Az olimpia visszatér szülőföldjére
AZ ÚJKORBAN az olimpiai játékok a régészek ásói és lapátjai nyomán éledtek fel. Görögországban az ókori Olümpia helyszínén feltárt leletek hatására kezdeményezte a francia Pierre de Coubertin báró az olimpiai játékok felelevenítését. Így aztán 1896-ban megrendezték az első újkori olimpiát Athénban.
A 2004-et megelőző években buldózerekkel és légkalapácsokkal készítették elő az utat, hogy a nyári játékok visszatérhessenek a szülőföldjükre. Görögország fővárosa egy kiterjedt építkezéshez hasonlított, mivel az olimpia előtt újjáépítették a város egyes részeit.
A XXVIII. nyári olimpiát 2004. augusztus 13. és 29. között rendezik meg Athénban. A rekordszámú, 201 részt vevő ország mintegy 10 000 sportolója fogja 28 sportágban összemérni az erejét. A sportesemények 38 helyszínen lesznek megrendezve, és több mint 300 eredményhirdetésre kerül majd sor. A médiától körülbelül 21 500-an lesznek jelen, és ennél sokkal többen, csaknem 55 000-en fognak keményen dolgozni a biztonság megőrzésén.
„Akadályfutás”
Athén már régóta próbálja visszacsalogatni a szülőföldjére az olimpiai játékokat. Az újkori olimpia századik évfordulója, 1996 remek alkalomnak tűnt arra, hogy a szülőföldjén rendezzék meg az ötkarikás játékokat.
Athén azonban sikertelenül pályázott az 1996-os olimpia megrendezésére. Azt mondták, a városnak nincs olyan infrastruktúrája, amely ki tudná elégíteni a két hétig tartó játékok idején felmerülő sokféle igényt.
A pályázat elutasítása tettekre sarkallta Görögországot és a fővárosát. Athén ígéretet tett a helyzet javítására. Jó indítékkal és néhány határozott tervvel a város 1997-ben újra pályázott, ezúttal a 2004-es olimpiai játékok megrendezésére. Ez alkalommal siker koronázta erőfeszítéseit.
Athén kész volt gyökeres változtatásokat tenni. A vágy, hogy a játékok házigazdája legyen, példátlan tevékenységeket és fejlesztéseket indított el. Azért, hogy fejlesszék az infrastruktúrát, utakat építsenek, és a nyári játékoknak megfelelő helyszíneket biztosítsanak, az egész várost feltúrták a munkagépek. Még a nyár kellős közepén, rekkenő hőségben, hétvégéken is azt lehetett látni, hogy a kotrógépek, a daruk és az emberek mindenhol keményen dolgoznak.
2001 márciusában landolt az első repülőgép Athén új nemzetközi repülőterén, mely a maga nemében igen előkelő helyet foglal el a repülőterek között. Összesen 120 kilométernyi új utat terveztek, és a már meglévő főutak 90 kilométeres szakaszát felújították. A közlekedés megkönnyítésére mintegy 40 felüljárót építettek az új utak fölé. Új metróvonalakat alakítottak ki, a villamosvonalakat pedig 24 kilométerrel meghosszabbították. Harminckét kilométer hosszú elővárosi vasútvonalat építettek ki modern állomásokkal, hogy csökkentsék a forgalmat és a légszennyezést.
Összegezve tehát, Athén néhány év alatt új várossá próbált alakulni nagyobb zöld területekkel, tisztább környezettel és új közlekedési útvonalakkal. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke ezt mondta: „Akik ismerték Athént az olimpiai játékok előtt, most rá sem ismernek.”
Bravúros hajrá
A nyitóünnepség időpontjának közeledtével a munkálatok felgyorsultak. Jacques Rogge az építkezések és az előkészületi munkák alakulását a görög néptánchoz, a szirtakihoz hasonlította. Némi humorral megjegyezte: „Úgy lehetne jellemezni a helyzetet, mint a szirtaki táncot. Lassan kezdődik, majd egyre gyorsul, végül pedig már szinte követni sem lehet az ütemet.”
Ezzel a kijelentéssel összhangban az olimpiai falu — „az előkészületi munkák legfontosabb része” — jóformán a semmiből nőtt ki Athén egyik északi elővárosában. Itt körülbelül 16 000 sportolót és hivatalos kísérőt fognak elszállásolni a nyári játékok idején. Görögországban ez minden idők legnagyobb beruházása a lakásépítés területén. Az olimpia után mintegy 10 000 embernek fog lakást biztosítani.
A szervezők figyelembe vették az ókori történelem és az újkori játékok hagyományai közötti kapcsolatot. Néhány ünnepség az ókori Olümpia területén lesz megtartva. Más nagyobb régészeti helyszínek is különleges figyelmet fognak kapni az olimpiával párhuzamosan megrendezett kulturális eseményeken. Egy új evezősközpontot építettek a híres marathóni csata helyszínétől nem messze. A maratoni futók pedig az eredeti útvonalat teszik meg. A szervezők pontosan azt az útvonalat választották, amelyen egy athéni katona i. e. 490-ben megtette a 42 kilométeres távot Marathóntól Athénig, hogy bejelentse a perzsák vereségét.
