Az anyag logikus kifejtése

MIELŐTT logikusan elrendeznéd az anyagot, legyen valamilyen célod. Egyszerűen csak az a célod, hogy beszélj egy konkrét témáról — egy hitnézetről, szemléletmódról, tulajdonságról, viselkedésformáról vagy életmódról? Reméled, hogy be tudsz bizonyítani, vagy meg tudsz cáfolni valamit? Az a célod, hogy értékelést ébressz valami iránt, vagy hogy tettre sarkalld a hallgatókat? Akár egyetlen személynek, akár nagyobb hallgatóságnak fejted ki az anyagot, úgy érhetsz el jó hatást, ha átgondolod, mit tudnak a témáról, és hogyan gondolkodnak róla. Ezután állíts össze egy olyan vázlatot az anyagról, amely segít elérned a célodat.

Saulról (Pálról), amikor Damaszkuszban szolgált, a Cselekedetek 9:22 azt írja, hogy „zavarba hozta a Damaszkuszban lakó zsidókat, mivel logikusan bebizonyította, hogy Jézus a Krisztus”. Miből állt ez a logikus bizonyíték? Ahogyan azt Pálnak a későbbi, Antiókiában és Tesszalonikában végzett szolgálatáról szóló beszámoló mutatja, az apostol először is arra épített, hogy a zsidók elfogadják a Héber Iratokat, és azt mondják, hogy elhiszik, ami a Messiásról ott olvasható. Másodszor, Pál a Héber Iratokból olyan részleteket választott ki, amelyek a Messiás életével és szolgálatával foglalkoznak. Idézte és összehasonlította ezeket azzal, ami Jézussal történt. Majd levonta a nyilvánvaló következtetést, tudniillik azt, hogy Jézus a Krisztus, vagyis a Messiás (Csel 13:16–41; 17:2, 3). Ha te is logikus módon tárod fel a Biblia igazságát, meggyőzhetsz másokat.

Az előadás elrendezése. Az anyagot többféleképpen lehet logikusan elrendezni. Akár több módszert is alkalmazhatsz együtt, ha szerinted ez vezet a legjobb megoldáshoz. Figyelj meg néhány lehetőséget!

Téma szerinti elrendezés. Ez azt jelenti, hogy az anyagodat részekre osztod, melyek külön-külön mind a célodat támogatják. Ezek olyan főpontok lehetnek, amelyek fontosak az anyag megértéséhez; konkrét érvek, amelyek bizonyítanak vagy cáfolnak valamit. A hallgatóságtól és a célodtól függően bizonyos pontokkal kibővítheted az előadásodat, vagy kihagyhatsz belőle gondolatokat, még akkor is, ha azok kapcsolódnak a témához.

Figyelj meg egy példát a téma szerinti elrendezésre. Ha egy rövid bevezetőt szeretnél mondani Isten nevével kapcsolatban, akkor foglald bele, hogy 1. miért fontos név szerint ismerni Istent, 2. mi Isten neve, és 3. miként tudjuk tisztelni ezt a nevet.

Sokat lehet tanulni az anyag téma szerinti elrendezéséről, ha megvizsgálod azokat a kiadványokat, amelyeket „a hű és értelmes rabszolga” házi bibliatanulmányozásra szánt (Máté 24:45). Ezek a kiadványok általában számos olyan témára kitérnek, amely segít a tanulmányozóknak átfogó képet alkotniuk a Biblia alapigazságairól. A terjedelmesebb kiadványokban minden fejezet alcímekre van osztva. Mindegyik téma felkészíti a tanulmányozót a később következő ismeretekre, és teljesebbé teszi az addig kialakított képet.

Ok és okozat. Ok és okozat alapján érvelve is elő lehet adni logikusan az anyagot.

Ha olyan csoporthoz vagy személyekhez beszélsz, akiknek jobban át kell gondolniuk valamely tettük vagy tervük kimenetelét, akkor ez a megközelítési mód hatásos lehet. A Példabeszédek könyvének 7. fejezetében kiváló példát találunk erre. Ez a rész élénken ecseteli, hogy egy tapasztalatlan ifjú, akinek „nem volt értelem szívében” (ez az ok), hogyan került kapcsolatba egy prostituálttal, és milyen keserű következményeket kellett elszenvednie (ez az okozat) (Péld 7:7, NW).

A hatás fokozására szembeállíthatod egymással azoknak a rossz tapasztalatait, akik nem járnak Jehova útján, azoknak a jó élményeivel, akik hallgatnak Jehovára. Jehova szellemétől indíttatva Mózes is ezt a módszert alkalmazta, amikor Izrael nemzetéhez szólt az Ígéret földjére való bemenetel előtt (5Móz 28. fej.).

Vannak esetek, amikor jobb, ha már az előadás elején felvázolsz egy helyzetet (az okozatot), és ezután beszélsz arról, hogy mi minden vezetett el ehhez a helyzethez (vagyis azonosítod az okokat). Ilyenkor gyakran alkalmazzák az előadók, hogy felvetnek egy problémát, aztán elmondják a megoldását.

