A világ egyre „őszül”

JUAN PONCE DE LEÓN spanyol felfedező 1513-ban Észak-Amerika ismeretlen partjainál kötött ki. Egy beszámoló szerint, mivel az általa felfedezett területet virág borította, Floridának nevezte azt el. E spanyol szó jelentése: ’virágos’. Nem volt nehéz elnevezni a területet. Az viszont bebizonyosodott, hogy lehetetlen megtalálnia felfedező utazásának a célját: azt a forrást, melynek vize képes visszafiatalítani az időseket. Miután hónapokat töltött azzal, hogy átfésülje a terepet, a felfedező felhagyott a legendás fiatalság forrásának keresésével, és továbbhajózott.

Bár a fiatalság forrása napjainkban is éppolyan megfoghatatlan, mint Ponce de León idejében, úgy tűnik, az emberek felfedezték azt, amit Betty Friedan írónő „az öregség forrásának” nevezett. Azért mondta ezt, mert az egész földön drámaian megemelkedett az idős emberek száma. Olyan sokan érik most meg az időskort, hogy emiatt a világ népességének összetétele folyamatosan változik. A világ gyakorlatilag „őszül”.

„Az emberiség egyik legnagyobb diadala”

Sokatmondóak a demográfiai statisztikák. E század elején még a leggazdagabb országokban is kevesebb mint 50 év volt a születéskor várható élettartam. Napjainkban ez már 75 év fölé szökött. Ehhez hasonlóan a fejlődő országokban, például Hondurasban, Indonéziában, Kínában és Vietnamban a születéskor várható élettartam most 25 évvel több, mint csupán négy évtizeddel ezelőtt. Világviszonylatban minden hónapban egymillióan érik el a 60 éves kort. Meglepő, hogy nem a fiatalok, hanem a 80, és még az ennél is idősebb emberek, az aggkorú emberek alkotják a föld leggyorsabban gyarapodó népcsoportját.

Eileen Crimmins demográfus a Science című folyóiratban azt nyilatkozta, hogy „a várható élettartam hosszabbodása az emberiség egyik legnagyobb diadala”. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyetért ezzel, és hogy felhívja a figyelmet erre a vívmányra, az 1999-es évet az Idősek Nemzetközi Évének nyilvánította. (Lásd a 3. oldalon található bekeretezett részt.)

Meg kell változtatni a nézetet

Ez a diadal azonban nemcsak az emberek várható élettartamában idéz elő változást, hanem az öregedésről alkotott nézetet is megváltoztatja. Az igaz, hogy sok embert még mindig aggodalommal tölt el az öregedés gondolata, sőt még félnek is tőle, hiszen az előrehaladott kor általában a törékeny testtel és a leépülő elmével van kapcsolatban. Az öregedést tanulmányozó kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az öregedés és a megbetegedés két külön dolog. Az emberek igen különböznek egymástól abban, ahogyan öregszenek. A kutatók azt mondják, hogy különbség van a naptári és a biológiai életkor között. (Lásd a „Mi az öregedés?” című bekeretezett részt.) Vagyis az, hogy valaki öregszik, nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy romlik a fizikai és szellemi egészsége.

Sőt, ha öregszel, még tehetsz is valamit annak érdekében, hogy javíts életed minőségén. Igaz, ezek a tettek nem fognak megfiatalítani, de segíthetnek, hogy egészséges maradj, miközben öregszel. A következő cikk néhány ilyen teendőt fog megvizsgálni. Még ha jelenleg nem is az öregedés érdekel a legjobban az életben, akkor is folytathatod e cikkek olvasását, hiszen előbb vagy utóbb neked is hasznosnak fognak bizonyulni.

[Kiemelt rész/képek a 3. oldalon]

AZ IDŐSEK NEMZETKÖZI ÉVE

„A 60. évet túllépve . . . , most már én is abba a statisztikai csoportba tartozom, amelyről az előbb beszéltem” — mondta nemrég Kofi Annan ENSZ-főtitkár, mikor bevezette az Idősek Nemzetközi Évét. Annan úr nincs egyedül ebben a csoportban. A kutatók azt mondják, hogy a századfordulóra sok országban minden 5. ember 60 éves, vagy annál idősebb lesz. Közülük néhány gondozásra szorul majd, illetve mindannyiuknak szüksége lesz arra, hogy valahogyan megőrizzék függetlenségüket, méltóságukat és azt, hogy továbbra is hasznosnak érezzék magukat. Azért, hogy segítsenek a politikusoknak szembenézni azokkal a kihívásokkal, amelyeket ez a „demográfiai forradalom” okoz, és hogy az emberek jobban tudják érzékelni, „mennyire értékesek a társadalomban az idősek”, az ENSZ Közgyűlése 1992-ben úgy döntött, hogy az 1999-es évet az Idősek Nemzetközi Évének nyilvánítja. Ennek a különleges évnek a magyar mottója: „Alkotó élet, boldog idős kor, megértő nemzedékek”.

[Kép]

Kofi Annan

[Forrásjelzés]

UN photo

UN/DPI photo by Milton Grant

[Kiemelt rész/kép a 4. oldalon]

MI AZ ÖREGEDÉS?

„A biológiai kristálygömb nagyon homályos, mikor az öregedésről van szó” — mondja egy kutató. „Senki sem érti teljesen, mi is ez” — jegyzi meg egy másik. Ennek ellenére a gerontológusok (az öregedést tanulmányozó tudósok) már megpróbálták meghatározni ezt a folyamatot. Azt mondják, hogy egyszerűen szólva az öregedés az a naptári idő, amikor valaki létezik. Az öregedés azonban nemcsak az évek múlásából áll. Általában nem mondunk olyat, hogy egy gyermek öregszik, mivel az öregedés szóban benne van az életerő fogyatkozásának a jelentése is. Az öregedésen azt értjük, hogy az elmúló évek megviselik az egyént. Néhányan a naptári életkorukhoz képest fiatalnak látszanak. Erre utalunk például akkor, mikor ezt mondjuk valakinek: „Nem nézel ki annyinak.” A naptári és biológiai öregedés megkülönböztetésére a kutatók általában úgy beszélnek a biológiai öregedésről (a káros fizikai változásokkal járó öregedésről), mint elöregedésről.

Steven N. Austad zoológus professzor a következőképpen írja le az elöregedést: „Testünkben az idő múlásával gyakorlatilag minden szerv egyre gyengébben működik.” Dr. Richard L. Sprott, az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet munkatársa pedig azt mondja, hogy az öregedés „szervezetünk azon részeinek lassú romlása, amelyekkel megfelelően reagálunk a stresszhelyzetekre”. A legtöbb szakértő egyetért azonban azzal, hogy továbbra is kihívást jelent az öregedés egyértelmű meghatározása. Dr. John Medina molekuláris biológus elmagyarázza miért: „Tetőtől talpig, a fehérjéktől a DNS-ig, a születéstől a halálig kimondhatatlanul sok folyamat alakul ki, amelyek a 60 billió emberi sejt öregedését okozzák.” Nem is csoda, ha sok kutató arra a következtetésre jut, hogy az öregedés „az összes biológiai kérdés közül a legbonyolultabb”!