Az elképzelés eljut a judaizmusba, a kereszténységbe és az iszlámba
„A vallás többek között igyekszik kibékíteni az embereket azzal a ténnyel, hogy valamikor meg kell halniuk. Ez azáltal történhet, hogy egy síron túli jobb életet ígérnek nekik, vagy újjászületést, vagy mindkettőt” (GERHARD HERM NÉMET ÍRÓ).
1. Melyik alapvető hitnézeten alapul a legtöbb vallásnak a halál utáni életre vonatkozó ígérete?
AMIKOR túlvilági életet ígér, gyakorlatilag minden vallás azon a hitnézeten alapul, hogy az embernek halhatatlan lelke van, amely a halálkor egy másik birodalomba költözik, vagy egy másik teremtménybe vándorol. Mint az előző részben megjegyeztük, az ember halhatatlanságába vetett hit kezdettől fogva szerves része a keleti vallásoknak. Mi a helyzet azonban a judaizmussal, a kereszténységgel és az iszlámmal? Hogyan vált ez a tanítás e vallások központi tanításává?
A judaizmus magába szívja a görög fogalmakat
2., 3. Tanították a héberek szent iratai a lélek halhatatlanságát az Encyclopaedia Judaica szerint?
2 A judaizmus gyökerei visszanyúlnak mintegy 4000 évvel ezelőttre, Ábrahámig. A héberek szent iratait az i. e. XVI. században kezdték írni, és abban az időben fejezték be, amikor Szókratész és Platón formába öntötte a lélek halhatatlanságának elméletét. Vajon ezek az Írások tanították a lélek halhatatlanságát?
3 Az Encyclopaedia Judaica így válaszol: „Csak a Biblia megírása utáni időszak folyamán szilárdult meg egy egyértelmű és határozott hit a lélek halhatatlanságában . . ., és vált a zsidó és keresztény hit egyik sarokkövévé.” Ezt is megállapítja: „A bibliai időszakban oszthatatlannak tartották a személyiséget. Ezért a lelket nem különböztették meg élesen a testtől.” A korai zsidók a halottak feltámadásában hittek, és ezt „meg kell különböztetni a lélek halhatatlanságába . . . vetett hittől” — mutat rá ez az enciklopédia.
4—6. Hogyan vált a lélek halhatatlanságának a tantétele a judaizmus „egyik sarokkövévé”?
4 Hogyan vált akkor ez a tantétel a judaizmus „egyik sarokkövévé”? A történelem választ ad. Nagy Sándor i. e. 332-ben villámgyors hadjárattal meghódította a Közel-Kelet nagy részét. Amikor Jeruzsálemhez érkezett, a zsidók tárt karokkal üdvözölték őt. Az első századi zsidó történetíró, Josephus Flavius beszámol arról, hogy a zsidók még a Dániel könyvében olvasható, több mint 200 évvel korábban feljegyzett próféciát is megmutatták neki, amely világosan leírja Nagy Sándornak mint „Görögország királyának” hódításait (Dániel 8:5–8, 21). Nagy Sándor utódai folytatták az ő hellenizáló terveinek megvalósítását azáltal, hogy az egész birodalomban elterjesztették a görög nyelvet, a görög kultúrát és a görög filozófiát. Így elkerülhetetlen volt a görög és a zsidó kultúra összekeveredése.
5 Az i. e. harmadik század elején kezdtek bele a Héber Iratok első, görög nyelvű fordításába, amelyet Septuagintának hívnak. Ennek segítségével sok pogány ismerte meg és tisztelte a zsidók vallását, néhányan még meg is tértek. A zsidók pedig jártasabbá váltak a görög gondolatvilágban, sőt egyesek filozófusok lettek, ami a zsidók számára teljesen új volt. Az i. sz. első században élt Alexandriai Philón volt az egyik ilyen zsidó filozófus.
