Tervezés eredménye?
A puhatestűek héja
◼ A tengerben élő héjas állatok törékenynek tűnnek, de a legtöbbnek nem könnyű összetörni a héját. „Néhányból csak kalapáccsal tudtam letörni egy darabot” – idézi fel a gyerekkorát Kenneth Vecchio mérnök. A puhatestűeka héja kitűnő példa erre.
Gondolkodj el ezen: A puhatestűek héjának a belseje (az úgynevezett gyöngyház) mikroszkopikus pikkelyekből épül fel, melyek csupán nanométernyi távolságra vannak egymástól, ami a milliméter milliomodrésze. „Megdöbbentő, hogy mennyire bonyolult nanoszinten a gyöngyház szerkezete. Valószínű, hogy ebben kell keresnünk az anyag szilárdságának a titkát” – nyilatkozta Christine Ortiz, a Massachusettsi Műszaki Intézet Anyagtudományi és Anyagmérnöki Karának docense.
Charles Petit tudományos író azt mondta, hogy a felnagyított gyöngyház „hihetetlenül szabályos”. Elmagyarázta, hogy „egy kettévágott kagylóhéj gyöngyházrétege mikroszkóp alatt úgy néz ki, mint egy téglafal, melynek lapos, hatszögű, kristályos kalcium-karbonát elemeit precízen egymásra helyezték. A kötőanyag egy fehérjében gazdag, elasztikus ragasztóanyag, melyet maga az állat választ ki.”
A tudósok szerint a puhatestűek héjának felépítése széleskörű alkalmazási lehetőségeket rejt magában. Például ennek mintájára erősebb páncélok, autókarosszériák és repülőgépszárnyak készülhetnek. „A természet a nanovilágban a szerkezettervezés elvei alapján olyan anyagokat hoz létre, melyek első osztályú mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek – mondta Christine Ortiz. – A mérnököknek ehhez még sok területen tökéletesíteniük kell a szakértelmüket.”
Mit gondolsz? A puhatestűek hihetetlenül erős héja véletlenül jött létre? Vagy tervezés eredménye?
[Lábjegyzet]
a A puhatestűek legtöbbjének nincs belső váza. A tengerben élő különféle kagylók és csigák, valamint az osztriga, a polip és a tintahal mind a puhatestűek törzsébe tartoznak.
[Kép a 25. oldalon]
Egy kagyló kettévágott héjának felnagyított belső rétege
[Forrásjelzés]
Kis kép: © Eye of Science/Photo Researchers, Inc.