Élet a halál után — Mit hisznek az emberek?

„Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é?” (JÓB 14:14).

1., 2. Hogyan keresnek sokan vigaszt, ha elveszítik egy szeretett hozzátartozójukat a halál miatt?

NEW YORK egyik ravatalozójában a barátok és a család csendesen vonul el egy 17 éves fiú nyitott koporsója előtt, akinek az életét a rák emésztette fel. A fiú mélyen lesújtott édesanyja újra és újra könnyek közt ismételgeti: „Tommy most boldogabb. Isten azt akarta, hogy Tommy vele legyen a mennyben.” Arra tanították, hogy ebben higgyen.

² Körülbelül 11 000 kilométerre onnan, Dzsámnagarban, Indiában, a három fiú közül a legidősebb meggyújtja a fát elhunyt apjának a halottégető máglyáján. A tűz ropogásán át is hallatszik a brahman hangja, aki szanszkrit mantrákat ismételget, melyek így szólnak: „A lélek, amely soha meg nem hal, haladjon továbbra is a végső valósággal való egyesülés felé.”

3. Milyen kérdések foglalkoztatják az embereket már régóta?

³ Mindenütt szembesülünk a halál valóságával (Róma 5:12). Természetes, hogy szeretnénk tudni, vajon a halál véget vet-e mindennek. Jób, Jehova Isten ókori hűséges szolgája a növények természetes körforgásán elmélkedve megjegyezte: „a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.” Mi a helyzet az emberekkel? Jób szerette volna tudni: „Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é?” (Jób 14:7, 14). Az embereket mindenféle társadalomban már régóta foglalkoztatják ezek a kérdések: Van élet a halál után? Ha igen, milyen élet? Éppen ezért, milyen hitnézeteket kezdtek vallani az emberek, és miért?

Sokféle válasz ugyanarra a témára

4. Mit hisznek az emberek különböző vallásokban a halál utáni életről?

⁴ Sok névleges keresztény hiszi, hogy a halál után az emberek vagy a mennybe mennek, vagy a pokolba kerülnek. A hinduk viszont a reinkarnációban hisznek. Az iszlám hit szerint a halál után lesz egy ítéletnap, amikor Allah értékeli mindenkinek az életútját, és a személyt vagy a paradicsomba, vagy pedig a pokol tüzébe küldi. Egyes országokban a halottakról kialakult hiedelmek a helybeli hagyományok és a névleges kereszténység különös keverékét alkotják. Srí Lankán például a buddhisták és a katolikusok egyaránt szélesre tárják az ajtókat és ablakokat, amikor haláleset történik házukban, a koporsót pedig úgy helyezik el, hogy az elhunyt lábai a bejárati ajtó felé nézzenek. Úgy hiszik, hogy ezek az intézkedések megkönnyítik, hogy az elhunyt szelleme, vagyis lelke eltávozzon a házból. Nyugat-Afrikában sok katolikus és protestáns között általános szokás például, hogy tükreiket befedik, amikor valaki meghal, nehogy valaki belenézzen a tükörbe, és meglássa az elhunyt személy szellemét. Negyven nappal később a család és a barátok ünnepet tartanak, hogy a lélek mennybemenetelét megüljék.

5. Mi az a központi hitnézet, amellyel a legtöbb vallás egyetért?

⁵ Ennek a sokféleségnek az ellenére is úgy tűnik, a legtöbb vallás legalább egy kérdésben megegyezik. Hisznek abban, hogy valami az emberen belül — hívják léleknek vagy szellemnek — halhatatlan, és tovább él a test halála után. A kereszténység több száz vallásának és szektájának majdnem mindegyike támogatja a lélek halhatatlanságában való hitet. Ez a hitnézet hivatalos tantétel a judaizmusban is. Sőt maga az alapja a hinduizmus reinkarnációtanításának. A muszlimok abban hisznek, hogy a lélek azután is tovább él, hogy a test meghal. Az ausztrál őslakosok, az afrikai animisták, a sintoisták, sőt a buddhisták is mindannyian ugyanennek a témának a változatait tanítják.