6 Philón nagyra becsülte Platónt, és a judaizmust a görög filozófia alapján próbálta magyarázni. „A platóni filozófia és a bibliai hagyomány egyedülálló ötvözése által Philón előkészítette az utat a későbbi keresztény [valamint zsidó] gondolkodók számára” — írja a Heaven—A History című könyv. És mit hitt Philón a lélekről? A könyv így folytatódik: „Számára a halál visszahelyezi a lelket annak eredeti, a születés előtti állapotába. Mivel a lélek a szellemi birodalomhoz tartozik, a testben levő élet nem más, mint egy rövid, gyakran szerencsétlen epizód.” A lélek halhatatlanságában hívő zsidó gondolkodók közé tartozik Isaac Israeli, a jól ismert X. századi zsidó orvos, és Moses Mendelssohn, a XVIII. század egyik németországi zsidó filozófusa.
7., 8. a) Hogyan ábrázolja a lelket a Talmud? b) Mit mond a lélekről a későbbi zsidó misztikus irodalom?
7 A zsidó gondolkodást és életet komolyan befolyásoló könyv a Talmud is — az úgynevezett szóbeli törvény írásos összefoglalása, amelyhez e törvény későbbi kommentárjai és magyarázatai is hozzátartoznak, amelyeket a rabbik gyűjtöttek össze az i. sz. második századtól a középkorig. „A Talmud rabbijai hittek abban, hogy a lélek tovább létezik a halál után” — mondja az Encyclopaedia Judaica. A Talmud még arról is beszél, hogy a holtak kapcsolatba lépnek az élőkkel. Az Encyclopædia of Religion and Ethics kijelenti: „Valószínűleg a platonizmus befolyásának köszönhetően [a rabbik] hittek a lelkek korábbi létezésében.”
8 A későbbi zsidó misztikus irodalom, a kabala még tovább megy, és a reinkarnációt is tanítja. A The New Standard Jewish Encyclopedia erről a hitnézetről szólva megjegyzi: „Úgy tűnik, hogy ez az eszme Indiából származott . . . A kabalában a Báhír-könyvben bukkan fel először, majd a Zohartól kezdődően általánosan elfogadottá vált a misztikusok körében, és fontos szerepet játszik a hászid hitben és irodalomban.” A mai Izraelben széles körben elfogadott, hogy a reinkarnáció zsidó tanítás.
9. Mi a mai judaizmus legtöbb csoportjának álláspontja a lélek halhatatlanságával kapcsolatban?
9 A lélek halhatatlanságának elgondolása ezek szerint a görög filozófia hatására került be a judaizmusba, ma pedig legtöbb csoportja elfogadja ezt a felfogást. Mit mondhatunk arról, ahogy ez a tanítás bekerült a kereszténységbe?
A kereszténység átveszi Platón gondolatait
10. Milyen következtetésre jutott egy neves spanyol tudós arról, hogy mit hitt Jézus a lélek halhatatlanságáról?
10 Az igaz keresztényiség Krisztus Jézussal kezdődött el. Miguel de Unamuno, a neves XX. századi spanyol tudós ezt írta Jézusról: „Ő inkább a test feltámadásában hitt a zsidó gondolkodásmód szerint, nem pedig a lélek halhatatlanságában [a görög] platóni gondolkodásmód szerint . . . Ennek bizonyítékai bármely őszinte bibliamagyarázatban megtalálhatók.” Az író így fejezi be: „A lélek halhatatlansága . . . pogány filozófiai dogma.”
11. Mikor kezdett a görög filozófia behatolni a keresztényiségbe?
11 Mikor és hogyan hatolt be ez a „pogány filozófiai dogma” a keresztényiségbe? A New Encyclopædia Britannica rámutat: „A Kr. u. második század közepétől azok a keresztények, akik valamennyire jártasak voltak a görög filozófiában, kezdték úgy érezni, hogy a hitüket e filozófia szavaival kell kifejezniük, mind a saját intellektuális megelégedésük, mind a tanult pogányok megtérítése céljából. A számukra leginkább megfelelő filozófia a platonizmus volt.”
12—14. Milyen szerepet játszott Origenész és Ágoston abban, hogy a platóni filozófiát egyesítse a keresztényiséggel?
12 Két ilyen korai filozófus nagymértékben befolyást gyakorolt a kereszténység tantételeire. Az egyik az alexandriai Origenész (kb. i. sz. 185—254), a másik pedig a hippói Ágoston (i. sz. 354—430). A New Catholic Encyclopedia kijelenti róluk: „Csak a keleti Origenész és a nyugati Szent Ágoston nyomán lett a lélekből szellemi állag, és a természetéből filozófiai szemlélet.” Mire alapozta Origenész és Ágoston a lélekről alkotott felfogását?
