Figyeljük a világot

Ártalmas számítógépes játékok

Brazília Igazságügyi Minisztériuma „betiltja egy kétes számítógépes játék árusítását, amelyben a játékosok autólopással és rendőrök meggyilkolásával szereznek pontokat” — jelenti ki a Reuter egyik beszámolója. Megítélésük szerint a játék „veszélyes, mert a rablást és a gyilkosságot általánosan elfogadottá teszi, és erőszakra sarkallhatja a fiatalabb korosztályt”. A minisztérium 1997-ben betiltott egy olyan számítógépes játékot, amelyben „a játékosokat gyalogosok meggyilkolásáért jutalmazták, akik közé idős és állapotos nők is tartoztak”. A fogyasztók jogait védő egyik szervezet, a Procon, szóvivőnője ezt mondta: „Az ilyenfajta játékok veszélyesek és ártalmasak, mert előidézik az erőszakosságot. A gyermekek kezdik természetesnek venni az ilyenfajta tevékenységet.”

Szennyezett tengerek

„Az óceánok könyörtelen lehalászása, a bennük levő mérgező vegyszerek és a radioaktív szennyeződés veszélyezteti az élethez szükséges alapvető feltételeket az egész földön” — számol be a Nassauische Neue Presse című újság. A Kieler Nachrichten című lap szerint a legelső áldozat a Fekete-tenger. Ennek ökoszisztémáját tartják az egyik legveszélyeztetettebbnek a világon — a tenger 90 százalékban teljesen élettelen. A tisztítatlan szennyvíz az Ukrajna partjait nyaldosó hullámokat zöldesbarna lévé változtatta, és az Odessza körüli partmenti strandokat az elmúlt nyáron mindössze egyetlen hétre nyitották meg. „A Fekete-tengeren halálos sebet ejtettek — jelentette ki Románia köztársasági elnöke, Emil Constantinescu. — Ha hagyjuk meghalni, rosszabbra számíthatunk annál, mint amit el tudunk képzelni.” Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1998-as évet az „Óceánok Évévé” nyilvánította.

Gyógyszerhamisítás

„A bolygónkon eladott gyógyszereknek körülbelül 8 százaléka hamisítvány” — állítja a Le Figaro Magazine. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Brazíliában fellelhető gyógyszerhamisítványok arányát 30 százalékra becsülik, Nigériában pedig úgy gondolják, hogy 60 százalék körül ingadozik. Gyógyszerhamisítványokkal kereskedni állítólag 300 milliárd dolláros üzletet jelent, amelyben a szervezett bűnözés vezető szerepet játszik. A gyógyszerészeti társaságok erőfeszítései ellenére, hogy véget vessenek ennek a kereskedelemnek, a rendőrség és a nemzetközi szervezetek nem találtak megoldást a bajra. A gyógyszerhamisítvány a legjobb esetben látszatgyógyszer; a legrosszabb esetben halált okozhat. „A hamisított gyógyszer veszélyes játékot űz a beteg egészségével” — jegyzi meg a Le Figaro Magazine.

Szeretik a fegyvereket az Egyesült Államokban

„Szembetűnőek a különbségek Amerika [Egyesült Államok] és más országok között” — jegyzi meg a The Economist. „1996-ban lőfegyverrel Új-Zélandon két embert öltek meg, Japánban 15-öt, Nagy-Britanniában 30-at, Kanadában 106-ot, Németországban 211-et, az Egyesült Államokban pedig 9390-et.” Az Egyesült Államokban minden évben félmillió bűncselekmény elkövetésekor használnak lőfegyvert, valamint körülbelül 35 000 halálesethez kapcsolódik lőfegyverhasználat, amely az öngyilkosságot és a balesetet is magában foglalja. Azok, akik az Egyesült Államokban lőfegyver-tulajdonosok, „meg akarják tartani a fegyverüket, nem számít, milyen sok életbe kerül ez” — állapítja meg a folyóirat. „Ahelyett, hogy oly sok országhoz hasonlóan a fokozottabb ellenőrzést választanák, az ellenkező irányba igyekeznek.” Most 31 állam engedélyezi az embereknek rejtett kézifegyver viselését.

A világ leghosszabb függőhídja

Japánban az Akasi Kaikjo nevű hidat, mely az Avadzsi-szigetet köti össze Kóbe városával, áprilisban megnyitották, és mindjárt a világ leghosszabb függőhídjaként került be a rekordok könyvébe. „Az egy évtizeden át tartó munka során 7,7 milliárd dolláros beruházással készült híd 1991 méteres fesztávolsággal büszkélkedik — mérések szerint ennyi a két tartótorony közti távolság” — közli a Time folyóirat. „Mindkét tartótorony, melyek egy 90 szintes épületnél is magasabbak, 20 rezgésellenőrző készülékkel van felszerelve; ha a szél kilengeti helyzetéből a szerkezetet, ingák húzzák vissza a tornyokat.” A híd úgy van megtervezve, hogy a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengéseknek is ellenálljon. Ha kifeszítenék acélkábelét, hétszer körbeérné a földet.

