Felkészülés a nyilvános előadásokra

JEHOVA TANÚI legtöbb gyülekezetében hetente vannak szentírási témákat feldolgozó nyilvános előadások. Mint vén vagy kisegítőszolga, vajon bizonyítékát adod annak, hogy ügyes szónok, vagyis jó tanító vagy? Ha igen, akkor talán nyilvános előadások megtartására is felkérnek. A teokratikus szolgálati iskola már több tízezer testvérnek segített abban, hogy alkalmas legyen erre a szolgálati kiváltságra. Ha nyilvános előadás megtartására jelölnek ki, hogyan kezdd a felkészülést?

Tanulmányozd át a vázlatot!

Mielőtt bármilyen kutatásba kezdenél, olvasd el a vázlatot, és elmélkedj rajta, míg meg nem érted a mondanivalóját. Jól vésd az elmédbe a témát, mely egyébként az előadás címe is. Mit kell megtanítanod a hallgatóságnak? Mi a célod?

Ismerd meg jól az alcímeket. Elemezd ezeket a főpontokat. Hogyan kapcsolódnak a témához? Mindegyik főpontnak számos alpontja van, és az alpontokat alátámasztó részek alattuk vannak felsorolva. Figyeld meg, hogy a vázlat egyes részei miként épülnek az előttük levő gondolatra, hogyan vezetnek a következő ponthoz, és hogyan segítenek megvalósítani az előadás célját. Amikor megértetted az előadás témáját, célját, és azt, hogy a főpontok hogyan érik el ezt a célt, akkor elkezdheted kidolgozni az anyagot.

Először talán hasznosnak fogod találni, ha négy vagy öt rövid előadásra bontod az előadásodat, úgy, hogy mindegyik egy főpontra épüljön. Egyszerre csak egyet készíts el.

A vázlat, amit kapsz, csak segít a felkészülésben. Nem jegyzetnek készült, amelyből megtarthatod az előadásodat. Olyan, mint egy csontváz, melyet úgymond hússal kell beborítanod, szívet kell adnod neki, és életre kell keltened.

A Szentírás használata

Jézus Krisztus és a tanítványai a Szentírásra építették tanításukat (Luk 4:16–21; 24:27; Csel 17:2, 3). Te is ugyanezt teheted. Az előadásodnak a Szentírás legyen a gerince. Ne a vázlatban szereplő megjegyzéseket magyarázd meg és alkalmazd, hanem figyeld meg, hogy ezeket a megjegyzéseket hogyan támasztja alá a Szentírás, majd a Szentírásból taníts.

Miközben elkészíted az előadásodat, a vázlat minden egyes írásszövegét vizsgáld meg. Figyelj a szövegkörnyezetre. Néhány írásszöveg talán csak hasznos háttér-információt nyújt. Nem kell mindegyiket felolvasnod, illetve megmagyaráznod. Válaszd ki azokat, amelyekből a legnagyobb hasznot fogja meríteni a hallgatóságod. Ha a nyomtatott vázlatban feltüntetett írásszövegekre összpontosítasz, akkor valószínűleg nincs szükséged további szentírási hivatkozásokra.

Előadásod sikere nem a felhasznált írásszövegek számától függ, hanem a tanításod minőségétől. Amikor bevezeted az írásszövegeket, mondd el, miért használod azokat, és fordíts időt arra, hogy rámutass az alkalmazásukra. Miután felolvasol egy írásszöveget, és magyarázatot fűzöl hozzá, hagyd nyitva a Bibliádat. A hallgatóság valószínűleg követni fogja a példádat. Hogyan keltheted fel hallgatóid érdeklődését, és hogyan segíthetsz nekik abban, hogy még inkább hasznot merítsenek Isten Szavából? (Neh 8:8, 12). Úgy, hogy az előadásba magyarázatot, szemléltetést és gyakorlati alkalmazást is belefoglalsz.

Magyarázat. Amikor egy fontos írásszöveg magyarázatára készülsz, kérdezd meg magadtól: „Mit jelent ez a vers? Miért használom az előadásban? A hallgatókban milyen kérdések vetődhetnek fel ezzel a verssel kapcsolatban?” Talán elemezned kell a szövegkörnyezetet, a hátteret, a körülményeket, a szavak erejét, valamint az ihletett író szándékát. Ehhez kutatásra van szükség. A „hű és értelmes rabszolga” által készített kiadványokban bőségesen találsz majd értékes információt (Máté 24:45–47). Ne próbálj mindent elmondani a versről, de azt mindenképp magyarázd el, hogy miért olvastattad el a hallgatósággal az adott gondolathoz.