13 Origenész Alexandriai Kelemen tanítványa volt, aki „az egyházatyák közül elsőként vett át nyíltan a lélekkel kapcsolatos görög hagyományból” — jelenti ki a New Catholic Encyclopedia. Bizonyosan komoly befolyást gyakoroltak Origenészre Platónnak a lélekről alkotott elképzelései. Origenész „a lélek egész kozmikus drámáját, melyet Platóntól vett, beépítette a keresztény tantételekbe” — jegyezte meg Werner Jaeger teológus a The Harvard Theological Review-ban.
14 Egyesek a kereszténységben Ágostont tekintik a legnagyobb ókori gondolkodónak. Mielőtt 33 éves korában áttért a „keresztényiségre”, Ágostont nagyon érdekelte a filozófia, és újplatonistaa lett. Gondolkodásában megtérését követően is újplatonista maradt. „Elméje volt az az olvasztótégely, amelyben az Újszövetség vallása a legteljesebb mértékben összeolvadt a görög filozófia platóni hagyományával” — jelenti ki a The New Encyclopædia Britannica. A New Catholic Encyclopedia elismeri, hogy Ágostonnak a lélekről szóló „tantétele, amely nyugaton a XII. század végére általánosan elfogadottá vált, sokat köszönhetett . . . az újplatonizmusnak”.
15., 16. Megváltoztatta az egyháznak a lélek halhatatlanságáról szóló tanításával összefüggő álláspontját az, hogy a XIII. században érdeklődtek Arisztotelész tanításai iránt?
15 A XIII. században egyre népszerűbbé váltak Európában Arisztotelész tanításai, főként azért, mert hozzáférhetővé váltak latinul azoknak az arab tudósoknak a művei, akik részletesen magyarázták Arisztotelész írásait. Egy katolikus tudósra, Aquinói Tamásra nagy hatást tett az arisztotelészi gondolkodás. Aquinói Tamás írásainak köszönhetően Arisztotelész nézetei még Platónéinál is nagyobb befolyással voltak az egyház tanításaira. Ez az irányzat azonban nem volt hatással a lélek halhatatlanságáról szóló tanításra.
16 Arisztotelész azt tanította, hogy a lélek elválaszthatatlanul kapcsolódik a testhez, és a halál után nem folytatja egyéni létezését, valamint ha létezett is valami örökkévaló az emberben, akkor az az elvont, személytelen értelem. Ez a lélekről szóló nézet nem egyezett az egyház hitnézetével, amely szerint a személyek lelkei tovább élnek a halál után. Aquinói Tamás ezért megváltoztatta Arisztotelész tanítását a lélekről, azt erősítgetve, hogy a lélek halhatatlanságát érveléssel be lehet bizonyítani. Az egyház lélekről szóló tanítása ennek következtében sértetlen maradt.
17., 18. a) Hozott megújulást a XVI. századi reformáció a lélekről szóló tanítás kérdésében? b) Mi az álláspontja a kereszténység legtöbb felekezetének a lélek halhatatlanságáról?
17 A XIV. és XV. században, a reneszánsz korai szakaszában újraéledt a Platón iránti érdeklődés. A híres, olaszországi Medici család még egy firenzei akadémia megalapításában is segítséget nyújtott azért, hogy támogassa Platón filozófiájának tanulmányozását. A XVI. és XVII. században megcsappant az Arisztotelész iránti érdeklődés. A XVI. századi reformáció pedig nem hozott megújulást a lélekről szóló tanításban. Bár a protestáns reformerek nem értettek egyet a purgatórium tanításával, elfogadták az örök büntetésről vagy jutalomról szóló tanítást.
18 Ezért a kereszténység legtöbb felekezetében a lélek halhatatlanságáról szóló tanítás uralkodik. Ezt megfigyelve, egy amerikai tudós így írt: „A vallás közülünk a legtöbb ember számára valójában halhatatlanságot jelent, semmi mást. Isten a halhatatlanság létrehozója.”
