Figyeljük a világot

Bűnözésből fakadó kiadások

A The Washington Post szerint, az Egyesült Államok 163 milliárd dollárt költ vagy veszteget el minden évben a bűnözés eredményeképpen. Az újság elmondja, hogy még az inflációhoz való igazítás után is ez az összkiadás nagyjából négyszer annyi, mint amennyit 1965-ben költöttek rá. Hozzáfűzi még, hogy a bűnözés ára magában foglal „több mint 31,8 milliárd dollárt az állami és a szövetségi szintű rendőrség számára, 24,9 milliárd dollárt a javító-nevelői intézmények fenntartására, 36,9 milliárd dollárt a kereskedelmi veszteségekre, 20 milliárd dollárt a biztosítási csalásokra és 17,6 milliárd dollárt a személyi tulajdon veszteségére és orvosi kiadásokra. Még 15 milliárd dollárt költenek a személyi biztonságra, 9,3 milliárd dollárt a bírósági költségekre és 7,2 milliárd dollárt a bűnvádi eljárásra és a kirendelt védelemre.” Egy jellegzetes, Washington D.C. területén lezajló lövöldözésben például — jegyzi meg a Post — az áldozat kezelése a lövöldözés utáni első pár órában átlagosan 7000 dollárba kerül. Ha az áldozat túléli, a költség körülbelül 22 000 dollár. Ha a kormány állja a nyomozás költségét, és elítéli az elkövetőt, utána egy év börtön körülbelül 22 000 dollárba kerül.

Veszélyes vér a Fülöp-szigeteken

A Fülöp-szigeteken a vértranszfúziós szolgáltatások „veszélyesek, hatástalanok és pazarlók”, vonja le a következtetést egy, a fülöp-szigeteki orvosokból álló csoport által készített új tanulmány. A tanulmány által felfedezett tények, melyeket az ország egészségügy-minisztere, Juan Flavier „nagyon ijesztőnek” nevezett, megmutatták, hogy az ország vérbankjainak kevesebb mint a fele van olyan személyzettel ellátva, amely képes elvégezni az AIDS-re, szifiliszre, hepatitis-b-re és maláriára vonatkozó szűrővizsgálatot. A tanulmány továbbá megvizsgált 136, a vérbankoktól származó vérmintát, és azt fedezte fel, hogy még az átszűrt vérnek is mintegy 4 százaléka volt fertőzött.

Szemét az „információs szuper-országúton”

Az információs szuper-országút egy olyan számítógépes hálózati rendszer, mely lehetőséget ad arra, hogy a számítógépet használók kicseréljék egymás között az információkat, és amelyet széles körben úgy tesznek közzé, mint a technika egyik csodáját. Ám ennek is vannak hátulütői. A kanadai Globe and Mailben Sean Silcoff újságíró írt arról a két hónapról, mely alatt kutatás céljából használta az „országutat”. Azzal fejezte be írását, hogy „ízléstelen” és ezt „teljesen beszennyezték a nyugati kultúra szemétjével”. Megjegyezte, hogy több mint 3500 „beszélgetési csoport” volt a rendszeren, melyet használt, és ezek közül sokan olyan témákra szentelték idejüket, mint a sport és szórakoztatóipar sztárjairól szóló pletyka, visszataszítóan ízléstelen viccek és jelentéktelen részletek a népszerű tv-programokról. Az egyik még az öngyilkosság elkövetésének módjaival is foglalkozott. Silcoff megjegyezte: „Egy potenciálisan erőteljes eszközt egy olyan társadalom fecsérel el, amely úgy látszik, hogy teljesen tele van lelki beteg emberekkel.”

Méz a fekély ellen?