6. Hogyan tekintik egyes tudósok az elképzelést, hogy a lélek halhatatlan?

⁶ Másfelől vannak olyanok, akik abban hisznek, hogy a tudatos élet véget ér a halállal. Nekik értelmetlennek tűnik az az elképzelés, hogy az érzelmi és értelmi élet egy személytelen, homályos, a testtől különálló lélekben folytatódik. A XX. századi spanyol tudós, Miguel de Unamuno így ír: „A lélek halhatatlanságában hinni annyit jelent, hogy arra vágyunk, a lélek halhatatlan legyen, mégpedig olyan erősen vágyunk rá, hogy ez az akarat eltapos minden értelmet, és túlhalad azon.” Voltak mások is, akik hasonlóan gondolkodtak, s ezek annyira különböző személyek voltak, mint például a híres ókori filozófusok, Arisztotelész és Epikurosz, az orvos, Hippokratész, a skót filozófus, David Hume, az arab tudós, Averroës, valamint India felszabadulás utáni első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru.

7. Milyen fontos kérdéseket kell most megvizsgálnunk a lélek halhatatlanságának a hitnézetével kapcsolatban?

⁷ Mivel ilyen ellentétes elképzelésekkel és hitnézetekkel találkozunk, meg kell kérdeznünk magunktól: Tényleg halhatatlan lelkünk van? Ha valójában nem halhatatlan a lélek, akkor hogyan válhatott egy ilyen hamis tanítás olyan sok mai vallás szerves részévé? Honnan ered ez az elképzelés? Feltétlenül meg kell találnunk az igaz és kielégítő válaszokat ezekre a kérdésekre, mivel a jövőnk függ tőle (1Korinthus 15:19). De először vizsgáljuk meg azt, hogy honnan származik a lélek halhatatlanságának tantétele.

Ahogyan a tantétel megszületett

8. Milyen szerepe volt Szókratésznek és Platónnak abban, hogy kifejtették a lélek halhatatlanságának az elképzelését?

⁸ Az i. e. ötödik században élt görög filozófusokról, Szókratészről és Platónról azt mondják, hogy az elsők közt voltak, akik kifejtették azt a hiedelmet, hogy a lélek halhatatlan. De nem ők voltak ennek az elképzelésnek a kitalálói. Ők inkább tovább finomították ezt a felfogást, és filozófiai tanítássá alakították, sokkal vonzóbbá téve ezzel a művelt osztályok számára napjaikban és azóta. Az ókori Perzsia vallásának, a zoroasztrizmusnak a hívei és az előttük élt egyiptomiak szintén hittek a lélek halhatatlanságában. A kérdés tehát az, hogy milyen forrásból származik ez a tanítás.

9. Honnan eredt az a befolyás, mely általános volt az ókori egyiptomi, perzsa és görög kultúrákban?

⁹ „Az ókori világban Egyiptom, Perzsia és Görögország a babiloni vallás befolyása alatt állt” — mondja a The Religion of Babylonia and Assyria (Babilon és Asszíria vallása) című könyv. Az egyiptomi vallási hitnézetekről a továbbiakban ezt mondja: „Figyelembe véve az Egyiptom és Babilon közti korai kapcsolatot, amelyet az Amarna-leveleka tárnak fel, bizonnyal sok lehetőség volt arra, hogy a babiloni nézetek és szokások beszivárogjanak az egyiptomi kultuszokba.” Nagyjából ugyanez mondható el az ókori perzsa és görög kultúráról is.

10. Hogyan tekintették a babiloniak a halál utáni életet?

¹⁰ De vajon hittek az ókori babiloniak a lélek halhatatlanságában? Ifjabb Morris Jastrow, az Egyesült Államokban levő Pennsylvaniai Egyetem professzora így írt erről: „Sem a nép, sem pedig [Babilon] vallási gondolkodásának irányítói nem tartották elképzelhetőnek az egyszer már létrejött dolgok teljes megsemmisülését. A halál [véleményük szerint] másfajta élethez vezető átjárót jelentett, a halhatatlanság [a mostani élet halhatatlanságának a] tagadása pedig csupán annak képtelenségét hangsúlyozta, hogy az ember elmeneküljön a halál által hozott változástól.” Igen, a babiloniak is hittek abban, hogy valamilyen élet, valamilyen formában folytatódik a halál után. Ezt azzal juttatták kifejezésre, hogy a halottakkal együtt különféle tárgyakat is eltemettek, amelyeket azok a túlvilágon használhattak.

