30. tanulmány
Az előadás összefüggő felépítése
1—3. Milyen szerepe van az előadásban az összefüggésnek, és hogyan érhetjük el azt?
1 Az összefüggő előadás olyan, amelyet a hallgatók könnyen követhetnek. Ha azonban az előadás nem összefüggő, a figyelmük gyorsan elterelődik. Ez tehát nyilvánvalóan olyan dolog, amely megérdemli a figyelmet az előadás elkészítésénél; ezért szerepel a Beszédtanács cédulán az „Összefüggés kötőszavak segítségével” téma mint olyan, ami gondos figyelmet érdemel.
2 Az összefüggés belső összhangot, az egyes részek logikus egésszé való összekapcsolását jelenti. Gyakran nagymértékben el lehet ezt érni az egyes részek logikus elrendezésével. De a legtöbb előadásban vannak olyan részek, amelyeket még másképp is egybe kell kapcsolni, mint csupán az anyag elrendezésével. Ilyen esetben az összefüggés érdekében a különböző pontokat át kell hidalni. Olyan szavakat vagy kifejezéseket kell használni, hogy világosan kitűnjön az előző gondolatok és az új gondolatok közötti kapcsolat. Így kitöltjük azokat a hézagokat, amelyek az idő vagy szempont változása következtében keletkeznek. Ezt nevezzük a kötőszavak segítségével létrehozott összefüggésnek.
3 Például a bevezetés, a fő rész és a befejezés az előadásnak egymástól elkülönített részei. Ennek ellenére különböző átmenetekkel szorosan egybe kell kapcsolni őket. Ezenkívül az előadásban a fő pontokat is egybe kell kapcsolni, főleg akkor, ha gondolati tartalmuk nincs közvetlen kapcsolatban egymással. Néha előfordul, hogy mondatokat és bekezdéseket is kötőszavakkal kell egybekapcsolni.
4—7. Mit értünk az átmenetet biztosító kifejezések haználatán?
4 Átmenetet biztosító kifejezések alkalmazása. Két gondolat között sokszor csupán kötőszavak vagy kifejezések segítségével is hidat építhetsz. Ezek közül néhány: szintén, azonkívül, továbbá, azonfelül, még, hasonlóképpen, ugyanúgy, ennélfogva, ilyenformán, ebből az okból, ezért, tekintettel az előzőkre, így, így tehát, azután, azonban, másrészt, ennek ellenére, ellenkezőleg, előbb, mindeddig stb. Az ilyen szavak hatásosan kapcsolják egybe a mondatokat és a bekezdéseket.
5 Ez a beszédképesítés azonban gyakran többet követel, mint csupán kötőszavakat. Amikor nem elegendő egy kötőszó vagy kifejezés, olyan átmenetekre van szükség, amelyek átvezetik a hallgatókat a gondolatok közötti hézagokon. Ezek lehetnek egész mondatok vagy akár teljesebben kifejezett átmeneti gondolatok.
6 Az egyik lehetőség az ilyen hézagok áthidalására az előző pont alkalmazásának a felhasználása a következő pont bevezetéséhez. Ezt gyakran tesszük a házankénti szolgálatban.
7 Néha azonban nemcsak a szorosan egymás után következő pontokat kell egybekapcsolni, hanem olyan pontokat is, amelyek az előadásban távol vannak egymástól. Például az előadás befejezését össze kell kapcsolni a bevezetéssel. Talán olyan gondolatot vagy szemléltetést használhatsz a befejezésben, amelyet az előadás elején hoztál fel; ezt pedig úgy tedd, hogy az ösztönözze a hallgatókat, vagy még jobban rámutasson arra, hogy a szemléltetés vagy gondolat milyen kapcsolatban van az előadás céljával. A szemléltetés vagy gondolat néhány vonásának felelevenítése ezáltal összekötő elemként szolgál és az összefüggést segíti elő.