A kanadai Medical Postban található cikkben dr. Basil J. S. Grogono azt állítja, hogy az egyszerű háziméhek talán többet tudnak tenni azokért, akik gyomorfekélyben szenvednek, mint amit még az orvosok tudtak tenni az elmúlt évtizedek folyamán, amikor is gyakran drasztikus műtéthez folyamodtak. Megjegyzi, hogy több szakértő felismerte, hogy egy parányi mikroorganizmus, a Helicobacter pylori játszik szerepet a gyomorfekély kialakulásában. Míg néhányan a gyógyszerek szedését javasolják a mikroba elleni harcban, Grogono megjegyzi, hogy ezeknek a gyógyszereknek kellemetlen hatásaik vannak, és hogy a mikrobák ellenállást fejleszthetnek ki ellenük. Másrészről egy nem régi tanulmányra hivatkozik, melyet a Journal of the Royal Society of Medicine-ben tettek közzé, melyben a méz antibakteriális tulajdonságát vizsgálták. Az egyik fajtája, mely az új-zélandi méhecskéktől származik, amelyek a manuka (Leptospermum ericoides) nevű növénnyel táplálkoznak, hatásosnak bizonyult a fekélyt okozó mikrobák elleni harcban.

Ólom és bor

Belgiumban és Franciaországban a tudósok egy rejtett veszélyt állapítottak meg néhány francia borban — az ólmot. Az ólmozott kristály borosüvegből, és az ólmozott kupakokból származó ólom belekerülhet a borba. Ám a Science Newsban megjelent új tanulmány felfedezte, hogy az ólomtartalmú benzin a forrása a magas szintű, szerves ólomvegyületeknek a francia borok néhány évjáratában. Ahol a szőlőskertek élénk forgalmú autópályák mellett vannak, kipufogó gázból származó ólom került a szőlőbe. A borban található szerves ólomvegyületek szintje 10-szer illetve 100-szor volt magasabb, mint az ivóvízben találhatóé. Belgiumban, az Antwerpeni Egyetemen Richard Lobinski csak az 1975 és 1980 közötti évjáratú borok elkerülését javasolja, mivel Franciaországban az ólomtartalmú benzin használata az 1970-es évek vége felé lecsökkent. Azt is megjegyzi azonban, hogy különösen Közép-Európában és a volt Szovjetunió területén, még mindig ólomtartalmú benzint használnak. Azt állítja, hogy a szerves ólomvegyületek veszélyesebbek, mint a közönséges ólom, mivel ezek „könnyen felszívódhatnak, különösen az agyba”.

Gyermekek a tv-től mentes szigeten

Szent Ilona — egy kicsiny, a Nyugat-Afrikától Dél-Amerikába tartó útvonalnak körülbelül a harmadán fekvő sziget — olyan gyermekekkel büszkélkedik, akik „a legkiegyensúlyozottabbak között vannak a világon” — mondja a londoni The Times, mely egy jelentős oktatási magazinban, a Support for Learningben lévő tudósításra hivatkozik. A tudósítás írója, dr. Tony Charlton azt találta, hogy a szigeten élő 9—12 éves gyermekek csupán 3,4 százalékának van komoly viselkedésbeli problémája. A The Times megjegyzi, hogy ez az arány „a legalacsonyabb, amit bármilyen korosztálynál, bárhol a világon valaha is feljegyeztek”. Hogy mi a magyarázat a kiegyensúlyozott gyermekekre? Az egyik lehetséges tényező a magas színvonalú és könnyen elérhető oktatás a gyermekek számára. Ám Charlton azt tervezi, hogy egy másik lehetséges tényezőt is megvizsgál. A legutóbbi időkig, amikor is egy műholdas hálózatot hoztak létre, a sziget sohasem sugárzott tv-műsort. Várható, hogy három éven belül a sziget 1500 háztartásából 1300-ban lesz tévé. Charlton hamarosan hozzálát a szigeten lakó gyermekeknél ebből kifolyólag megfigyelhető bármiféle változás tanulmányozásához.

