Figyeljük a világot
Vigyázat, vakságot okozhat!
„Több mint 200 000 kanadainak van zöld hályogja, de e személyek csupán felének van erről tudomása” — írja a The Prince George Citizen című újság. A vakság egyik főbb okozójától, a zöld hályogtól lassan elhalnak a szem hátuljában lévő idegsejtek. Ennek az lesz a következménye, hogy az egyén fokozatosan elveszti a perifériás látását, miközben a központi látása megmarad a betegség utolsó stádiumáig. Sok beteg nem kezelteti magát, mivel nem érez fájdalmat, még tud vezetni, olvasni, és a legtöbb feladatát el tudja látni. A kanadai Zöldhályog-kutató Társaság szerint a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak: az idősek; azok a személyek, akiknek előfordult a családjában zöld hályog; a 40 év fölötti színes bőrű emberek; és azok, akiknek nagy a nyomás a szemükben. „Az már fél siker, ha rá tudjuk venni a veszélyeztetett embereket, hogy keressék fel az orvosukat — mondta dr. Neeru Gupta, a torontói St. Michael Kórház zöld hályoggal foglalkozó osztályának az igazgatója. — A lényeg az, hogy a korai felismerés és kezelés megmentheti valakinek a szeme világát.”
Városi zaj az édes álom ellen
Az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium szerint naponta több mint 40 millió olasz — a lakosságnak körülbelül 72 százaléka — van kitéve rendkívül magas zajszintnek. Ha valaki huzamosan van kitéve ilyen zajnak, annak az lehet a kedvezőtlen utóhatása, hogy felgyorsul a szívverése, változik az artériás nyomása, légzési kapacitása, gyomorhurutot kap és hányingere lesz, számol be a Corriere della Sera című újság. A nagyvárosokban a közlekedésből származó zaj zavarja a nyugodt alvást. A város éjszakai zajszintje elérheti a 70 decibelt, s ez növeli annak veszélyét, hogy lerövidül a mélyalvással és az álmodással töltött idő. A Legambiente nevű olasz, környezettel foglalkozó szervezet tudományos vezetője, Lucia Venturi ezt mondja: „A becslések szerint az a 18 millió ember, aki nagyvárosban él, 30 percet veszít az éjszakánkénti alvásidejéből. Ez személyenként évente 22 álmatlan éjszakának felelne meg.”
Az intelligenciát dicsérjük vagy az erőfeszítést?
Sok szülő úgy véli, hogy jót tesz a gyermekével, ha annak az intelligenciáját dicsérgeti. Ám az újabb kutatások arra engednek következtetni, hogy az ilyen dicséret valójában csökkenti a gyermekekben az ösztönzőerőt, és rontja a jövőbeni teljesítményeiket, számol be a New York-i Columbia Egyetem által kiadott Columbia Magazine. Carol Dweck professzor asszony szerint sokkal jobb a gyermekeket a kemény munkájukért megdicsérni. Ez fokozza azt a képességüket, hogy meg tudjanak birkózni az élet erőpróbáival. „Azok a gyermekek, akiknek az intelligenciáját dicsérik, többet törődnek azzal, mennyire látszanak eszesnek. Azért, hogy kitűnjenek mások közül, gyakran feláldozzák annak a lehetőségét, hogy valami fontosat megtanuljanak” — jegyzi meg Dweck. Másrészt a beszámoló arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akiket az erőfeszítéseikért és a kitartásukért dicsérnek meg, nagyobb valószínűséggel összpontosítanak a tanulásra és a kudarcélményeken való felülkerekedésre. „Ezek a gyermekek tehát a tanulás érdekében feláldozzák annak a lehetőségét, hogy eszesnek látsszanak — mondja Dweck. — Nagyon rugalmasak, mert nem veszik a szívükre a kudarcokat.”
Szárnyas gyújtogatók
Azt gyanítják, hogy a varjak lobbantottak fel két tüzet Kamaisiban (Japán). Az első esetben azok a tűzoltók, akik kivonultak egy temető közelében lángra lobbant fű eloltására, bizonyítékokat találtak a varjak bűnösségére. A Nihon-keidzai-sinbun kifejti: „A varjak felszedegették a sírra helyezett süteményeket, s rögtön ezután a tűz abba az irányba kezdett terjedni, amerre repültek. Hiányzott néhány füstölőszeres rudacska is, melyet az emberek égni hagytak. Ezenkívül gyertyákat találtak azon a helyen, ahol kiütött a tűz. Ezeket a gyertyákat nyilvánvalón a varjak dobták le.” A Daily Yomiuri című újság beszámolója szerint úgy egy évvel később ugyanezen a területen a hegyoldalban is tűz ütött ki. Ott egy tűzoltó látott egy repülő varjat égő kartondobozzal a csőrében, majd a madár bedobta a dobozt a közeli folyóba. A tűzoltók egy másik égő dobozt találtak annak a helynek a közelében, ahol a tűz égni kezdett. Ez alkalommal hol találhatták a varjak a fáklyájukat? Kiderült, hogy egy közelben lakó ember üres burgonyaszirmos dobozokat égetett el egy vasüstben.
Fegyverrel veszélyes
„Amikor a tolvajok megállítanak és ellopnak egy autót, csaknem négyszer nagyobb valószínűséggel lövik le az áldozatot, ha van fegyvere, mintha nincs” — jelenti ki a dél-afrikai köztársasági The Natal Witness című újság. A beszámoló hozzáteszi, hogy „négyszer nagyobb a valószínűsége, hogy a felfegyverkezett áldozattól ellopják a fegyverét, minthogy használni tudja azt”. A rendőrség aktáinak az átvizsgálásából kiderült, hogy a támadók az effajta autólopások 12 százalékában lőttek rá az áldozatukra. Ám ez a szám 73 százalékra emelkedett, amikor az áldozat fegyvert vett elő, hogy megvédje magát. Antony Altbeker kutató ezt a következtetést vonta le: „Bár a fegyver birtoklásától nagyobb biztonságban érezheti magát az ember, valójában még sincs biztonságban.”