11., 12. Hol volt a szülőhelye az Özönvíz után annak a tanításnak, hogy a lélek halhatatlan?

¹¹ Világos, hogy a lélek halhatatlanságának tanítása visszanyúlik az ókori Babilonba. Vajon ez lényeges? Igen, mivel a Biblia szerint Bábel, illetve Babilon városát Nimród, Noé dédunokája alapította. A Noé napjaiban történt világméretű Özönvíz után csak egy nyelv és egy vallás volt. Nimród nemcsak hogy „Jehovának ellenszegülő” volt, de Nimród és a hívei még ’hírnevet is akartak szerezni’ maguknak. Nimród tehát megalapította a várost, egy tornyot épített ott, s ezzel egy másfajta vallást hozott létre (1Mózes 10:1, 6, 8–10; 11:1–4, NW).

¹² A hagyomány szerint Nimród erőszakos halált halt. Ésszerű feltételezni, hogy halála után a babiloniak hajlottak arra, hogy nagyra tartsák őt, városuk alapítóját, építőjét és első királyát. Mivel Marduk (Merodák) istent tekintették Babilon alapítójának, sőt sok babiloni királyt róla neveztek el, egyes tudósok véleménye szerint Marduk azonos az isteni rangra emelt Nimróddal (2Királyok 25:27; Ésaiás 39:1; Jeremiás 50:2). Ha ez igaz, akkor annak az elképzelésnek, hogy a lélek túléli a halált, már általánosan elterjedtnek kellett lennie legkésőbb arra az időszakra, amikor Nimród meghalt. A történelmi feljegyzések mindenesetre feltárják, hogy az Özönvíz után Bábel, vagyis Babilon volt annak a tanításnak a szülőhelye, hogy a lélek halhatatlan.

13. Hogyan terjedt el a halhatatlan lélek tanítása az egész föld színén, és mi lett ennek a következménye?

¹³ A Biblia ezenkívül megmutatja, hogy Isten meghiúsította Bábelben a toronyépítők erőfeszítéseit, összezavarva a nyelvüket. Nem tudtak többé beszélni egymással, ezért otthagyták az építkezést, és onnan szétszóródtak „az egész föld színén” (1Mózes 11:5–9). Tartsuk azonban elménkben, hogy ezeknek az embereknek, akik szerették volna felépíteni a tornyot, megváltozott ugyan a nyelvük, de a gondolkodásmódjuk és az elképzeléseik nem. Ennélfogva ahova mentek, magukkal vitték vallásos elképzeléseiket is. Ily módon a babiloni vallásos tanítások — köztük a lélek halhatatlansága — elterjedtek az egész föld színén, és a világ nagyobb vallásainak az alapjává lettek. Ezáltal létrejött a hamis vallás világbirodalma, amelyet találóan így ír le a Biblia: „nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja” (Jelenések 17:5).

A hamis vallás világbirodalma kelet felé terjed

14. Hogyan terjedtek el a babiloni vallási hiedelmek az indiai szubkontinensen?

¹⁴ Némely történész szerint több mint 3500 évvel ezelőtt északnyugatról érkezve világos bőrű árják jelentek meg az Indus völgyében, amely most főként Pakisztánhoz és Indiához tartozik. Onnan vándoroltak szét azután a Gangesz folyó alföldjeire és egész Indiába. Néhány szakértő azt mondja, hogy a bevándorlók vallási nézeteinek alapját ősi iráni és babiloni tanítások képezték. Ezekből a vallási elképzelésekből eredt aztán a hinduizmus.