Nincs gyermektartás, nincs jogosítvány

Maine állam (USA) egy határozott álláspontot fektetett le azokra a szülőkre vonatkozóan, akik visszautasítják, hogy a bíróság által elrendelt gyermektartást kifizessék. Nyolc apától visszavonták a jogosítványt, olyanoktól, akik elmulasztották az effajta kötelességüket. A The New York Times szerint, Jane Sheehan, a Maine-i Emberi Szolgáltatások biztosa azt mondja, hogy a nyolc apa összesen 150 000 dollárral tartozott, és mindegyikőjük elegendő figyelmeztetést kapott arra a veszélyre vonatkozóan, hogy elveszti a jogosítványát. „Ez nem kellene hogy meglepjen bárkit is — idézte a Times Sheehant. — Múlt augusztus óta figyelmeztetjük az embereket arra, hogy ez a nap el fog jönni.” A hivatala 17 400 szülőhöz küldött hasonló figyelmeztetést, akik több mint 90 napot késnek a gyermektartás kifizetésével. Végül, eddig mintegy 11,5 millió dollár jött be a fizetés eredményeképpen.

Okos földművesek, ügyes varjúk

Japánban szakadatlan háború dúl afelett, hogy ki takarítsa be a mezőgazdasági terményeket. Varjúk és földművesek vesznek részt az állandó viszálykodásban, és a furfangos varjúk hamar keresztüllátnak azokon a fortélyokon, melyeket a földművesek gondolnak ki. Mégis, Nagano prefektúrán most az eszes földművesek a madarak legrosszabb tulajdonságát használják ki, hogy csapdába ejtsék őket — mondja az Asahi Evening News. Közel a terményeikhez, felállítottak egy kilenc négyzetméteres, három méter magas ketrecet, és egy másik területről való varjúkat tettek bele. A helybeli kapzsi varjúk feldühödnek a területükre betolakodókra, berepülnek a ketrecbe, hogy megtámadják a „külföldi” varjúkat, csakhogy ezzel saját maguk sétáltak be a kalitkába. Végül is lett ennek valamilyen eredménye? Az egyik földműves ezt mondja: „Valójában a legtöbb varjú, amelyet becsaptak a ketreccel, eltévedt egyed volt. A helybeli fickók olyan okosak, hogy most már ők csinálnak belőlünk bolondot, és elrepülnek.” Így a háború tovább folytatódik.

Több mint egy milliárd cigarettázó

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legújabb adatai szerint, világszerte 1,1 milliárd azon emberek száma, akik cigarettáznak. Ha ez az általánosan elterjedt tendencia folytatódik — figyelmeztet a WHO —, „félmilliárd embert fog megölni a dohány a jelenleg élők közül, és ezeknek körülbelül a fele, 250 millió ember, az élete derekán fog meghalni”. Az 1980-as évektől az iparilag fejlett országokban a cigarettázás némileg csökkent, ám a fejlődő országokban növekedés tapasztalható. Így a világ egy felnőttre jutó évi cigaretta-fogyasztása 1650 szál marad. A WHO szenvedélyes fogyasztás elleni programjának igazgatója, Hans Emblad, ezt mondja: „Ezideig a fejlődő országokban meglévő sikeres dohányértékesítés döntő hatása, hogy a dohány megnövekedett fogyasztási területe a fejlettől a fejlődő országokba tolódott el. A dohányjárványt eddig még nem tudták az egész világra kiterjedő ellenőrzés alá vonni.”

Ártalmatlan beszédhibák

Egy darmstadti (Németország) konferencián az Interdisciplinary Association for Stutter Therapy (Interdiszciplináris szervezet a dadogás elleni terápiáért) tagjai figyelmeztették a szülőket arra, nehogy túlzottan aggodalmaskodókká váljanak fiatal gyermekeik ártalmatlan beszédhibája miatt. „Minden öt 4 és 6 év közötti gyermekből négynek van egy kis beszédhibája, mely ugyanúgy hangzik, mint a dadogás, ám ez általában saját magától elmúlik” — jelenti a Süddeutsche Zeitung című napilap. Hogyan kellene a szülőknek reagálniuk, amikor egy fiatal gyermek nyelve megbotlik? „Ahhoz, hogy ne fosszák meg a gyermeket a gátlásmentes beszédétől — jegyzi meg a napilap —, a szülőknek el kellene kerülniük, hogy nyomást gyakoroljanak a gyermekre, hogy jól beszéljen, elegendő időt kellene neki hagyni, és fel kellene építeni az önbizalmát.”