Fiatalok kérdezik:

Hogyan tudnék könnyebben barátkozni?

„Sohasem voltam valami beszédes. Úgy éreztem, ha mondok valamit, mások kerülni fognak. Anyukám is nagyon félénk, és szerintem én is ezért lettem ilyen” (Artie).

TE IS azt kívánod néha, hogy bárcsak kevésbé lennél félénk, vagy szeretnél egy kicsit szívélyesebb lenni és könnyebben barátkozni? Ahogy arra e sorozat ezt megelőző cikkébena rámutattunk, elég sok a félénk ember. Tehát nincs igazán nagy baj veled, ha csendes, komoly, illetve tartózkodó viselkedésre vagy hajlamos. De a túlzott félénkség igazi gondot okozhat. Legalábbis megakadályozhat abban, hogy barátságot ápolj másokkal. Továbbá megnehezítheti, hogy kellemesen érezd magad, vagy hogy megfelelően viselkedj mások társaságában.

Sokszor még a felnőttek is küszködnek a félénkséggel. Bertalanb vén a keresztény gyülekezetben. De hajlamos rá, hogy társaságban némaságba burkolóddzék. Beismeri: „Nem érzem, hogy képes lennék jelentőségteljes gondolatokat közölni.” Feleségének, Dianának hasonló gondja van. Hogyan orvosolja? Ezt mondja: „Szeretek barátkozó személyekkel lenni, mivel úgy érzem, ők irányítani tudják a beszélgetést.” Hogyan tudnál többek között te magad is könnyebben barátkozni?

Ne kicsinyeld le magad

Először is talán újra át kellene gondolnod, hogy milyen is vagy. Állandóan lekicsinyled magad, azt mondva, hogy mások nem szeretnek téged, vagy hogy semmilyen érdemleges mondanivalód sincs? Ha rossz érzéseid vannak önmagaddal kapcsolatban, az csak akadályozhat abban, hogy könnyebben barátkozz. Elvégre Jézus azt mondta, hogy „szeresd felebarátodat, mint temagadat”, nem pedig azt, hogy magad helyett! (Máté 19:19, kiemelés tőlünk). Tehát egészséges és helyénvaló, ha ésszerű mértékben szeretjük magunkat. Ez megadhatja azt az önbizalmat, melyre szükségünk lehet, hogy közeledjünk másokhoz.

Ha nincs önbecsülésed, és ettől szenvedsz, javadra válhat, ha elolvasod a Fiatalok kérdései — Gyakorlatias válaszokc című könyv 12. fejezetét, amelynek címe: „Miért nem kedvelem magam?” Ez az információ segíthet meglátnod, hogy mint ember sok mindent tudsz adni másoknak. Az pedig, hogy keresztény vagy, azt bizonyítja, hogy Isten lát valami értékeset benned! Hiszen Jézus ezt mondta: „Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem” (János 6:44, Újfordítású revideált Biblia).

Érdeklődj mások iránt

A Példabeszédek 18:1 (Úf) erre figyelmeztet: „A különc a maga kívánsága után jár.” Igen, ha kerülsz másokat, valószínűleg túl nagy figyelmet fordítasz majd magadra. A Filippi 2:4 arra figyelmeztet, hogy „ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is”. Ha mások érdekeit és szükségleteit tartod a szemed előtt, kevésbé leszel énközpontú. És minél többet törődsz másokkal, annál valószínűbb, hogy ösztönözve érzed majd magad arra, hogy kezdeményező légy a megismerésükben.

Vegyük például Lidiát, azt az asszonyt, aki a barátságosság és a vendégszeretet jelképeként vált ismertté. A Biblia elmondja nekünk, hogy miután hallotta Pál apostol szavait, és megkeresztelkedett, így kérlelte Pált és a társait: „Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz” (Cselekedetek 16:11–15). Bár Lidia nemrég vált csak hívővé, kezdeményező volt, hogy megismerje ezeket a testvéreket, s nem kétséges, hogy ennek eredményeként sok áldásban részesült. Miután Pált és Silást kiengedték a börtönből, hova mentek? Érdekes módon visszamentek Lidia házába (Cselekedetek 16:35–40).

Ehhez hasonlóan te is tapasztalni fogod, hogy a legtöbb ember kedvezően fog reagálni arra az érdeklődésre, amelyet tanúsítasz iránta. Hogyan teheted meg a kezdőlépéseket? Íme néhány hasznos javaslat:

● Kis dolgokkal kezd. Az, hogy könnyebben barátkozol, még nem jelenti azt, hogy túlzottan nyitott, elfoglalt társasági emberré kell válnod. Igyekezz beszélgetésbe elegyedni másokkal: egyszerre egy emberrel. Kitűzhetnéd magad elé azt a célt, hogy akárhányszor részt veszel a keresztény összejövetelen, legalább egy személlyel beszélgetni kezdesz. Próbálj mosolyogni, és szemkontaktust fenntartani.

● Törd meg a jeget. „Hogyan?” — kérdezheted. Nos, ha igazán érdeklődünk mások iránt, rendszerint nem nehéz beszédtémát találnunk. Egy spanyol fiatal, akit Jorgénak hívnak, ezt mondja: „Észrevettem, hogy segít jobban megismernem másokat, ha egyszerűen megkérdezem tőlük, hogy vannak, vagy a munkájukról kérdezősködöm.” Egy Ferenc nevű fiatal ezt javasolja: „Ha nem tudod, mit mondj, egyszerűen csak kezdj el kérdéseket feltenni.” Természetesen nem szeretnénk, ha az emberek kihallgatáson éreznék magukat. Ha valakiből úgy kell kihúzni a válaszokat, próbálj meg magadról mesélni valamit.