És következik az aranyérem . . .
Minden figyelem a 75 000 néző befogadására alkalmas olimpiai stadionra fog szegeződni, amikor a nyitóünnepségen elkezdődik a tűzijáték. Sokak szerint ez a felújított stadion az athéni olimpiai létesítmények „gyöngyszeme”, mely méltó az aranyéremre. A stadiont a híres spanyol építész, Santiago Calatrava tervei alapján készült tetőszerkezete teszi oly különlegessé.
A tetőszerkezet igazi mérnöki remekmű: üvegpanelek alkotják, melyek összesen 16 000 tonnát nyomnak, és a tervek szerint 10 000 négyzetméternyi területet fognak lefedni. Az üvegtető két, egyenként 304 méter hosszú és 80 méter magasan ívelő, óriási tartópilléren fog nyugodni — ezek a pillérek megközelítően olyan hosszúak, mint a sydneyi Harbour Bridge (Kikötő híd) kétharmada! A pilléreket alkotó acélcsövek egyenként 9000-10 000 tonnásak, és egy építési szakember szerint „olyan nagyok, hogy még egy busz is elférne bennük”. A tetőszerkezet össztömege előreláthatólag kétszer akkora lesz, mint a párizsi Eiffel-toronyé.
Miért van szükség ilyen óriási tetőre? Gondoljunk csak arra, hogy milyen forróságot áraszt Athénban a perzselő augusztusi nap. Az üvegpanelek egy különleges anyaggal vannak bevonva, mely a napsugarak 60 százalékát visszaveri. Ezenkívül a tetőszerkezet megépítését az esemény kiemelkedő teljesítményének tekintik. Evangelosz Venizelosz volt görög kulturális miniszter azt mondta, hogy „ez az athéni olimpiai játékok nagy építészeti remekműve és jelképe”.
A záróünnepség után az ilyen remekművek emlékeztetik majd az embereket arra, milyen sok munkát kellett elvégezni ahhoz, hogy egy ilyen nagy esemény házigazdái legyenek. Továbbá az athéniak remélik, hogy az olimpiára kifejlesztett infrastruktúra javítani fog az életük minőségén. Végül pedig szinte biztos, hogy a felmerülő gondjaikat is lendületesen fogják megoldani, éppen úgy, ahogyan a szirtakit ropják.
[Kiemelt rész a 15. oldalon]
Eszmék próbaköve
Az olimpia szervezői előszeretettel hangsúlyozzák az ötkarikás játékokkal összefüggésbe hozható eszméket: „a nemes vetélkedést, sportot, békét, kultúrát és oktatást.” Az érem másik oldala azonban az, hogy ezek a játékok át vannak itatva politikával, nacionalizmussal, üzleti törekvésekkel és korrupcióval.
Az olimpia alatt általában sokkal többen néznek tévét, mint máskor, ezért a játékok szponzorálása hatalmas reklámfogásnak bizonyul. „Az olimpia most már egy nagy üzletnek számít — mondta Murray Phillips ausztrál kutató —, és sok döntést üzleti okokból hoznak meg.”
Mások a játékokon megmutatkozó égbekiáltó nacionalizmust rosszallják. Erőfeszítéseket tesznek arra, hogy az olimpiai játékok idején semmiféle hadiállapot vagy háború se legyen. A jelképes jelentésén kívül azonban ennek az intézkedésnek semmi eredménye sem lesz, hacsak meg nem szüntetik a viszályok okait. „Az olimpiai játékok színteret adnak a politikai erőknek” — jegyezte meg Brian Martin professzor. Majd hozzáfűzte még: „A játékokon a sportolók versengése államok közötti versengéssé alakul. A sportolók nem vehetnek részt a játékokon, ha az országuk nem nevez be rájuk hivatalosan. Az egyes személyek vagy csapatok győzelmét nemzeti győzelemnek tekintik, melyet a zászlók és a nemzeti himnuszok jelképeznek . . . Ezek a sportesemények egyszerűen csak egy újabb küzdőteret biztosítanak a folyamatos erőszaknak, mely a sportolók, valamint olyan országok között folyik, amelyek hatalomért és státusért küzdenek . . . Az olimpiai mozgalom nem képes megvalósítani az eredeti célját, mégpedig a béke előmozdítását.”
[Képek a 15. oldalon]
Az athéni olimpia sportlétesítményei
2004-es érem
[Forrásjelzések]
Légi felvétel: AP Photo/Thanassis Stavrakis; érem: © ATHOC
[Képek a 16. oldalon]
Athéni metró
Athén nemzetközi repülőtere
[Forrásjelzés]
© ATHOC
[Képek a 17. oldalon]
Az olimpiai falu építés alatt
Az Agiosz Koszmasz Vitorlásközpont
[Forrásjelzés]
© ATHOC/Photo: K. Vergas
[Kép a 16–17. oldalon]
Az olimpiai stadion tetőszerkezete építés alatt
[Kép a 17. oldalon]
A kész tető kicsinyített modellje
[Forrásjelzés]
© ATHOC
[Kép forrásának jelzése a 14. oldalon]
© ATHOC