Szárazföldi aknák — világméretű veszély

MINDEN hónapban ártatlan férfiak, nők és gyermekek ezreit nyomorítják meg, egyeseket pedig megölnek a szárazföldi aknák több mint hatvan országban. Becslések szerint napjainkig a gyalogsági aknák több embert öltek vagy sebesítettek meg, mint amennyi a vegyi, biológiai és nukleáris hadviselés következtében halt meg. A Human Rights Watch kutató szervezet szerint csupán Kambodzsában mintegy harmincezer embert tettek nyomorékká az aknák.

Ezeket a kis robbanószerkezeteket különféle konfliktusok során ásták el, és a legtöbbjüket sohasem távolították el. A becslések azt mutatják, hogy mintegy százmillió marad belőlük eltemetve több mint hatvan országban. Már egy lépés is elegendő ahhoz, hogy felrobbanjon, és a hadviselésben népszerű, mert olcsó és hatásos. Az egyik típus mindössze három dollárba kerül. Egy másik, amelyik hétszáz acélgolyót mozgat és negyven méteren belül gyilkol, csak huszonhét dollárba kerül. A The New York Times jelentése szerint az igény olyan nagy, hogy most negyvennyolc ország készít és ad el háromszáznegyven különböző fajtát. És többet telepítenek naponta, mint amennyit hatástalanítanak az aknaszedések során.

Az aknaszedés bonyolult és drága művelet, mivel sok hadsereg nem készít térképet aknamezőiről; és mivel az aknák egyre inkább fából, műanyagból és más anyagokból készülnek, amelyeket a fémkeresők nem érzékelnek. Patrick Leahy amerikai szenátor, aki e fegyverek exportjának betiltását követelte, ezt állapította meg: „Hollandiában még mindig meghalnak emberek II. világháborús, német aknáktól. Gondoljuk el, mennyivel rosszabb a helyzet Afganisztánban, Kambodzsában, Angolában, Boszniában és minden olyan országban, amely nagymértékben alá van aknázva.”

Csak Isten eljövendő új világa fogja megoldani ezeket a problémákat. Szava ezt ígéri: „[Isten] hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben” (Zsoltárok 46:10).