A vegyszerek áradata
SZÁZADUNKAT joggal nevezhetjük a vegyészet korának. A mesterséges vegyületek megváltoztatják életünket. Otthonaink, irodáink és gyáraink tele vannak aeroszolos készítményekkel, mesterséges édesítőszerekkel, kozmetikai szerekkel, színezőanyagokkal, tintákkal, festékekkel, növényvédő szerekkel, gyógyhatású készítményekkel, műanyagokkal, hűtőanyagokkal, mesterségesen előállított textíliákkal — a lista köteteket tenne ki.
Ahhoz, hogy kielégítsék az egész világon élő embereknek az ezekkel a termékekkel kapcsolatos igényeit, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egész világon az éves vegyszer-előállítás úgy 1,5 billió dollárra rúg. A WHO arról számol be, hogy mintegy 100 000 vegyszer van most a piacon, és ehhez minden évben 1000-2000 új termék jön.
A vegyszereknek ez az áradata azonban kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy mennyire vannak hatással ezek a szerek a környezetre és az egészségünkre. Nyilvánvaló, hogy ismeretlen vizekre hajózunk. „Mindannyian egy kísérleti nemzedék része vagyunk, és ennek teljes hatását az eljövendő évtizedekben nem is fogjuk megismerni” — mondta egy doktornő.
Több vegyszer, nagyobb kockázat?
A WHO megfigyelése szerint a vegyi szennyező anyagok leggyakrabban a „szegény, írástudatlan emberekre” vannak hatással, akik „nem nagyon vagy egyáltalán nem kapnak megfelelő képzést vagy alapvető felvilágosítást a kockázati tényezőkről, amelyeket a vegyszerek vetnek fel, melyeknek nap mint nap közvetlenül vagy közvetetten ki vannak téve”. Ez különösen a növényvédő szerekre igaz. De mindannyiunkra hatással vannak a vegyszerek.
Az A Green History of the World című könyv azt írja, hogy Kaliforniában a kutaknak mintegy 20 százaléka annyira szennyezett, például a növényvédő szerek miatt, hogy a szennyezés szintje már a hivatalosan megengedett biztonsági határérték fölött van. A könyv még ezt is hozzáfűzi: „Floridában 1000 kutat zártak le a szennyezettség miatt, Magyarországon 773 kisvárosban és faluban van fogyasztásra alkalmatlan víz, Nagy-Britanniában a víztartó réteg tíz százaléka annyira szennyezett, hogy az az Egészségügyi Világszervezet által felállított biztonsági határérték felett van, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egyes részein a magas nitrátszintek miatt a csapvizet nem lehet újszülötteknek adni.”
A higany egy másik hasznos, de potenciálisan mérgező vegyi anyag. Az ipari gyárkéményektől kezdve a több milliárd fénycsövig temérdek forrásból jut a környezetbe. Ehhez hasonlóan a tüzelőanyagoktól a festékekig sok termékben ólom található. De ugyanúgy, mint a higany, ez is mérgező hatású, különösen a gyermekekre. Egy kairói (Egyiptom) beszámoló azt állítja, hogy ha egy átlagos gyermek ólomkibocsátásnak van kitéve, akkor akár még „négy ponttal is” csökkenhet az „intelligenciahányadosa”.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az emberi tevékenységek során évente mintegy 100 tonna higany, 3800 tonna ólom, 3600 tonna foszfát és 60 000 tonna tisztítószer kerül a Földközi-tengerbe. Érthető hát, hogy válságban van a tenger. De nem csak ez az egy. Az Egyesült Nemzetek Szervezete tulajdonképpen az Óceánok Évének nyilvánította az 1998-as esztendőt. A tengerek és óceánok világszerte bajban vannak, és ennek különösen a szennyezés az oka.
Bár a vegyi technológia sok hasznos termékkel lát el bennünket, közülük sokat úgy használunk, és úgy adunk túl rajtuk, hogy a környezet igen drága árat fizet érte. Egy újságíró nemrég azt kérdezte, hogy vajon saját magunkat adtuk „zálogul a fejlődésért”?
[Kiemelt rész a 4. oldalon]
Vegyszerek és kémiai reakciók
A „vegyi anyag” kifejezést mindazokra az alapvető anyagokra használjuk, amelyek a körülöttünk lévő világot felépítik — idetartozik a több mint száz alapelem, úgy mint a vas, ólom, higany, szén, oxigén és nitrogén. A vegyületek, vagyis a különböző elemek vegyülései közé tartozik a víz, a savak, a sók és az alkohol. E vegyületek közül sok a természetben is előfordul.
A „kémiai reakciót” olyan folyamatként határozzuk meg, „amely során egy anyag kémiailag másik anyaggá alakul”. Az égés kémiai reakció: egy gyúlékony anyagot — többek között papírt, benzint és hidrogént — teljesen más anyaggá vagy anyagokká alakít. Körülöttünk és bennünk sok kémiai reakció megy végbe állandóan.
[Kép a 3. oldalon]
A szegények szenvednek leginkább a vegyi szennyező anyagoktól