Figyeljük a világot
A dohányzás milliárdokba kerül
A Berner Oberländer című napilap szerint, habár a dohányzók száma sok országban csökken, Svájcban állandó. A lakosságnak körülbelül egyharmada dohányzik. Évente több mint 8000 haláleset függ össze a dohányzással — több mint amennyit az AIDS, a heroin, a kokain, az alkohol, a tűzesetek, a gépkocsibalesetek, a gyilkosság és az öngyilkosság együttesen okoz. Egy tanulmány, amelyet a svájci Szövetségi Közegészségügyi Minisztérium készített, feltárta, hogy 1995-ben a dohányfogyasztás társadalomra háruló költsége tízmilliárd svájci frank volt, vagyis körülbelül 1,4 billió forint. A tanulmány megpróbálta számokban meghatározni az orvosi és kórházi ellátás költségeit, a munkahelyen kiesett termelést, a betegeskedő dohányzók és eltartottjaik életminőségének csökkenését, valamint az elhunyt személy családtagjainak szenvedését.
Óvd a szíved!
„Mindig is tudtuk, hogy a melegebb időjárás fokozza a szívroham kockázatát, most viszont megtudtuk, hogy a hideg időjárás is” — mondja dr. Anthony Graham kardiológus, aki a kanadai Ontario Szív- és Agyérbetegségek Alapítvány egyik szóvivője. A The Globe and Mail napilap jelentése szerint egy tanulmány, amelyet 250 000 Franciaországban élő férfi bevonásával tíz éven át készítettek, kimutatja, hogy tíz Celsius-fok változás az átlaghőmérsékletben — akár emelkedés, akár csökkenés — „13 százalékkal növeli az első szívroham kialakulásának kockázatát”. Amikor a hőmérséklet leesik, a szív megfeszítettebben és gyorsabban dolgozik, mivel a vér a bőrből a test belsőbb területeire áramlik, hogy megtartsa a meleget. A kockázat halmozódik, amikor az emberek túlhajtják magukat, vagy nem öltözködnek megfelelően. Dr. Graham így int: „Öt hónapi semmittevő életmód után nem szaladhat ki hirtelen a hidegbe havat lapátolni. Fel kell hogy erősödjön hozzá.”
A hangos zene mint menekülési eszköz
Az orvosok figyelmeztetése ellenére, hogy a túlzottan hangos zene „kedvezőtlen hatással van az egész testre”, úgy tűnik, egyre több fiatal nem tud meglenni sétálómagnója nélkül, számol be róla a Przyjaciółka, hetente megjelenő lengyel folyóirat. Az ok? Néhányan a sétálómagnót használják arra, hogy „kikapcsolják magukat a környezetükből. Fülhallgatóval a fülén a tizenévesnek nem kell többé szülei zsörtölődését hallgatnia, vagy válaszolnia, amikor például megkérik valamire” — mondja az újság. Amellett, hogy a Przyjaciółka megjegyzi, hogy a túlzottan hangos zene „fáradtságot, fejfájást, csökkent összpontosítási képességet vagy álmatlanságot okozhat”, nem azt tanácsolja a szülőknek, hogy tiltsák meg gyermekeiknek a sétálómagnók használatát, hanem inkább azt javasolja, hogy tanítsák meg nekik a mértékletesség gyakorlását. „Időnként kérje kölcsön a walkmant csemetéjétől” — tanácsolja az újság. „Ettől egy kis fejhallgató nélküli szünetet tartanak, s ön is megismeri azt a világot, amelyben ők élnek.”
Kihaló nyelvek
„Időnként igazán haragszom magamra, amiért nem tanítom gyermekeimnek a nyelvet” — mondja Marie Smith Jones törzsfőnök, aki kultúrájában utolsóként beszéli az alaszkai ejak nyelvet. Az irányzatok arra mutatnak, hogy a világon beszélt körülbelül 6000 nyelv 40-50 százaléka kiveszhet a következő évszázadban. Ausztráliában valamikor 250 nyelv volt, de ma már csak 20 létezik. Miért történik mindez? A Newsweek folyóirat felvetése szerint a nyelveket „az angol és az egyéb »nagy« nyelvek terjedése kényszeríti feledésbe”. Stephen Wurm professzor, az Atlas of the World’s Languages in Danger of Disappearing (A világ kihalással fenyegetett nyelveinek atlasza) című mű szerkesztője, amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete adott ki, a következőket fűzi hozzá: „Elterjedt az a nézet, hogy el kellene felejteni a »kis« nyelveket, vagyis a kisebbségek nyelveit, mivel azok értéktelenek.”
Beszélj a kisbabádhoz!
A londoni Daily Telegraph jelentése szerint nagymértékben növelheti a kisbabák értelmi szintjét és nyelvi készségét, ha naponta legalább 30 percet beszélnek hozzájuk. A kutatók 140, kilenc hónapos kisbabát tanulmányoztak. A csoport egyik felében a szülőket tanáccsal látták el arról, mi a legjobb módja annak, hogy a kisbabájukhoz beszéljenek, míg a csoport másik fele nem kapott javaslatokat. A beszámoló megállapítja, hogy hét év elmúltával „a csoport [amelyikhez beszéltek] átlagos értelmi szintje egy évvel és három hónappal megelőzte a másik csoportét”, nyelvi képességeik pedig „jelentősen jobbak voltak”. Dr. Sally Ward kutató úgy véli, hogy a társadalomban bekövetkezett jelentős változások miatt a szülők ma kevesebbet beszélnek kisbabájukhoz, mint a múltban. Például több anya jár el dolgozni, valamint sok otthonban a videokazetták váltották fel a beszélgetést.