15. Miként volt hatással a halhatatlan lélek elképzelése a mai hinduizmusra?

¹⁵ A halhatatlan lélek elképzelése Indiában a reinkarnáció tanának formáját vette fel. Hindu bölcsek, akik az emberek között levő gonoszság és szenvedés egyetemes problémájával viaskodtak, a karmának nevezett törvényhez, az ok-okozat törvényéhez jutottak. Amikor ezt a törvényt összekapcsolták a lélek halhatatlanságába vetett hittel, eljutottak a reinkarnáció tanításához, amely szerint a személy egyik életében elért érdemeiért jutalom, az elkövetett hibáiért pedig büntetés jár majd a következő életben. A hűségesek célja a moksa, vagyis kiszabadulás az újjászületésnek ebből a körforgásából, és eggyé válás az úgynevezett végső valósággal vagy nirvánával. Az évszázadok során a hinduizmus terjedésével a reinkarnáció tanítása is terjedt. Ez a tantétel a mai hinduizmus talpköve.

16. A túlvilágról alkotott milyen hit kezdte uralni a kelet-ázsiai népesség nagyon nagy részének a vallásos gondolkodását és szokásait?

¹⁶ A hinduizmusból más hitek indultak ki, például a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás. Ezeknek is része a reinkarnációban való hit. Ezenkívül a buddhizmus átitatta Kelet-Ázsia legnagyobb részét — Kínát, Koreát, Japánt és más országokat —, és alapvető befolyást gyakorolt az egész térség kultúrájára és vallására. Ez olyan vallásokat szült, amelyek hitnézetek keverékét tükrözik, magukban foglalnak elemeket a buddhizmusból, a spiritizmusból és az ősök imádatából. Ezek közül a taoizmus, a konfucianizmus és a sintó van a legnagyobb hatással az emberekre. Ily módon a világnak azon a területén élő emberek nagyon nagy részének a vallásos gondolkodását és szokásait az a hit kezdte uralni, hogy az élet folytatódik a test halála után.

Mi a helyzet a judaizmussal, a kereszténységgel és az iszlámmal?

17. Mit hittek az ókori zsidók a halál utáni életről?

¹⁷ Mit hisznek a halál utáni életről a judaizmus, a kereszténység és az iszlám hit követői? E vallások közül vitathatatlanul a judaizmus a legrégibb. Gyökerei mintegy 4000 évvel ezelőttre, Ábrahámig nyúlnak vissza — jóval azelőttre, hogy Szókratész és Platón formába öntötte a lélek halhatatlanságának elméletét. Az ókori zsidók a halottak feltámadásában hittek, nem pedig az ember veleszületett halhatatlanságában (Máté 22:31, 32; Zsidók 11:19). Akkor hogyan került be a lélek halhatatlanságának tantétele a judaizmusba? A történelem választ ad erre.

18., 19. Hogyan került a lélek halhatatlanságának a tantétele a judaizmusba?

¹⁸ I. e. 332-ben a görög Nagy Sándor meghódította a Közel-Keletet, beleértve Jeruzsálemet is. Amikor Nagy Sándor utódai folytatták hellenizáló programját, megtörtént a két kultúra — a görög és a zsidó kultúra — összekeveredése. Idővel a zsidók jártassá váltak a görög gondolkodásmódban, néhányan még filozófusok is lettek.

¹⁹ Az i. sz. első században élt Alexandriai Philón volt az egyik ilyen zsidó filozófus. Nagyra becsülte Platónt, és a judaizmust a görög filozófia alapján próbálta magyarázni, előkészítve ezzel az utat a későbbi zsidó gondolkodók számára. A Talmudot, ami a szóbeli törvényekhez a rabbik által fűzött írott kommentár, szintén befolyásolta a görög gondolkodás. „A Talmud rabbijai hittek abban, hogy a lélek tovább létezik a halál után” — mondja egy enciklopédia (Encyclopaedia Judaica). A későbbi zsidó misztikus irodalom, mint például a kabala még tovább megy, és a reinkarnációt is tanítja. A görög filozófia által kerülő úton végül bekerült a judaizmusba a lélek halhatatlanságának elképzelése. Mit mondhatunk arról, ahogy ez a tanítás bekerült a kereszténységbe?

20., 21. a) Hogyan tekintették a korai keresztények a platóni, vagyis görög filozófiát? b) Mi vezetett ahhoz, hogy egyesítették Platón elképzeléseit a keresztény tanításokkal?

