Figyeljük a világot
Mi számít taposóaknának?
Több mint 135 ország írta már alá az ottawai egyezményt, mely megtiltja a gyalogsági aknák használatát, és a tervek szerint 2006-ban az Egyesült Államok is csatlakozik majd az aláírók sorához. „De az az aggasztó tendencia figyelhető meg, hogy úgy fejlesztenek ki aknákat, hogy azok ne tartozzanak a betiltott aknák közé — mondja a New Scientist. — Japán . . . úgy véli, hogy a tengerpartokon szétszórtan lerakott robbanóeszközök nem számítanak gyalogsági aknáknak, amíg távvezérlésűek . . . Nem taposóaknáknak hívják ezeket, hanem »lövedékszóró szerkezeteknek«.” Az Egyesült Államok jelenleg arra használja a gyalogsági aknákat, hogy megvédje a harckocsiaknákat. De most olyan harckocsiaknák kifejlesztésén dolgoznak, melyek képesek körbe-körbe pattogni, hogy meghiúsítsák az aknamező megtisztítására tett erőfeszítéseket. Ha néhány aknát felszednek vagy elpusztítanak, hogy ösvényt készítsenek az aknamezőn, a megmaradó harckocsiaknák „érzékelik a hiányukat, és addig pattognak körbe-körbe, míg újra ki nem alakítanak egy szabályos alakzatot” — számol be a folyóirat. Az önigazító aknáknak „lesz egy erős, dugattyúval ellátott lábazatuk, mely az aljrészhez lesz erősítve, és amely több mint 10 méteres magasságba tudja kilökni őket a levegőbe”.
Hosszabb a várható élettartam
Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyik nemrégiben készített, emberi fejlődésről szóló jelentése szerint az elmúlt 25 évben 12,8 évvel nőtt a várható élettartam Peruban. Míg 1970 és 1975 között a várható élettartam 55,5 év volt, addig 1995 és 2000 között 68,3 évre emelkedett. A várható élettartam növekedése a jobb egészségügyi ellátás eredménye, mondja az El Peruano című újság. Az egészségügyi rendszernek sikerült elérnie, hogy az 1000 újszülöttre jutó 115 elhalálozás 43-ra csökkenjen. Ugyanez alatt az időszak alatt az öt éven aluli gyermekek halandóságát az 1000 gyermekre jutó 178 halálesetről 54-re mérsékelték. Kiszámolták, hogy az elkövetkező ötéves időszakban „a lakosság 23 százaléka fog legalább 60 évig élni” — jelenti ki az El Peruano.
Hasznos vitamin
Amikor a számítógép képernyője előtt dolgozunk, szemünk folyamatosan reagál a monitoron megjelenő világos és sötét fénypontokra, jegyzi meg a Zdrowie című lengyel egészségügyi magazin. Minél erősebbek ezek a vizuális jelek, a szemünk annál többet használ fel a rodopszinból, abból a fényérzékeny pigmentből, mely képessé tesz minket a látásra. Az A-vitamin létfontosságú a rodopszin termeléséhez. A Zdrowie szerint gazdag A-vitamin forrásnak számít többek között a máj és a csukamájolaj. Azok, akiknek mérsékelniük kell a zsír- és koleszterinfogyasztásukat, béta-karotint tartalmazó ételeket ehetnek. Ezeket a test a napfény segítségével A-vitaminná alakítja. Béta-karotin található a sárga, narancssárga, piros és zöld színű zöldségekben, és az olyan gyümölcsökben, mint a kajszibarack, őszibarack, aszalt szilva, valamint dinnye és mangó.
Balesetek a mobiltelefon miatt
Nem csupán az utakon idéz elő baleseteket a mobiltelefon használata. Japán vasúti tisztviselők beszámolnak olyan utasokról, akik a peronon várakozva mobiltelefonos beszélgetésbe merülnek, és elfelejtkeznek arról, hogy hol vannak. Az utóbbi időben bekövetkezett balesetekről szóló beszámolóinak egyikében az Asahi Evening News megemlített egy fiatal férfit, aki túlhajolt a peron szélén miközben telefonon beszélgetett. Amikor ösztönösen bólintott annak a személynek, akivel beszélgetett, súrolta a fejét az állomásra érkező szerelvény. Szerencsére megúszta „egy kis karcolással a jobb szeme fölött”. Egy másik esetben azonban „egy középiskolás fiú, aki mobiltelefonon beszélgetett, túlhajolt a peron szélén, és emiatt halálra gázolta őt egy tehervonat”. Az állomáson dolgozók beszámolnak arról, hogy az emberek olykor beejtik a telefonjukat a sínek közé. Egy 26 éves férfit „halálra gázolt egy vonat”, amikor lemászott, hogy felvegye a telefonját. A vasúti tisztviselők arra kérik az embereket, „hogy ne felejtsék el, hogy a vasúti peron nagyon veszélyes hely”.