8. Hogyan befolyásolja a hallgatóság az összefüggést biztosító kifejezések használatát?
8 A hallgatóságodhoz mért összefüggés. A kötőszavak használatának mértéke bizonyos fokig a hallgatóidtól függ. Nem mintha lenne olyan hallgatóság, amelynek egyáltalán nem volna szüksége semmiféle átmenetre. Inkább egyes hallgatóknak még több kapocsra van szükségük, mivel nem ismerik eléggé azokat a gondolatokat, amelyeket egybe kell kapcsolni. Jehova Tanúi például gyorsan egybekötik a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének a végéről szóló bibliaszöveget az olyan szöveggel, amely a Királyságról beszél. De az, aki a Királyságot csak valamilyen elmebeli állapotnak vagy olyasvalaminek tekinti, ami az emberek szívében van, nem értené meg ilyen gyorsan ezt a kapcsolatot. Ezért szükséges valamilyen átmenetet létrehozni, hogy a kapcsolat világos legyen. A házankénti munkánk állandóan ilyen alkalmazkodást igényel.
*********
9—13. Mi az előadás logikus felépítése, és milyen két alapvető eljárásmódot ismerünk az érvek kifejtésénél?
9 Az előbbivel szorosan rokon beszédképesítés a „Logikus, összefüggő felépítés”, ami szintén fel van tüntetve a tanácsadó űrlapon. Ez a meggyőző beszéd egyik alapvető követelménye.
10 Mi a logika? Az általunk használt értelmezés szerint azt mondhatnánk, hogy a logika a helyes gondolkozás vagy a józan érvelés tudománya. Elősegíti a megértést, mivel a tárgy összefüggő részeinek megmagyarázására szolgáló eszköz. A logika megmutatja, hogy ezek a részek miért működnek együtt és miért tartoznak egymáshoz. Az előadás felépítése akkor összefüggő, ha az érvek olyan sorrendben követik egymást, hogy minden rész összefügg az előtte és utána levő résszel. Logikusan felépíteni fontossági sorrendben, időrendi sorrendben vagy a problémától a megoldáshoz vezető sorrendben lehet, hogy csak néhány lehetőséget említsünk.
11 Két alapvető módszer van, amelyet fel lehet használni az érvek kifejtésénel. 1. Tárd az igazságot egyenesen a hallgatók elé és hozz fel tényeket annak alátámasztására vagy megindokolására. 2. Támadj meg valamilyen téves állapotot, amely, miután megdöntötted, utat enged arra, hogy az igazság maga szálljon síkra önmagáért. Azután már csak az szükséges, hogy helyesen alkalmazd az igazságokat, amelyekről szó van.
12 Nincs két olyan előadó, aki pontosan ugyanúgy gondolkodna. A négy evangélium leírása tökéletes példája annak, hogyan lehet egy témát különböző módon előadni. Jézus négy tanítványa egymástól függetlenül feljegyzést írt Jézus szolgálatáról. Mindegyik különbözik egymástól, mégis mindannyian érthető és logikus leírást adtak. Mindegyik úgy fejtette ki az anyagot, hogy elérje sajátos célját, és ez mindegyiknek sikerült.
13 Ezzel összefüggésben a tanácsadónak meg kell állapítania előadásod célját, és aszerint kell kiértékelnie gondolatmenetedet, hogy elérted-e a kitűzött célt vagy sem. Segíthetsz neki — és hallgatóidnak is —, ha tisztázod ezt a célt, különösen azzal, ahogy az anyagot bevezeted, majd pedig azzal, ahogyan a befejezésben alkalmazod.
14., 15. Magyarázd meg, miért oly fontos az anyag ésszerű sorrendje!
14 Az anyag ésszerű sorrendje. Az anyag vagy a vázlat elrendezésénél először győződj meg arról, hogy anyagodban nincs semmiféle olyan állítás vagy gondolat, amelynek előre ne készítettél volna megfelelő alapot. Állandóan tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket: Mi lenne a legtermészetesebb, amit ezután mondhatnék? Miután eddig eljutottam, milyen kérdés feltevése lenne a leglogikusabb? Amikor megtalálod ezt a kérdést, egyszerűen válaszolj rá! A hallgatóidnak mindig képeseknek kell lenniük ezt mondani: „Abból, amit eddig elmondtál, felismerhetem, hogy ez a pont így van.” Ha valamilyen pontnak nem fektettél le semmiféle alapot, a hallgatók rendszerint úgy tekintik azt, mint ami nem illik bele a logikus sorrendbe. Valami hiányzik.