A halhatatlanság és az iszlám
19. Mikor jött létre az iszlám, és ki alapította?
19 Az iszlám Muḥammad prófétai elhívásával vette kezdetét, amelyet körülbelül 40 éves korában kapott. Általánosan elfogadott a muszlimok között az, hogy egy 20-23 éven át tartó időszakban kapta meg a kinyilatkoztatásokat, körülbelül i. sz. 610-től kezdődően az i. sz. 632-ben bekövetkezett haláláig. Ezeket a kinyilatkoztatásokat a Koránban, a muszlim szent könyvben jegyezték fel. Az iszlám megszületésének idejére a judaizmust és a kereszténységet átitatta a lélekről alkotott platóni felfogás.
20., 21. Mit hisznek a túlvilágról a muszlimok?
20 A muszlimok úgy hiszik, hogy hitük azoknak a kinyilatkoztatásoknak a kiteljesedése, amelyeket a hűséges héberek és a régen élt keresztények kaptak. A Korán mind a Héber, mind pedig a Görög Iratokból idéz. A lélek halhatatlanságának tanában azonban a Korán eltér ezektől az írásoktól. A Korán azt tanítja, hogy az embernek lelke van, amely a halál után is tovább él. Beszél a halottak feltámadásáról, az ítéletnapról és a lélek végső sorsáról is — vagy élet egy paradicsomszerű égi kertben, vagy büntetés egy lángoló pokolban.
21 A muszlimok úgy gondolják, hogy a halott lelke átmegy a barzakh-on vagy „sorompón”, arra a „helyre vagy állapotba, amelyben az emberek a halál után és az Ítélet előtt lesznek” (The Holy Qurʼān, szúra 23:99, 100 lábjegyzete alapján). Ott a lélek tudatánál van, és ha a személy bűnös volt, megtapasztalja az úgynevezett „sírbolt büntetését”, ha pedig hívő, boldogságot élvez. De a hívőknek is el kell szenvedniük bizonyos gyötrelmet az életükben elkövetett apróbb bűnökért. Az ítélet napján minden egyes ember szembenéz örök sorsával, s azzal ez a közbenső állapot véget ér.
22. Milyen különböző elméleteket adtak elő egyes arab filozófusok a lélek sorsáról?
22 A judaizmusban és a kereszténységben a platonikus befolyás miatt jelent meg a lélek halhatatlanságáról szóló elképzelés, az iszlámnak azonban már kezdettől fogva részét alkotta. Ez nem jelenti azt, hogy az arab tudósok nem kísérelték meg elegyíteni az iszlám tanításokat a görög filozófiával. Az arab világra valójában nagy befolyást gyakorolt Arisztotelész munkája. Jeles arab tudósok pedig, például Avicenna és Averroës, kibővítették, és építettek az arisztotelészi gondolkodásmódra. Arra irányuló erőfeszítéseikben azonban, hogy összehangolják a görög gondolkodást a lélekről szóló muszlim tanítással, különféle elméleteket alakítottak ki. Avicenna például kijelentette, hogy a személy lelke halhatatlan. Averroës viszont vitatta ezt a nézetet. Függetlenül e nézőpontoktól, a lélek halhatatlansága továbbra is a muszlimok hitnézete maradt.
23. Milyen álláspontot foglal el a lélek halhatatlanságáról a judaizmus, a kereszténység és az iszlám?
23 Ezek szerint a judaizmus, a kereszténység és az iszlám egyértelműen tanítja a lélek halhatatlanságának a tantételét.
[Lábjegyzet]
a Az újplatonizmus követője; ez az irányzat Platón filozófiájának Plótinosz által a harmadik századi Rómában kifejlesztett új változata volt.
[Kép a 14. oldalon]
Nagy Sándor hódítása a görög és a zsidó kultúra összekeveredéséhez vezetett
[Képek a 15. oldalon]
Origenész (fent) és Ágoston megpróbálta egybeolvasztani a platóni filozófiát a keresztényiséggel
[Képek a 16. oldalon]
Avicenna (fent) kijelentette, hogy a személy lelke halhatatlan. Averroës vitatta ezt a nézetet