Bajok a pilótafülkében
A szingapúri The Straits Times című lap az egyik cikkében rámutatott, hogy a repülőgépek pilótái között lévő kapcsolat az egyik lehetséges oka a légi baleseteknek. A beszámolóból kiderül, hogy „Ázsiában a kapitány és a másodpilóta között lévő kapcsolat igencsak hierarchikus a pilótafülkében. A kapitány a teljhatalmú főnök, ezért a másodpilóta, aki észrevesz valamilyen rendellenességet, talán vonakodik a kapitány figyelmét felhívni arra, mivel fél, hogy ezzel elvitatja a kapitány hatalmát.” Az újság szerint vannak, akik észreveszik a lehetséges veszélyt, de nem jelzik, „mivel ezzel talán kedvezőtlen megvilágításba helyeznék magukat”. Vagy esetleg úgy érzik, hogy nem sokat adnának a szavukra a „hierarchiában betöltött helyük” miatt. Ha egy másodpilóta nem szívesen ad hangot a véleményének a repülőgép pilótafülkéjében, azzal növelheti egy baleset kockázatát.
Veszélyben a korallok
Az Indiai-óceán korallzátonyai nagy bajban vannak a Dél-Afrika és India között lévő térségben, mondja a The Economist. Tengerbiológusok nem olyan rég azt a nyugtalanító felfedezést tették, hogy „az óceán korallzátonyainak 50-95 százaléka elpusztult az elmúlt két évben”. Ennek az az oka, hogy a korallok néhány hétnél tovább nem képesek elviselni a tenger hőmérsékletének 1-2 foknál magasabb emelkedését. „1998-ban a Seychelle-szigetek körül több héten át volt három fokkal magasabb a hőmérséklet az évszakban megszokottnál” — közli a beszámoló. A kutatók úgy vélik, hogy ez „drámai bizonyítéka a globális felmelegedésnek”. 1998/99-ben a korallok pusztulása 63 millió dollárjába került a Maldív-szigeteknek. A The Economist szerint azok a turisták, akik arra számítottak, hogy csodálatos zátonyokat fognak látni, „döbbenten fordultak el a csúnya, szürke mészkőhalmoktól”. Olof Linden, a beszámoló társszerzője kijelentette, hogy „bolygónk legváltozatosabb ökoszisztémájának nagy részét egyszerűen a feje tetejére állították”. Mivel a korallzátonyok fontos tengeri bölcsők, ez a katasztrófa rosszat jelent a partok mentén élő lakosságnak is, mely a halászatból él.
Nyugdíjas kori válások
Franciaországban „a válás mellett döntő, 55 év feletti házaspárok száma 52 százalékkal emelkedett négy év alatt” — tudjuk meg a Le Figaro című lapból. Ugyanez alatt az időszak alatt a 70 év feletti házaspárok válási aránya több mint kétszeresére nőtt, és emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amikor a nők kezdeményezték a válást. Ennek egyik oka azokban a nehézségekben keresendő, melyek a nyugdíjas élethez való alkalmazkodással járnak. Gyakran azok a gondok, melyek orvosolhatók voltak, amikor a házastársak valamelyike dolgozott, elviselhetetlenné válnak, amikor mindketten otthon vannak. Ezenkívül egyre több anyagilag független, 50 év feletti asszony van. Ezek az asszonyok nagyobb valószínűséggel válnak el hűtlen férjüktől, mint a korábbi nemzedékek asszonyai. Míg a nyugdíjas férfiak gyakran találnak fiatalabb társat maguknak, addig növekszik azoknak a 60-as és 70-es éveikben járó asszonyoknak a száma, akik nem özvegyek, mégis egyedül maradnak.
Kik nagylelkűbbek?
A nők nagylelkűbbek a férfiaknál, az idősek pedig a fiataloknál. Ez a két dolog derült ki egy egyéves időszakon keresztül végzett közvélemény-kutatásból, melynek az elkészítésére a Fondation de France emberbaráti intézet adott megbízást. Az eredmények azt mutatják, hogy a francia lakosság fele hajt végre nagylelkű cselekedeteket, és közülük 28 százalék évente többször is adakozik anyagi javaiból, idejéből vagy egyéb módokon. A közvélemény-kutatásra épülő beszámoló megállapította, hogy „a vallás gyakorlása és a másokkal való kapcsolattartás” előmozdítja a nagylelkűséget. A tanulmány alapján a párizsi Le Monde című újság úgy írja le a tipikus francia, zsugori, önző embert, mint nőtlen, templomba nem járó, fiatal férfit, aki valószínűleg a Földközi-tenger partján vagy vidéken él.
Rohamosan nő az AIDS-esek száma
2000-ben több mint ötmillió ember fertőződött meg AIDS-szel, mondja egy jelentés, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete HIV/AIDS Közös Programja (UNAIDS) és az Egészségügyi Világszervezet készített. Ezzel világszerte több mint 36 millióra emelkedett a HIV-vírussal fertőzöttek száma, és ez több mint 50 százalékkal több személyt jelent, mint amennyit 1991-ben előre megjósoltak. A járvány rohamosan terjed Kelet-Európában. Itt a fertőzött egyének száma — akik főleg intravénás kábítószer-fogyasztók közül kerülnek ki — egy év alatt csaknem megkétszereződött. A jelentés megjegyzi azt is, hogy a világ gazdagabb országaiban a megelőzésre tett erőfeszítések most már nem hatásosak, mivel az AIDS főleg az intravénás kábítószer-fogyasztók és a homoszexuális férfiak között terjed. Afrika Szaharától délre eső részein viszont, ahol 25,3 millió fertőzött személy él, úgy tűnik, hogy most először nem mutatkozik növekedés az új fertőzések számában. Amióta kitört a járvány, 21 milliónál is több ember halt meg ebben a betegségben.