Probléma és megoldás. Ha olyan gondról beszélsz a szántóföldi szolgálatban, amely érdekli az embereket, és megmutatod, hogy van rá kielégítő megoldás, akkor sikerülhet lekötnöd a figyelmüket. Talán te veted fel a problémát, de az is meglehet, hogy a beszélgetőpartnered hozza szóba.

A probléma lehet az öregedés és a halál ténye, a bűnözés elterjedtsége vagy a széles körben tapasztalható igazságtalanság. Nem kell hosszan beszélgetni a fennálló gondról, hiszen az nyilvánvaló. Egyszerűen vesd fel a problémát, majd mutasd meg a Biblia megoldását.

Az is lehet, hogy magánjellegű nehézségről van szó, például egy olyan szülőnek a gondjairól, aki egyedül neveli gyermekét, vagy valamilyen komoly betegség okozta elkeseredettségről, illetve olyasvalakinek a szenvedéséről, akivel egy másik ember szeretetlenül bánik. A legjobb eredmény érdekében először is légy jó hallgató! A Biblia értékes gondolatokat tartalmaz minden ilyen nehézséggel kapcsolatban, de körültekintően kell alkalmazni a benne található felvilágosítást. Ha azt szeretnéd, hogy a beszélgetés igazán a javára váljon annak, akit megszólítottál, reálisnak kell lenned. Egyértelműen mondd el, hogy tartós megoldásról, rövid távú enyhülésről, vagy egyszerűen csak arról fogsz beszélni, hogy miként lehet elviselni egy adott körülményt, amely ebben a rendszerben nem fog megváltozni. Vagyis a szentírási érvelés mindenképp támassza alá a következtetésedet. Máskülönben lehet, hogy a megoldás, amit ajánlasz, egyáltalán nem fog logikusnak tűnni a beszélgetőpartnerednek.

Időrendi sorrend. Vannak anyagok, amelyeket legtermészetesebben időrendben lehet előadni. Például a Mózes második könyvében időrendi sorrendben olvashatunk a tíz csapásról. A hébereknek írt levél 11. fejezetében Pál apostol időrendben sorolja fel a példás hitű férfiakat és nőket.

Ha időrendi sorrendben mondasz el régen megtörtént eseményeket, az segíthet a hallgatóságnak megérteni, miként alakultak ki bizonyos körülmények. Ez a modern kori történelemre és a bibliai időkben játszódó eseményekre egyaránt igaz. Ezáltal együtt alkalmazhatod az időrendi sorrendiséget az ok és okozati érveléssel. Ha olyan eseményekről akarsz beszélni, amelyekről a Biblia azt írja, hogy a jövőben fognak megtörténni, akkor a hallgatóságod valószínűleg úgy tudja a legkönnyebben követni a mondanivalódat, és úgy fog a legjobban emlékezni rá, ha időrendbe szeded az eseményeket.

Az időrendiség nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig az elején kezded. Olykor hatásosabb, ha az elbeszélést a történet egyik drámai pontjánál kezded el. Egy történetet úgy is elmondhatsz, hogy olyan alkalmat emelsz ki, amikor próba alá került valakinek az Isten iránti feddhetetlensége. Ha ezzel már felkeltetted az érdeklődést, elmondhatod időrendi sorrendben, hogy milyen fejlemények vezettek idáig.

Csak odaillő anyagot használj! Függetlenül attól, hogy miként rendezed el az anyagodat, csak odaillő gondolatokat használj fel. Az előadásod témájának kell meghatároznia, mit választasz ki, és a hallgatóságodat is figyelembe kell venned. Ugyanaz a gondolat az egyik hallgatóságnak nagyon fontos lehet, egy másik csoportnak viszont fölöslegesnek tűnhet. Biztosnak kell lenned abban, hogy az összes anyagod hozzájárul a célod eléréséhez. Egyébként az előadásod érdekes lehet ugyan, de nem lesz elég hatásos.

Kutatás közben biztosan sok érdekes anyagot találsz, amelyek kapcsolódnak a témádhoz. Mennyit használj fel belőlük? Lehet, hogy nem éred el a célodat, ha túl sok információval árasztod el a hallgatókat. Néhány jól kidolgozott főpontra könnyebben fognak emlékezni, mint sok elhadart gondolatra. Ez nem jelenti azt, hogy sohasem szabad érdekes kiegészítő információt foglalni az előadásba. De ne engedd, hogy ez elterelje a figyelmet a célodról. Figyeld meg, hogy a bibliaírók milyen ügyesen szőttek bele kiegészítő részleteket a beszámolóikba a Márk 7:3, 4-ben és a János 4:1–3, 7–9-ben.

A gondolatváltásokat ne kapkodd el, különben a hallgatóid elveszítik a fonalat. Ahhoz, hogy a gondolatok együtt tudják kifejteni hatásukat, valamiféle hidat kell építened közöttük. Ennek a hídnak a szerepét töltheti be egy mellékmondat, vagy akár egy teljes mondat, amely rámutat a gondolatok közötti összefüggésre. Sok nyelvben az egyszerű kötőszavak vagy nyelvi fordulatok kifejezik az új gondolat és az azt megelőző rész kapcsolatát.

Tehát csak odaillő anyagot használj fel, és azt logikus sorrendben állítsd össze — e két módszer együttes alkalmazásával közelebb kerülsz a célod eléréséhez.