Szemléltetés. A szemléltetéseknek az a céljuk, hogy a hallgatóid még jobban megértsék a témát, vagy hogy segíts nekik az emlékezetükbe vésni az előadás egyik pontját, illetve alapelvét. A szemléltetések által az emberek könnyebben megértik az elhangzottakat, és olyan dologhoz tudják kapcsolni a gondolatot, amit már ismernek. Jézus is ezt tette a híres hegyi beszédében. „Az ég madarai”, „a mező liliomai”, a „szűk kapu”, a ’sziklára épített ház’ – ezek, és még sok ilyen kifejezés tette erőteljessé, érthetővé és felejthetetlenné a tanítását (Máté 5–7. fejezet).

Alkalmazás. Egy írásszöveghez fűzött magyarázat és szemléltetés ismeretet közöl, de csak az vezet jó eredményekre, ha rámutatsz ennek az ismeretnek az alkalmazására. Az igaz, hogy a hallgatóid felelőssége a Biblia üzenete szerint cselekedni, de segíthetsz nekik megérteni, mit kell tenniük. Ha már biztos vagy benne, hogy a hallgatók értik az adott bibliaverset, és azt, hogy hogyan függ össze az éppen tárgyalt gondolattal, szánj időt arra is, hogy megmutasd, milyen hatása van a hitünkre és a viselkedésünkre. Emeld ki, milyen előnyök származnak abból, ha elvetik azokat a téves elképzeléseket, és felhagynak azzal a helytelen viselkedéssel, amely ellentétben van a megtárgyalt igazsággal.

Miközben az írásszövegek alkalmazásán gondolkozol, ne feledd, hogy a hallgatóság soraiban különböző hátterű emberek ülnek, akiknek igen különbözők a körülményeik. Talán vannak új érdeklődők, fiatalok, idősek és olyanok is, akik sokféle személyes gonddal küszködnek. Előadásod legyen gyakorlatias és életszerű. Tanácsod soha ne úgy hangozzon, mintha csak néhány emberre gondolnál.

Az előadó döntései

Vannak döntések, amelyeket már mások meghoztak helyetted az előadásoddal kapcsolatban. A főpontok világosan fel vannak tüntetve, és az is, hogy mennyi idő alatt kell kifejtened az előadás alcímeit. Más döntéseket viszont neked kell meghoznod. Úgy dönthetsz, hogy bizonyos alpontokat hosszabban fejtegetsz, másokat viszont rövidebben tárgyalsz. Ne gondold, hogy mindegyik alpontot ugyanolyan alaposan kell kifejteni. Ez ahhoz vezethetne, hogy végig kellene rohannod az anyagon, és információáradattal halmoznád el a hallgatóságot. Hogyan döntheted el, melyik pontot fejtsd ki alaposabban, és melyiket említsd meg csak mellékesen? Kérdezd meg magadtól: „Mely pontok segítségével tudom átadni az előadás központi gondolatát? Melyekből merítheti a hallgatóság a legnagyobb hasznot? Vajon ha kihagyok egy említett írásszöveget és az ahhoz kapcsolódó gondolatot, akkor megtörik az előadás érvelési menete?”

Határozottan kerüld, hogy bármilyen spekulációt vagy magánvéleményt szőj az előadásodba. Még Isten Fia, Jézus Krisztus sem beszélt ’saját magától’ (Ján 14:10). Gondolj arra, hogy az emberek azért jönnek Jehova Tanúi összejöveteleire, hogy a Bibliáról halljanak. Ha jó előadóként vagy ismert, ez valószínűleg azért van így, mert nem magadra, hanem Isten Szavára szoktad irányítani a figyelmet. Ezért értékelik az előadásaidat (Fil 1:10, 11).

Miután az egyszerű vázlatot tartalmas bibliamagyarázattá alakítottad, próbáld el az előadásodat. Hasznos, ha hangosan próbálsz. Az a lényeg, hogy minden pont jól rögzüljön benned. Szívből beszélj, keltsd életre az anyagot, és lelkesen add elő az igazságot. Az előadás megtartása előtt kérdezd meg magadtól: „Milyen eredményre számítok? Kiemelkednek a főpontok? Valóban a Szentírás alkotja az előadásom alapját? Vajon minden főponthoz könnyen lehet kapcsolni a következőt? Az előadás értékelést ébreszt Jehova és a gondoskodása iránt? Vajon a befejezés közvetlen kapcsolatban van a témával, megmutatja a hallgatóknak, mit kell tenniük, és arra ösztönzi őket, hogy így is tegyenek?” Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor sikerült ’jól alkalmaznod a tudást’, ami a gyülekezet javára válik, és Jehova dicsőítésére szolgál! (Péld 15:2, Úf.).