Costa Rica rejtélyes kőgömbjei
AZ ÉBREDJETEK! COSTA RICA-I TUDÓSÍTÓJÁTÓL
COSTA RICA délnyugati részének a bennszülöttjei már 16 évszázaddal ezelőtt változatos, tömör kőgömböket készítettek, melyek közül néhánynak az átmérője csupán 10 centiméter, míg másoké eléri a 2,4 métert is. Annyira tökéletesen vannak megformálva, hogy az ember eltűnődik: „Hogyan készítették ezeket a kőgömböket? Milyen célt szolgáltak?”
Sziklagömböket találnak több más országban is, például Chilében, az Egyesült Államokban és Mexikóban. De Costa Rica gránitgömbjei páratlanok. Kiválóbb minőségűek, s néhánynak tökéletes gömbformája és sima felszíne van. Gyakran 20 vagy több követ számláló csoportokban találnak rájuk. Külön érdeklődésre tarthat számot, hogy sok ilyen kő geometriai alakban — többek között háromszögben, négyszögben és egyenes vonalban — van felsorakoztatva. Az egymás mellé rakott kövek sora gyakran a föld mágneses északi pólusa felé néz.
Több követ találtak a Diquis folyó deltájában is. További kövekre bukkannak a délre fekvő Palmar Sur, Buenos Aires és Golfito nevű városok közelében, valamint az északi Guanacaste tartományban és a központi völgyben. Néhány tárgyi lelet, melyet a gömbökkel együtt találtak, értékes segítség a gömbök korának a kiszámításához. A régészek becslése szerint e rejtélyes kövek némelyike i. sz. 400-ból származik. A legtöbb kő i. sz. 800 és 1200 között jött létre. Néhányuk lakóhelynek tűnő részek közelében vagy sírok szoros szomszédságában tűnik fel. Az évek során némelyiket tönkretették olyan személyek, akik arra számítottak, hogy a kövek belsejében rejtett kincsekre fognak akadni. A Costa Rica-i Nemzeti Múzeumnak mégis mintegy 130 meglevő kőgömbről van nyilvántartása. De még sokkal több kő van, melyet nem vettek nyilvántartásba. Nagyon nehéz összeszámolni ezeket a régi köveket, mivel jó néhányat elvisznek az eredeti helyéről, hogy magánterületeket, például kerteket és templomokat, díszítsen. Kétségtelenül számtalan kőre nem bukkantak még rá; ezek közül néhány a föld alatt lapul, míg mások sűrű őserdőkben.
Hogyan készítették a kőgömböket? Ez rejtély. Néhány gépi művelet szükségesnek látszik ahhoz, hogy ilyen szabályosak legyenek a kövek. Az akkori kor számos szobráról ítélve tudjuk, hogy a gömbök készítői ügyes szobrászok voltak. Továbbá az i. sz. 800-ból származó arany műalkotások bizonyítják, hogy az embereknek tapasztalatuk volt abban, hogyan kell nagy hővel dolgozni. Az egyik elmélet szerint a gömbök formázásakor nagy hőt használhattak, majd ezt követően hűtést, hogy eltávolítsák a szikla külső rétegeit. A munka úgy végződhetett, hogy homokkal és bőrrel lecsiszolták a gömböket.
Egy tudós kifejtette, hogy a nagyobb gömbök „a legjobb mesteremberek alkotásai, és csaknem olyan tökéletesek, hogy az átmérőjükben a mérőszalagos és függőónos mérés sem tárt fel hiányosságokat”. Ez a pontosság arra utal, hogy a bennszülöttek jártasak voltak a matematikában, nagyon jól ismerték a kőfaragást, valamint hogy szerszámokat használtak. Mivel azonban a jelek szerint ezeknek az embereknek nem volt írott nyelvük, nincsenek feljegyzések arról, hogy pontosan hogyan készítették ezeket a köveket.
A legtöbb gömböt gránitszerű kőből készítették. A legközelebbi ismert gránitlelőhely fenn a hegyekben volt, körülbelül 40-50 kilométerre a Diquis folyó deltájától. Hogyan mozdították meg a szobrászok ezeket a nehéz köveket? Ha a köveket a lelőhelyen formálták meg, akkor gondos irányítás kellett volna a legurításukhoz. El tudod képzelni, micsoda feladat lehet ilyen távolságon át mozgatni egy ennyire nehéz tárgyat korszerű felszerelés nélkül? Pontosan milyen nehezek a gömbök? Némelyik több mint 16 tonnát nyom!
Ha a gránitot azelőtt bányászták ki és szállították el, mielőtt kifaragták, akkor a 2,4 méter átmérőjű golyóhoz szükséges 2,7 méteres kocka 24 tonnánál is nehezebb lett volna. A szállítást lehetővé tévő, széles, egyenes út elkészítéséhez a bennszülötteknek valószínűleg át kellett volna vágniuk a sűrű őserdőn. Mindez nem csekélység! Más gömbök kagylós mészkőből, vagyis olyan anyagból készültek, amely nagyon hasonlít a Diquis folyó torkolatához közeli partokon található mészkőhöz. Ez azt jelezheti, hogy a követ körülbelül 50 kilométeren át kellett tutajon az árral szemben szállítaniuk. Néhány gömbre a Caño-szigeten bukkannak rá, ez a sziget körülbelül 20 kilométerre van a Csendes-óceán partvidékétől.
Senki sem tudja teljes bizonyossággal megmondani, mi volt az eredeti céljuk ezeknek a gömböknek. Jelezhették egy törzsfőnök nagyságát vagy egy falu jelentőségét. Az is lehet, hogy vallási vagy ünnepi jelképek voltak. A jövőbeni régészeti tanulmányok talán egy nap feltárják a Costa Rica-i kőgömbök rejtélyét.
[Térkép a 23. oldalon]
Costa Rica
[Forrásjelzés]
Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.
[Kép a 23. oldalon]
A gömb mögötti mozdony jelzi az arányokat
[Forrásjelzés]
Courtesy of National Museum of Costa Rica
[Képek a 24. oldalon]
Gömbök a Costa Rica-i Nemzeti Múzeum területén
A legnagyobb gömb, amelyet eddig találtak, 2,6 méter átmérőjű
[Forrásjelzés]
Courtesy of National Museum of Costa Rica