15 Az anyagod összeállításánál figyelned kell azokra a részekre, amelyek természetes módon összefüggnek egymással. Igyekezned kell felismerni ezeknek a részeknek az egymáshoz való viszonyát, és azután aszerint rendezni őket. Ez hasonló a ház építéséhez. Egyetlen építész sem kísérelné meg alap lerakása nélkül felhúzni a falakat. A csőszerelési munkákat sem a fal vakolása után végezné. Így kell ennek lenni az előadás felépítésénél is. Minden résznek hozzá kell járulnia egy szilárd és tömör egész felépítéséhez, mindegyiknek megfelelő sorrendben kell követnie egymást, és mindegyiknek hozzá kell adnia valamit ahhoz a részhez, amely után következik, és elő kell készítenie az utat azoknak a részeknek, amelyek azután következnek. Beszédedben mindig legyen okod a sorrendre, amelyben felsorakoztatod a tényeket!
16—20. Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy az előadásunkban csak tárgyhoz tartozó anyag van?
16 Csak a tárgyhoz tartozó anyag használata. Minden pontnak, amit az előadásodban használsz, szorosan egybe kell kapcsolódnia az előadásoddal. Ha ez nem így van, akkor az oda nem tartozónak, idegennek fog tűnni. Olyan anyag lesz, amely nem tartozik a tárgyhoz, azaz nincs összefüggésben vagy kapcsolatban a szóban forgó anyaggal.
17 A tanácsadód azonban nem fog önkényesen oda nem tartozónak tekinteni valamit, ami ugyan külsőleg nem tűnik rokon jellegűnek, de eredményesen össze van kapcsolva a többi anyaggal. Lehet, hogy egy különleges cél érdekében határoztad el, hogy ezt az anyagot használod. Ha illik a témádhoz, s így az előadásod részévé válik és logikus sorrendben adod elő, akkor tanácsadód elfogadja azt.
18 Hogyan tudod gyorsan és könnyen megállapítani az előadásod elkészítésénél, hogy melyik anyag nem tartozik a tárgyhoz? Itt nyújt hatásos segítséget a téma szerinti vázlat. Segít osztályozni az értesüléseket. Használj kártyákat vagy valami hasonlót, és minden rokon vonást jegyezz fel az egyes kártyákra! Azután rendezd át ezeket a kártyákat természetes sorrendjük szerint, ahogy nézeted szerint elő kellene adni azokat. Ez nemcsak annak az eldöntésében segít, hogyan kell megközelítened a témát, hanem abban is, hogy megállapítsd, mi nem tartozik a témához. Azokat a pontokat, amelyek nem illeszkednek be a gondolatmenetbe, bele kell illeszteni, ha nélkülözhetetlenek a bizonyításnál. De ha nem nélkülözhetetlenek, mellőzni kell őket, mivel lényegtelenek a témához.
19 Ebből gyorsan felismerheted, hogy a beszéded hallgatóságának és a beszéded céljának megfelelően kiválasztott téma dönti el, hogy melyik pont fontos. Bizonyos körülmények között valamelyik pont a hallgatóság összetétele miatt nélkülözhetetlen lehet a cél, hogy megtárgyalj minden pontot, amelyet bele lehetne foglalni a feladatodba. A legjobb lenne azonban olyan keretet választanod, amely lehetővé teszi, hogy csupán annyi anyagot foglalj bele az előadásba, amennyi célszerű, mivel a tanulóbeszédek oktató jellegű részei az iskolai elrendezésnek. Nem hagyhatod ki azonban azokat a kulcsfontosságú gondolatokat, amelyek lényegesek témád felépítéséhez.
20
21. Miért fontos, hogy ne hagyjunk ki egyetlen kulcsfontosságú gondolatot sem?
21 Egyetlen kulcsgondolat sincs kihagyva. Hogyan állapítod meg, hogy valamelyik gondolat kulcsfontosságú gondolat-e vagy sem? Lényeges akkor, ha nélküle nem érheted el az előadásod célját. Ez főleg a logikus, összefüggő felépítésnél van így. Mit tennél például, ha az építész felépítene neked egy emeletes házat és kifelejtené belőle a lépcsőt? Így az előadásnak is, ha kihagysz belőle lényeges pontokat, nem lehet logikus és összefüggő a felépítése. Valami hiányzik és a hallgatóság egy részét elveszíted. Ez azonban nem történik meg, ha az előadás felépítése összefüggő és logikus.