Hogyan lett a műveltek nyelve az arab?

A MŰVELT világban évszázadokon át elsősorban az arab nyelv volt használatos. Az i. sz. VIII. századtól kezdve arab tudósok különböző közel-keleti városokban lefordítottak és javítottak számos tudományos és filozófiai szöveget, egészen Ptolemaiosz és Arisztotelész koráig visszamenőleg. Az arabul beszélő tudósok így megőrizték és gazdagították az ókori gondolkodók hagyatékát.

A gondolatok olvasztótégelye

Az i. sz. VII. és VIII. században két nagy dinasztia uralkodott a Közel-Keleten: először az Omajjádok, majd az Abbászidák. Minthogy az Arábiában, Egyiptomban, Irakban, Kis-Ázsiában, Palesztinában és Perzsiában élő alattvalóik görög és indiai befolyásnak is ki voltak téve, az új uralkodók a tudás gazdag tárházához férhettek hozzá. Az Abbászidák megépítették Bagdadot, az új fővárost, és az a gondolatok olvasztótégelye lett. Az arabokon kívül éltek ott berberek, görögök, indiaiak, kínaiak, koptok, örmények, perzsák, törökök és zsidók, továbbá szogdok, akik Közép-Ázsiából, a ma Amu-darjaként ismert folyón, az Oxuson túlról jöttek. Közösen tanulmányoztak és vitattak meg tudományos kérdéseket, ötvözve a szellemi örökségüket, melyet magukkal hoztak.

A Bagdadban uralkodó Abbászidák arra ösztönözték a tehetséges gondolkodókat – bárhonnan jöttek is –, hogy járuljanak hozzá a birodalom szellemi fejlődéséhez. Módszeresen igyekeztek összegyűjteni és arabra fordítani több tízezer könyvet mindenféle témában, köztük az alkímiában, számtanban, mértanban, orvostudományban, zenében, filozófiában és fizikában.

Al-Manszúr kalifa, aki i. sz. 754-től 775-ig uralkodott, követeket küldött a bizánci udvarba, hogy hozzanak görög matematikai szövegeket. Al-Mámún kalifa (i. sz. 813–833) az ő példáját követve egy olyan mozgalmat indított el, melynek során görög műveket arabra fordítottak, és amely több mint két évszázadon át tartott. Ennek eredményeként a X. század végére az akkor létező görög filozófiai és tudományos szövegek szinte kivétel nélkül le lettek fordítva arabra. Az arab tudósok azonban nem csupán fordítottak. Voltak saját felfedezéseik is.

Arab felfedezések

Sok arab fordító pontosan és hihetetlenül gyorsan dolgozott. Némelyik történész szerint erre azért voltak képesek, mert járatosak voltak az adott témákban. Hozzá kell tenni, hogy jó néhány tudós a lefordított szövegeket a saját kutatásainak a kiindulópontjául használta.

Például Hunain ibn Iszhák (i. sz. 808–873), egy szír, keresztény fizikus és fordító rengeteget tett a szem működésének jobb megértéséért. Műve, melyben precíz anatómiai ábrák is voltak a szemről, szemészeti alapmű lett az arab világban és Európában egyaránt. Ibn Szína (i. sz. 980–1037) filozófus és fizikus, akit a nyugati világ Avicenna néven ismer, több tucat könyvet írt sokféle témában: az etikától a logikán és orvostudományon át a metafizikáig. A Kitáb al-kánun fi’t-tibb (Az orvostudomány törvénykönyve) című tankönyvében az akkori orvosi ismeretekből merített, beleértve a híres görög gondolkodók, Galénosz és Arisztotelész elképzeléseit is. Ez a mű mintegy 400 éven át a legfőbb orvosi tankönyv volt.

Az arab kutatók még tényként elfogadott tudományos kijelentéseket is megkérdőjeleztek, és ha kellett, az állításukat kísérletekkel is alátámasztották, ami a tudományos fejlődés alapja. Újra kiszámolták a föld kerületét, és kijavították Ptolemaiosz művében a hibás földrajzi adatokat. „Még Arisztotelész megállapításait is kétségbe merték vonni” – mondja Paul Lunde történész.