Veszélyeztetett növények

Botanikusok és természetvédők húszévi munka után arra a következtetésre jutottak az egész világon, hogy a földön ismert 270 000 növényfaj 12,5 százalékát — azaz 8-ból 1-et — kipusztulás fenyegeti. „A jegyzékben szereplő növények közül minden tízből kilenc csupán egyetlen adott országban őshonos, és ezeket a növényeket még jobban veszélyeztetik a nemzeti vagy helyi gazdasági és társadalmi feltételek” — mondja a The New York Times. A tudósok 2 fő okban jelölik meg, hogy miért válnak a növények veszélyeztetetté: 1. a fejlesztések, a fakitermelés és a mezőgazdaság által nagy arányban elpusztított őstermészet, és 2. a nem őshonos fajok rohamos elszaporodása miatt, amelyek kiszorítják az őshonos fajokat. A növények megléte „sokkal alapvetőbb ahhoz, hogy a természetben jól működjön minden”, mint az állatok vagy a madarak megléte — állapítja meg a cikk. A továbbiakban pedig ezt mondja még a növényekről: „Hozzájárulnak a legtöbb életformához, beleértve az emberi életet is, azáltal hogy a napfényt táplálékká alakítják. Sok gyógyszer alapanyagát biztosítják, és azt a genetikai törzset, amelyből a növények mezőgazdasági fajtaváltozatait kifejlesztik. És belőlük áll a természeti táj sava-borsa, az a keret, amelyen belül minden más történik.”

Kórházi fertőzések

„Az, hogy a kórházban egy orvosi kezelés vagy műtét után fertőzés jelentkezik, valós közegészségügyi gondot jelent” — állapítja meg a francia napilap, a Le Figaro. Egyedül Franciaországban 800 000 személy fertőződik meg évente, az elhalálozások számát pedig 10 000-re becsülik. Különféle lépésekkel csökkenteni lehet a fertőzés veszélyét: minden új beteg érkezése előtt a kórtermek fertőtlenítésével, az eszközök fertőtlenítési műveletének ellenőrzésével, az alapos kézmosással, mielőtt a beteghez nyúlnak. Sok ilyen gyakorlatot úgy tűnik, gyakran semmibe vesznek. Az egyik párizsi kórházban készített tanulmány feltárta, hogy a kórházi segítő személyzetnek csak 72 százaléka mondta, hogy rendszeresen kezet mosott minden beteg után. Ennek 60 százaléka mosott kezet az optimálisnál kevesebbszer. Az újság azzal fejezi be, hogy az ezekhez hasonló ijesztő statisztikák szerint „úgy tűnik, sok a tennivaló még”.

Életet ment a levegőben a biztonsági öv

Amint azt minden tapasztalt repülőn utazó tudja, a repülőgépek hirtelen és váratlanul komoly légörvénybe kerülhetnek, amelyekben az utasok megsebesülhetnek vagy amelyek miatt meg is halhatnak. Az egyetlen hatásos megelőzés, amelyet megtehetsz — mondják a szakemberek — az, hogy mindig használod a biztonsági övet, amikor repülőgépen ülsz. „Rendkívül nehéz a felhő nélküli légörvény jelenlétét előre megmondani, kimutatni és kitérni előle” — állapítja meg a U.S.News & World Report. Míg a tudósok azt kutatják, hogyan lehetne kifejleszteni érzékelőket az ilyen örvénylések észlelésére, addig a legtöbb repülőgép azoktól a jelentésektől függ, amelyeket ugyanazon az úton előttük repülő gépektől kap. Csaknem minden olyan személy megsérült egy légörvény során, aki nem használta a biztonsági övet. A cikk elismeri, hogy „a légitársaságok még nem jöttek rá, hogyan vegyék rá az utasokat az öv használatára”.

Takarékoskodj az elektromossággal

„A német otthonokban és irodákban felhasznált elektromosság 11 százalékát olyan készülékek emésztik fel, amelyeket nem használnak, hanem készenléti üzemmódban tartanak” — számol be róla az Apotheken Umschau című újság. Németországi becslések szerint a tv-készülékek, sztereó készülékek, számítógépek és más elektromos készülékek évente körülbelül 20,5 milliárd kilowattóra elektromosságot használnak el készenléti üzemmódban. Ez több, mint Berlinnek, az ország legnagyobb városának egyévi elektromosáram-fogyasztása. Talán takarékoskodni lehetne az elektromossággal és meg lehetne kímélni a pénztárcádat azzal, hogy néhány készüléket teljesen kikapcsolsz, ahelyett hogy készenléti üzemmódban hagynád.

Eltűnőben a Holt-tenger

A Holt-tenger, mely a föld legmélyebb fekvésű tava és a legsósabb is, gyorsan tűnik el. 1965-ben a Holt-tenger felszíne 395 méterrel volt a tengerszint alatt. Ma 413 méterrel van alatta, és előtűnt a szárazföld egy vékonyka darabja, amely kettéosztja a vizet. Azok a szállodák, amelyeket a vízparton építettek, most lényegesen beljebb vannak. A Holt-tenger „vízszintje szemmel láthatóan csökken, évente 80 centimétert; a tenger képtelen kielégíteni az emberek és a politika támasztotta igényeket” — állapítja meg a The Dallas Morning News. „A Holt-tenger lehetséges elmúlása jelzi, hogy milyen súlyos a területen a vízhiány, miközben a megoldás előtt tornyosuló akadályok azt mutatják, hogy mennyire összefügg a víz és a béke a nap égette Közel-Keleten . . . Napjainkban a Holt-tenger fő forrását a Jordán folyó jelenti, amelynek vizét Izrael, Szíria és Jordánia . . . csaknem teljesen elterelte.” A Holt-tenger történetével kapcsolatban a cikk megjegyzi: „Vitathatatlan, hogy a bibliai beszámoló a legszínesebb történet, mely a síkság városainak elhelyezkedéséről szól a termékeny vidéken, egészen addig, míg Isten az erkölcsi irányelvek megszegése miatti elkeseredésében »kénkövet és tűzesőt nem bocsátott Szodomára és Gomorára«, hogy terméketlen földdé tegye azt.”