Mária, egy tizenéves gyermek édesanyja ezt mondja: „Úgy vélem, leginkább akkor tudom elérni, hogy az emberek jól érezzék magukat, ha hagyom, hogy magukról beszéljenek.” A fiatal Kati hozzáteszi: „Segít, ha megdicsérem a ruhájukat vagy valami mást. Ezzel éreztetni lehet velük, hogy kedvelik őket.” Természetesen őszintének kell lennünk, és kerülnünk kell az üres hízelgést (1Thessalonika 2:5). Az emberek általában kedvezően reagálnak a kedves, kellemes, őszinte szavakra (Példabeszédek 16:24).

● Legyél jó hallgató. Légy „gyors a hallásra, késedelmes a szólásra” — mondja a Biblia (Jakab 1:19). A beszélgetés tulajdonképpen nem monológ: kölcsönösséget feltételez. Így hát még a hasznodra is lehet, ha a beszélgetésekkor hajlamos vagy a félénkségre. Az emberek értékelik a jó hallgatókat.

● Kapcsolódj be. Amikor már elsajátítottad a négyszemközti beszélgetés művészetét, a következő lépésként beszélgess csoportokkal. A keresztény összejövetel megint csak ideális hely, hogy gyakorlatra tegyél szert ebben. Néha úgy tudsz a legkönnyebben bekapcsolódni egy beszélgetésbe, ha olyanokhoz mész oda, akik már beszélgetnek. Természetesen lényeges a tisztánlátás és a jó modor. Ne szakítsd félbe a nyilvánvalóan bizalmas beszélgetéseket. De amikor egyértelmű, hogy a társaság könnyed témákról beszélget, te is próbálj bekapcsolódni a beszélgetésbe. Légy udvarias, ne szakíts félbe másokat, és ne próbáld meg uralni a beszélgetést. Próbálj egy ideig figyelni. Ahogy megnyugszol, talán arra érzel majd késztetést, hogy hozzáfűzz néhány megjegyzést a beszélgetéshez.

● Ne várj magadtól tökéletességet. A fiatalok néha túl sokat aggódnak amiatt, hogy valami rosszat mondanak. Egy Elisa nevű olasz lány így emlékszik vissza: „Mindig attól féltem, hogy rosszul fog elsülni, amit mondani akarok.” A Biblia azonban arra emlékeztet minket, hogy mindannyian tökéletlenek vagyunk, tehát lehetetlen, hogy tökéletes legyen a beszédünk (Róma 3:23; vesd össze: Jakab 3:2). Elisa elmondja: „Rájöttem, hogy a barátaim között vagyok, s ezért meg fogják érteni, ha valami rosszat mondok.”

● Őrizd meg a humorérzékedet. Persze kínos, ha valami butaságot mondunk. De ahogy Ferenc megfigyelte, „ha lazítunk, és tudunk magunkon nevetni, gyorsan tovaszáll a pillanat. Ha felidegesíted magad, csalódottá válsz vagy aggodalmaskodsz, elefántot csinálsz a bolhából.”

● Légy türelmes. Ismerd fel, hogy nem mindenki fog azonnal reagálni. A másiknak egy kellemetlen megjegyzése a beszélgetés közben még nem szükségszerűen jelenti azt, hogy nem kedvel téged, vagy hogy nem kellene tovább próbálkoznod azzal, hogy beszélgetéseket folytass. Olykor az emberek csupán el vannak merülve a saját gondolataikban, vagy ugyanolyan félénkek, mint te. Ebben az esetben hasznos lehet, ha hagysz a személynek egy kis időt, hogy feloldódjon a társaságodban.

● Próbálj meg felnőttekkel beszélgetni. Néha a felnőttek, különösen az érett keresztények, teljesen megértik azokat a fiatalokat, akik a félénkséggel küzdenek. Ne félj tehát idősebb személyekkel beszélgetést kezdeményezni. Kati ezt mondja: „A felnőttek társaságában képes vagyok lazítani, mivel tudom, hogy nem fognak elítélni, nevetségessé tenni, illetve nem szereznek kellemetlen perceket, amire egyébként a fiatalok olykor hajlamosak.”

Szeretettől indíttatva

Noha ezek a tanácsok segíthetnek, nincs egyszerű recept a félénkség leküzdésére. Hosszú távon nem az a megoldás, hogy ügyes módszereket alkalmazunk. A félénkség leküzdésének a kulcsa, hogy ’szeressük felebarátunkat, mint magunkat’ (Jakab 2:8). Igen, tanulj meg törődni másokkal — különösen keresztény testvéreiddel és testvérnőiddel (Galátzia 6:10). Ha őszinte szeretet van a szívedben, felül fogsz kerekedni a félelmeden vagy a bizonytalanságodon, és lépéseket fogsz tenni mások felé. Ahogy Jézus mondta: „a szív teljességéből szól a száj” (Máté 12:34).

A cikk elején említett Bertalan megjegyzi: „Minél jobban ismerem az embereket, annál könnyebb beszélgetnem velük.” Más szavakkal: minél inkább igyekszel másokkal barátkozni, annál könnyebben fog menni. És ahogy azt veszed észre, hogy új barátságokat kötsz, és egyre inkább azt látod, hogy elfogadnak mások, kétségkívül úgy érzed majd, hogy az eredmény megérte a fáradságot!

[Lábjegyzetek]

[Kép a 13. oldalon]

Légy kezdeményező, és kapcsolódj be a beszélgetésbe!