A tudás növekedése számos gyakorlati területen is gyümölcsöző volt. Például olyan víztárolókat, vízvezetékeket és vízikerekeket építettek, melyek némelyike még ma is megvan. A mezőgazdaságról és botanikáról szóló új szövegekből tanulva a földművesek egy adott földterületre az ahhoz leginkább illő növényeket tudták vetni, így megnőtt a terméshozam.

Hárún ar-Rasíd kalifa i. sz. 805-ben létesített egy kórházat, mely hatalmas birodalmában az első volt. Ám kis idő múlva már minden nagyobb városban működött kórház.

Új tudományos intézetek

Az arab világ sok városa büszkélkedhetett könyvtárral és tudományos intézettel. Al-Mámún kalifa Bagdadban megalapította a Bait al-Hikma (’a bölcsesség háza’) nevű fordító- és kutatóintézetet, ahol fizetett tudósok is tevékenykedtek. A kairói központi könyvtár állítólag több mint egymillió kötetnek adott helyet. Az Omajjádok uralta Hispánia fővárosában, Córdobában pedig 70 könyvtár működött, ezért az egész arab világból szívesen mentek oda tudósok és diákok. Córdoba jóval több mint két évszázadon át a szellemi élet egyik legnagyobb központja volt.

Perzsiában a görög matematikai hagyományok keveredtek az indiaiakkal, ahol a matematikusok kifejlesztették a nulla és a helyi érték használatának rendszerét. A számok rögzítésének ebben a rendszerében az egyes számjegyek különböző értékeket képviselhetnek a helyüktől és a nulla elhelyezésétől függően. Az egyes például jelenthet egyet, tízet, százat és így tovább. Ez a rendszer „mindenféle számolást egyszerűbbé tett, és hozzájárult az algebra fejlődéséhez”, írja Paul Lunde. Az arab tudósok a geometriában, a trigonometriában és a navigációban is nagy előrehaladást tettek.

Az arab tudomány aranykorában a világ többi része szellemileg szendergett. Igaz, a középkori Európában – főként a kolostorokban – szintén próbálkoztak azzal, hogy megőrizzék az ókori tudósok munkáit, de az eredmény messze elmaradt az arabokétól. A X. századtól azonban a helyzet változni kezdett, amikor az arab tudósok műveiről készült fordítások apránként eljutottak a nyugati világba. Idővel ez a folyamat egyre nagyobb méreteket öltött, és végül az európai tudományos reneszánszhoz vezetett.

A történelemre visszatekintve elmondható hát, hogy egyetlen nemzet vagy ember sem tulajdoníthatja pusztán önmagának az érdemet a jelenlegi tudományos és egyéb ismeretekért. A mai művelt társadalmak sokat köszönhetnek a korábbi kultúráknak, melyek támogatták a kutatást, megkérdőjelezték a régi elképzeléseket, és felkarolták a kiváló elméket.

[Térkép a 26. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

◼ az Omajjádok befolyása

◻ az Abbászidák befolyása

HISPÁNIA

Córdoba

BIZÁNCI BIRODALOM

Róma

Konstantinápoly

Oxus

PERZSIA

Bagdad

Jeruzsálem

Kairó

ARÁBIA

[Kép a 27. oldalon]

Hunain ibn Iszhák ábrája a szemről

[Kép a 27. oldalon]

Egy oldal Az orvostudomány törvénykönyvéből (Avicenna)

[Kép a 28. oldalon]

Arab tudósok egy baszrai könyvtárban (i. sz. 1237)

[Forrásjelzés]

© Scala/​White Images/​Art Resource, NY

[Képek forrásának jelzése a 27. oldalon]

Ábra a szemről: © SSPL/​Science Museum/​Art Resource, NY; Az orvostudomány törvénykönyve: © The Art Gallery Collection/​Alamy