Az országúti dühöngés elkerülése
„A túlzottan erőszakos vezetőket nem szabad könnyedén venni” — tanácsolja egy veterán autóversenyző, akit a Fleet Maintenance & Safety Report című folyóirat idézett. A hidegvér megőrzése, valamint a kedvezőtlen helyzetek kerülése csökkentheti az országúti dühöngés veszélyeit. A biztonság érdekében szót emelők a következőket javasolják:
◼ Mindig udvariasan vezessen.
◼ Térjen ki az erőszakos autós útjából, ha biztonságosan meg tudja tenni.
◼ Sohase ingereljen egy másik vezetőt azzal, hogy nem tartja be a követési távolságot vagy rágyorsít.
◼ Ne válaszoljon a fenyegető kézmozdulatokra, és maga se tegyen félreértelmezhető kézmozdulatokat.
◼ Kerülje a feldühödött vezetővel való szemkontaktust.
◼ Ne álljon meg vitatkozni a másik vezetővel.
Abortuszból eredő sérülés és halál
Közel 500 000 abortuszt hajtanak végre évente Mexikóban, mondja Francisco Javier Serna Alvarado, a Mexikóvárosi Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Bizottságának elnöke. Az El Universal című újság beszámolója szerint nagy százalékuk az anya életébe kerül. Sok más esetben pedig orvosi ellátást, sőt kórházi ápolást igénylő, komoly komplikációk alakulnak ki. Mexikóban az illegális abortusz az anyák halálának harmadik leggyakoribb kiváltó oka. Néhány esetben durva magzatelhajtási módszerekhez folyamodnak — éles, hegyes tárgyak felszúrásához, magzatelhajtó orvosságokhoz vagy teákhoz, sőt egyesek még a lépcsőről is levetik magukat. Ennek következményei között gyakoriak „a komoly vérzések, a méh átfúródása, meddőség, fertőzések, és a méh elvesztése” — mondja a beszámoló.
Értesd meg a mondanivalód
Egy beszédspecialista, dr. Lillian Glass azt mondja, hogy nem számít, milyen fontos valakinek a mondanivalója, a legtöbb ember nem akarja majd meghallgatni, ha nem tetszik neki, ahogyan a másik beszél. Ahogyan a dél-afrikai The Citizen című újság beszámol róla, a motyogás, a nyelvtanilag hibás beszéd, az unalmas hangszín, a hadarás, a káromkodás és a beszélgetés kisajátítása mind a hallgatók kedvét szegi. Másrészt viszont az emberek rendszerint meghallgatnak, ha mosolyogsz, hogy megnyugtasd őket, tisztán és lassan beszélsz, a másik szemébe nézel, és figyelmesen meghallgatod a véleményét anélkül, hogy közbevágnál. A cikk hozzáfűzi: „Gondolkodjon, mielőtt beszél, és nagyobb önbizalommal fogja kifejezni magát.”
A mértéktelen evés növeli az ételmérgezés kockázatát
Dr. Adolfo Chávez, a Salvador Zubirán Mexikói Nemzeti Élelmezési Intézet munkatársa szerint a fertőzött ételtől való megbetegedés kockázata fokozott, ha valaki túl sokat eszik. Állítása szerint az ételbe került kevéske baktériumot rendszerint elpusztítja a gyomorban lévő gyomornedv. Ám nagy mennyiségű étel elfogyasztása után, a gyomorban lévő túlzott ételmennyiség elnyomja a gyomor savasságát, és így lecsökkenti a baktériumölő képességét. Dr. Chávez ezt mondta az Ébredjetek!-nek: „Ha valaki megeszik 15 tacót [mexikói töltött kukoricalepényt], és azok közül egy fertőzött, akkor a megevett nagy mennyiség miatt valószínűleg megfertőződik. Ha ugyanaz a valaki csupán egyetlen tacót eszik, amely fertőzött, akkor talán nem lesz gond.”
A nevetés hiánycikk
A nemrégiben Svájcban megtartott Nemzetközi Humorkongresszus által feltárt bizonyítékok szerint, a gazdaságilag zaklatott 1950-es években az átlagember 18 percet nevetett naponta. Ezzel szemben a gazdag 1990-es években napi 6 percet. Mi okozza a csökkenést? „A szakértők az anyagiak, a karrier és a személyes siker szüntelen kergetését teszik felelőssé az irányzatért. Ez pedig alátámasztja a régi közmondást, hogy pénzen nem lehet boldogságot venni” — fejti ki a londoni Sunday Times. Michael Argyle író tehát ezt a következtetést vonja le: „Azok a legelégedetlenebbek, akik a pénzt tartják a legtöbbre. Nekik a legsatnyább a lelki egészségük. Ez azért lehet így, mert a pénz csak felületes megelégedettséget képes nyújtani.”
Megvédik az orvosi ellátáshoz való jogot
Salvador legfelsőbb bírósága nemrégiben törvénytelennek nyilvánította egy közkórház azon döntését, amely előírta a betegeknek, hogy vért adjanak azért, hogy orvosi ellátásban részesüljenek. Korábban, a kórházi gyakorlat szerint minden betegtől megkívánták, hogy két egység vért biztosítson egy műtéti beavatkozás előtt. Most azoknak, akik orvosi ellátást szeretnének igénybe venni a közkórházban, törvényes joguk van úgy dönteni, hogy nem adnak vért.