„Teknős út”
Minden év decemberében 10 000 levesteknős tér vissza az Atlanti-óceánból kiemelkedő kicsiny Ascension-szigetre, hogy lerakják tojásaikat. A londoni The Times című napilap beszámolója szerint egy műholdas nyomon követő használatával brit és olasz tudósok nemrégiben felfedeztek egy „teknős utat” a sziget és az állatok táplálékszerző helyei között, melyek Brazília tengerparti városa, Recife közelében vannak. A hét hónapos párosodási és tojásrakó időszak végén az összes teknős ugyanazon az útvonalon teszi meg az első 300 kilométert vissza Brazíliába. Majd kissé szétszóródnak, és különböző táplálékszerzési helyek felé tartanak. De mi a helyzet a kicsi, frissen kikelt teknősökkel, melyek nem elég erősek ahhoz, hogy megtegyék a Brazíliáig tartó 2000 kilométeres utat? Az Atlanti-óceánban és a Karib-tenger vidékén hagyják magukat sodortatni az óceáni áramlatokkal, s eközben medúzákat és planktonokat esznek. Úgy vélik, hogy öt vagy hat évvel később mindannyian saját maguk teszik már meg a brazíliai táplálékszerző helyekhez vezető utat. Majd pedig, körülbelül 20 éves korukban ők is csatlakoznak a vándorútra induló hatalmas tömeghez, s visszatérnek az Ascension-szigetre, hogy lerakják a tojásaikat.
Még több gyermekkatona
„A becslések szerint két-három évvel ezelőtt 250 000 gyermek vett részt folyamatosan a háborúkban, s ez a szám napjainkra 300 000-re nőtt” — számol be a Go Between, az Egyesült Nemzetek Szervezete nem kormányzati kapcsolatszolgálatának a kiadványa. A gyermekkatonákat, akik közül néhány csupán nyolcéves, jelenleg több mint 30 összetűzésben vetik be világszerte. Olara Otunnu különleges képviselő szerint, aki az ENSZ-főtitkárának a megbízásából foglalkozik a gyermekeket érintő fegyveres összetűzésekkel, „a gyermekeket rákényszerítik, hogy a háború eszközei legyenek. Besorozzák vagy elrabolják őket, hogy gyermekkatonákká váljanak. Így kényszerítik őket arra, hogy erőszakosan kifejezésre juttassák a felnőttek egymás iránti gyűlöletét.” Azért, hogy megfékezze a gyermekkatonák számának a növekedését, az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja támogatja azt az indítványt, „mely a fegyveres erőkhöz való besorozás alsó korhatárát 18 éves korra emelné, és amely azt sürgeti, hogy az e kor alatti besorozást tekintsék háborús bűnnek” — mondja a Facts & Figures 1998 című kiadvány.
Idősebbek is használják az Internetet
„Az Internetről készült legújabb demográfiai tanulmányokból az derül ki, hogy az idősebbek [50 évesek vagy afölöttiek] a vártnál nagyobb számban használják az Internetet” — számol be Maria Seminerio újságírónő, a ZDNet képviselője. A felmérést végző szervezet elnöke, Tim Cobb szerint „bizonyítható, hogy az Internet használata egyre megszokottabbá válik, és nemcsak a műszaki dolgokban jártas személyek érdeklődnek iránta”. Az Egyesült Államokban például az 50 évesnél idősebb személyek legalább 40 százalékának van számítógépe, és a jelentések szerint ezeknek a 70 százaléka használja az Internetet.
Az AIDS „vezeti a gyilkos fertőző betegségek listáját”
„Az AIDS jelenleg [egyedül] vezeti a gyilkos fertőző betegségek listáját a világon” — jegyzi meg Peter Piot, az Egyesült Nemzetek Szervezete AIDS-programjának a vezérigazgatója. A Science című folyóirat arról számol be, hogy 1997-ben az AIDS a hetedik volt a legtöbb halálesetet okozó gyilkosok sorában a világon. Ám 1998-ban megelőzte a többieket, kivéve az isémiás szívbetegséget, agyérbetegséget és az alsó légutak krónikus betegségét, melyek nem fertőző betegségek. Az AIDS Afrikában is az első számú gyilkos lett, megelőzve még a nem fertőző betegségeket is. Az AIDS egyedül Afrikában körülbelül 1 830 000 életet oltott ki az elmúlt évben, vagyis kétszer annyit, mint a malária, mely a gyilkosok listáján a második helyen áll a kontinensen.
Feszült anyák, feszült kisbabák
Ha egy várandós anya életét állandó feszültség jellemzi, az kedvezőtlen hatással lehet a még meg nem született gyermek növekedésére, számol be a National Post című kanadai napilap. A Lexingtonban lévő Kentucky Orvostudományi Egyetem munkatársa, Pathik Wadhwa kijelenti, hogy a méh belső milliője „hatással van a magzat fejlődésére, és ha az anyát sok feszültség éri, a gyermek már eleve hajlamosabbá válik a betegségekre”. A feszült anyák ezenkívül „nagyobb valószínűséggel adnak életet koraszülött kisbabának” — mondja a beszámoló. A dél-karolinai Clemson Egyetem kutatói arra emlékeztetnek, hogy a „relaxációs gyakorlatok segítenek a feszült terhes nők vérnyomásának a csökkentésében, és egészségesebb milliőt teremtenek a méhen belül”.