²⁰ Az igaz keresztényiség Jézus Krisztussal kezdődött el. Miguel de Unamuno, akit már korábban idéztünk, ezt írta Jézusról: „Ő inkább a test feltámadásában hitt a zsidó gondolkodásmód szerint, nem pedig a lélek halhatatlanságában [a görög] platóni gondolkodásmód szerint.” Az író így fejezte be: „A lélek halhatatlansága . . . pogány filozófiai dogma.” Ennek fényében láthatjuk, miért intette óva Pál apostol az első századi keresztényeket ’a filozófiától és üres csalástól, amely emberi hagyományok, a világ elemi tanításai és nem a Krisztus szerint való’ (Kolossé 2:8, NW).

²¹ De mikor és hogyan hatolt be ez a „pogány filozófiai dogma” a kereszténységbe? Egy enciklopédia így magyarázza: „A Kr. u.-i második század közepétől azok a keresztények, akik valamennyire jártasak voltak a görög filozófiában, kezdték úgy érezni, hogy a hitüket e filozófia szavaival kell kifejezniük, mind a saját intellektuális megelégedésük, mind a tanult pogányok megtérítése céljából. A számukra leginkább megfelelő filozófia a platonizmus volt” (The New Encyclopœdia Britannica). Két ilyen korai filozófus, aki nagymértékben befolyásolta a kereszténység tantételeit, az alexandriai Origenész és a hippói Ágoston volt. Mindkettőjükre nagy befolyást gyakoroltak Platón elképzelései, és nagy szerepet játszottak abban, hogy egybeolvasztották ezeket az elképzeléseket a keresztény tanításokkal.

22. Hogyan maradt fontos része az iszlámnak a lélek halhatatlanságáról szóló tanítás?

²² Bár a judaizmusba és a kereszténységbe platonikus befolyásra került be a lélek halhatatlanságáról szóló elképzelés, az iszlámnak már kezdettől fogva részét alkotta. A Korán, az iszlám szent könyve azt tanítja, hogy az embernek lelke van, amely a halál után tovább él. Arról beszél, hogy a lélek végső sorsa vagy élet egy paradicsomszerű égi kertben, vagy büntetés egy lángoló pokolban. Ez nem jelenti azt, hogy az arab tudósok nem kísérelték meg elegyíteni az iszlám tanításokat a görög filozófiával. Az arab világot valójában egy kicsit befolyásolta Arisztotelész munkája. A lélek halhatatlansága ennek ellenére továbbra is a muszlimok hitnézete marad.

23. A halál utáni élettel kapcsolatban milyen kérdések merülnek fel bennünk önkéntelenül is, melyeket a következő cikkben fogunk megvizsgálni?

²³ Egyértelműen látszik, hogy a lélek halhatatlanságának a tanítása alapján a vallások világszerte zavarba ejtően sokféle hitet alakítottak ki a túlvilágról. És ezek a hitek emberek milliárdjaira vannak hatással, sőt uralják, és rabul is ejtik őket. Szembesülve mindezzel, önkéntelenül is felmerülnek bennünk a kérdések: Lehetséges megtudni az igazságot arról, hogy mi történik velünk, amikor meghalunk? Van élet a halál után? Mit tud erről mondani a Biblia? Ezt fogjuk megvizsgálni a következő cikkben.

[Lábjegyzet]

Meg tudod magyarázni?

◻ Melyik az a közös téma, amely a halál utáni élettel kapcsolatban a legtöbb vallás hitében szerepel?

◻ Miként mutat rá a történelem és a Biblia arra, hogy az ókori Babilon volt a szülőhelye annak a tantételnek, hogy a lélek halhatatlan?

◻ Milyen módon befolyásolta a keleti vallásokat a lélek halhatatlanságába vetett babiloni hit?

◻ Hogyan hatolt be a lélek halhatatlanságának a tanítása a judaizmusba, a kereszténységbe és az iszlámba?

[Képek a 12–13. oldalon]

Nagy Sándor hódítása a görög és a zsidó kultúra összekeveredéséhez vezetett

Ágoston megpróbálta egybeolvasztani a platóni filozófiát a keresztényiséggel

[Forrásjelzések]

Nagy Sándor: Musei Capitolini, Roma; Ágoston: From the book Great Men and Famous Women