeknek részei a következők: egy függőlegesen álló kőre egy nehéz táblát helyeztek vízszintesen, s így az egy masszív T betűt alkot.
Továbbra is felkelti az emberek érdeklődését az Angliában lévő Stonehenge — ez egy olyan kör, amely nagyon nagy kövekből áll, melyek közül néhánynak mintegy 50 tonna a súlya. Körülbelül 80 lazurkő oszlopot vittek oda több mint 380 kilométeren keresztül a Preseli-hegységből. A National Geographic Society által kiadott Mysteries of Mankind—Earth’s Unexplained Landmarks című könyv szerint „a tudósok azt feltételezik, hogy az emlék [Stonehenge] . . . egy olyan templom volt, amely talán visszatükrözte az égbolton lévő nap, hold és csillagok örökké tartó, ciklikus mozgását, de ennél nem volt több szerepe”.
Napjainkban a dolmenek csupán a vázai a temetkezési síremlékeknek, mivel az óriási sziklák eredetileg nem látszottak ki a mesterséges homok- vagy földdomb alól. A felfedezések megmutatják, hogy a dolmen egy közösségi temetkezési sírhely volt. Néhány bizonyíték arra mutat, hogy több mint száz embert temettek el egy bizonyos dolmenbe — valóságos temetőnek számított!
Hollandiában 53 dolmen maradt fenn napjainkig — ezek közül 52 Drente tartományában van. A dologban az a rendkívüli, hogy ezeket az építményeket nem véletlenszerűen állították fel, hanem a legtöbbjüket kelet—nyugati irányban állították sorba úgy, hogy a bejáratuk délen volt, melynek talán a nap évszakhoz kötött helyzetéhez volt némi köze. Az ókori építők függőleges támasztósziklákat és nagy fedőköveket használtak, míg a sziklák közötti réseket jókora kövekkel tömték be. A padlózatot kikövezték. Hollandiában a legnagyobb dolmen, amely a Borger nevű falu mellett található, 22 méter hosszú és még mindig 47 sziklából áll. Az egyik fedőkő körülbelül 3 méter hosszú és 20 tonnát nyom! Mindez számos kérdést vet fel.
Mikor építették őket? Ki, hogyan és miért?
Az ezekre a kérdésekre adott válaszok nagyon megbízhatatlanok, mivel abból az időből nincs Európának írott történelme. Így illő módon utalnak a dolmenekre úgy, mint titokzatos emlékekre. Mit tudunk hát róluk? Végül is mit állítanak ezekről?
A Drente tartományban található Coevorden kisvárosban élt „Nagytiszteletű” Picardt 1660-ban azt a következtetést vonta le, hogy a dolmeneket óriások építették. Idővel a helybeli hatóságok érdeklődést mutattak ezek iránt a síremlékek iránt. Mivel a köveket arra használták, hogy megerősítsék a védőgátakat, valamint hogy templomokat és lakóházakat építsenek, ezért a Drenthe Landscape Administration 1734. július 21-én törvénybe iktatta a dolmenek védelmét.
A szakértők először 1912-ben vizsgáltak meg alaposan néhány dolment. Találtak agyagdarabokat (cserépdarabokat), szerszámokat (kovafejszéket, nyílhegyeket) és díszeket (például borostyánköveket) a dolmenekben, de csak néhány csontvázmaradványra bukkantak, mivel ezek a homokos talajban nem nagyon maradtak meg. Olykor 600 edény agyagdarabjaira akadtak. Feltéve, hogy két-három edény ételt raktak minden egyes halott személy mellé, elég sok embert kellett hogy eltemessenek néhány sírba.
A tudósok azt állítják, hogy a dolmeneket Skandináviából származó szabálytalan sziklatömbökből építették, melyeket az ősi jégkor alatt szállítottak oda a gleccserek. Azt állítják, hogy az építők annak a kultúrának voltak a földművesei, amelyet a „harangserleg” kultúra kifejezéssel jelölünk — azért nevezik így, mert jellegzetes harang alakú serlegeket találtak itt.
Az építési módszerre vonatkozó egyik elmélet így szól: „A nehéz sziklákat valószínűleg fagörgőkre fektették, és bőristráng segítségével húzták őket. Ahhoz, hogy a fedőköveket felemeljék, feltételezhetően egy homokból és agyagból készült emelkedőt építettek.” Abban azonban senki sem biztos teljesen, hogyan is csinálták ezt. Miért nem egyszerűen csak az általános módszer szerint temették el a halottakat? Milyen elképzelésük volt az építőknek a halál utáni életről? Miért hagytak megmunkált tárgyakat a sírokban? A kutatók csak találgatni tudnak a válaszokat illetően. Mivel a dolmeneket régen építették, nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor, ki, miért és hogyan építette ezeket.
Amikor az Istennek megfelelő időben a halottak fel lesznek támasztva, a visszatérők között talán lesznek olyanok, akik választ tudnak majd adni e kérdések némelyikére (János 5:28; Cselekedetek 24:15). A dolmeneket építő emberek akkor talán végre felfedik, hogy mikor éltek, kik voltak, miért építették fel ezeket a mély benyomást keltő emlékeiket, és hogyan vitték ezt véghez.
[Kép a 25. oldalon]
Egy taula Menorcán (Spanyolország)
[Kép a 25. oldalon]
Havelte (Hollandia) mellett található dolmen
[Képek a 26., 27. oldalon]
Stonehenge (Nagy-Britannia)
Lent: A Nagy Dolmen Borger (Hollandia) mellett található
[Kép a 26. oldalon]
A Schoonoord (Hollandia) nevű falu mellett található újjáépített dolmen, mely megmutatja a földből készült mesterséges dombot és a napvilágra hozott köveket
[Kép a 27. oldalon]
Hosszú sír Emmenben (Schimmeres, Hollandia)