Olvasóink írják
Vallásszabadság Már több évtizede olvasom az Ébredjetek! folyóiratot, és értékelésemet szeretném most kifejezni a „Vallásszabadságod — Veszélyben forog?” című cikksorozatért (1999. január 8.). Tudtam, hogy vallási intolerancia volt Európában az úgynevezett sötét középkorban, és hogy a katolikus egyház sikeresen befolyásolta a hatalmakat, hogy megakadályozza az embereket a lelkiismereti és vallásszabadságuk gyakorlásában. Most, hogy megtudtam, mi történik Franciaországban a mi időnkben, ezt kérdezem magamtól: „Miért feketíti be ez az ország a nevét azzal, hogy megtagadja az alkotmányban biztosított vallásszabadságot az emberektől?” Kérem önöket, tájékoztassák több millió olvasójukat arról, hogy mi lesz ennek a helyzetnek a kimenetele. Bízom benne, hogy Franciaország toleranciát fog felmutatni, és jó példával fog járni más országok előtt.
C. C., Puerto Rico
Hét fiú felnevelése Köszönöm Bert és Margaret Dickman tapasztalatát, melyet az 1999. január 8-ai számban közöltetek. Ez a cikk igazán arra buzdított bennünket, hogy úgy neveljük három gyermekünket, hogy azzal jó szellemi örökséget adjunk nekik. Gyermekeink is élvezettel olvasták a cikket. Halljuk, mikor egymást emlékeztetik Doug tapasztalatára, mikor nem ehette meg a süteményét. Köszönöm, hogy ilyen buzdító cikket is megjelentettek.
S. J., India
Szent szellem Szeretném megköszönni „A Biblia nézőpontja: Mi Isten szent szelleme?” című (1999. január 8.) nagyszerű cikket. Bár már néhány éve Jehova Tanúja vagyok, mindig egyre többet szeretnék megtudni Jehova Istenről. Ez a cikk nagyon jól és könnyen érthetően megválaszolta a címben található kérdést. Minél többet megértek Jehováról és tetteiről, annál jobban szeretem őt.
J. B., Oroszország
Arany Elolvastam „Az arany rejtélye” című cikket (1998. szeptember 22.). Azt írták, hogy a szövetséges csapatok nagy mennyiségű aranyat fedeztek fel a németországi kaiserodai sóbányákban azt követően, hogy Németország 1945-ben letette a fegyvert. A szövetségesek valójában a háború befejezése előtt három héttel foglalták el ezt a bányát.
J. S., Németország
Köszönjük a kiigazítást. A kaiserodai bányákat valóban 1945. április 4-én foglalták el, több mint egy hónappal azelőtt, hogy a németek 1945. május 8-án letették a fegyvert. (A szerk.)
Udvarlás a nagy távolság ellenére A „Fiatalok kérdezik: Hogyan lehet udvarolni a nagy távolság ellenére?” című cikk (1999. január 22.) az esetemben túl későn érkezett. Az Egyesült Államokban élek, és levelezni kezdtem egy latin-amerikai fiatalemberrel. Még soha életemben nem volt semmi sem ilyen nehéz, mint ez. Nem lehet teljes mértékben megismerni valakit levelezés által, még akkor sem, ha mindent megteszel, hogy őszinte légy. Mivel olyan távol van a két fél egymástól, az egyikük hajlamos lehet a fantáziálásra. A mi esetünkben a kultúráink eltérőek voltak. Mikor végül vége lett a kapcsolatunknak, úgy éreztem, nem érdemes élni. Hála a szerető, támogató családomnak, túléltem ezt a tapasztalatot.
S. H., Egyesült Államok
Levelezek egy lánnyal, akivel Jehova Tanúi egyik nemzetközi kongresszusán találkoztam. Nehéz elmagyaráznia az embernek a gondolatait egy másik személynek, ha különbözik a kettőjük kultúrája és anyanyelve. Elkezdtem hát tanulni a lány anyanyelvét. Nagyon jó ötletet adtatok, hogy használjunk magnót. Köszönöm szépen.
A. S., Németország
Találkoztam egy keleti származású testvérnővel az Egyesült Államokban megtartott egyik nemzetközi kongresszuson. Nagyon bizonytalan voltam magamban, hogy miként levelezzek vele. Imádkoztam ezért, és csupán néhány nappal később megkaptam ezt a csodálatos cikket. Újra meg újra elolvasom. Ez a cikk az összes kérdésemre választ adott.
G. R., Olaszország