Vázlathasználat

SOK ember nyugtalanná válik, ha vázlatból kell beszélnie. Biztonságosabbnak érzik, ha mindent, amit mondani fognak, előre leírnak vagy bemagolnak.

Ám a valós életben, a mindennapokban, például amikor a családtagjainkkal és a barátainkkal társalgunk, vagy amikor a szántóföldi szolgálatban beszélgetéseket folytatunk, egyikünk sem beszél kéziratból. Akkor sem használunk kéziratot, amikor egyedül vagy egy csoportot képviselve szívből jövő imát mondunk.

Vajon számít az, hogy az előadásodat kéziratból vagy vázlatból tartod meg? Ha szóról szóra leírt kéziratot olvasol fel, biztos, hogy pontosan és választékosan beszélsz, de ezzel a módszerrel nehezebb elérni az emberek szívét. Amikor néhány mondatnál többet olvasol fel, általában felveszel egy olyan tempót és hanghordozást, amely különbözik a saját társalgási stílusodtól. Ha a figyelmed a hallgatóság helyett inkább az előtted lévő papírra összpontosul, akkor sokan talán nem fognak olyan feszülten figyelni rád, mint akkor, ha érzik, hogy valóban rájuk gondolsz, és az ő körülményeikre alkalmazod az anyagot. Ha igazán ösztönző hatású előadást szeretnél tartani, akkor a legjobb szabadon beszélni.

A teokratikus szolgálati iskola a mindennapi élethez szeretne segítséget nyújtani. Amikor a barátainkkal találkozunk, nem húzunk elő a zsebünkből egy darab papírt, és nem olvassuk fel nekik a gondolatainkat csak azért, hogy a legmegfelelőbb szavakat használjuk. A szántóföldi szolgálatba nem viszünk magunkkal kéziratot, attól félve, hogy netalán elfelejtünk néhány gondolatot, amelyet szeretnénk megosztani az emberekkel. Amikor arról tartasz bemutatót az iskolán, hogy miként kell tanúskodni ilyen körülmények között, törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon fejezd ki magad. Meglátod, hogy ha jól felkészülsz, a leírt vagy az emlékezetedbe vésett vázlat általában elegendő ahhoz, hogy eszedbe jussanak a fő gondolatok, amelyeket ki akarsz fejteni. De hogyan tudsz szert tenni az ahhoz szükséges magabiztosságra, hogy vázlatból beszélj?

Rendezd a gondolataidat! A vázlathasználathoz rendezned kell a gondolataidat. Ez nem azt jelenti, hogy előre kiválasztod a szavakat. Csupán annyit jelent, hogy gondolkodsz, mielőtt beszélnél.

A mindennapi életben egy hirtelen természetű embernek gyakran olyasmi csúszhat ki a száján, amit később szeretné, ha nem mondott volna ki. Másvalaki hajlamos lehet némiképp céltalanul, csapongóan beszélni. Mindkét szokást le lehet küzdeni, ha időt szakítasz arra, hogy összeállíts gondolatban egy egyszerű vázlatot, mielőtt megszólalnál. Először határozd meg a célodat, majd gondold át, mit kell tenned a célod eléréséhez, és csak utána kezdj beszélni.

Szántóföldi szolgálatra készülsz? Ne csak a prédikáláskor használt táskád bepakolására fordíts időt, hanem a gondolataid rendezésére is. Ha A mi Királyság-szolgálatunkból választod ki az egyik bevezetőt, többször is olvasd el, hogy a fő pontok világosan rögzüljenek a fejedben. Egy-két rövid mondatban mondd el a lényegét. A szóhasználatot igazítsd a saját egyéniségedhez és a területeden levő helyzethez. Hasznos, ha gondolatban előtted van egy vázlat. Mi legyen benne? 1. Bevezetésként megemlíthetnél valamit, ami a környéken élő emberek többségét foglalkoztatja. Vond be a házigazdát a beszélgetésbe! 2. Legyen a fejedben valami konkrétum is, amit el tudsz mondani a témával kapcsolatban, például egy-két írásszöveg Istennek arról az ígéretéről, hogy miként hoz majd enyhülést. Ha lehetőség nyílik rá, hangsúlyozd, hogy Jehova a Királysága, vagyis az égi kormányzata által szerez megoldást. 3. Buzdítsd a házigazdát, hogy tegyen lépéseket azzal összhangban, amiről beszéltetek. Irodalmat és/vagy bibliatanulmányozást ajánlhatsz fel, és beszéljétek meg pontosan, hogy mikor folytatjátok a beszélgetést.

Egy ilyen bevezetőhöz valószínűleg az is elég, ha gondolatban van vázlatod. Ha az első látogatás előtt mégis szeretnél belenézni egy leírt vázlatba, az valószínűleg csak néhány szót tartalmaz, egy-két írásszöveget, illetve egy rövid gondolatot arról, hogy mit fogsz mondani befejezésül. Egy ilyen vázlat készítése és használata elejét veszi annak, hogy eltérjünk a tárgytól, és segít, hogy a házigazdához világos üzenetet juttassunk el, amelyre könnyű lesz emlékeznie.

Ha gyakran találkozol a területeden ugyanazzal a kérdéssel vagy ellenvetéssel, hasznos lenne kutatást végezni az adott témában. Általában csak két-három főpontra van szükséged, és olyan írásszövegekre, amelyek alátámasztják azokat. A „Bibliai beszédtémák”-at vagy az Érveljünk az Írásokból című kiadvány kövér betűkkel szedett alcímeit változtatás nélkül felhasználhatod vázlatnak. Egy másik kiadványban is lehet egy találó idézet, amelyet még bele tudsz foglalni. Állíts össze egy rövid vázlatot, fűzd hozzá a kimásolt idézetet, és tedd a szántóföldi szolgálatban használt felszerelésed mellé. Amikor a házigazda felhozza ezt a konkrét kérdést vagy ellenvetést, mondd el neki, hogy szívesen elmagyarázod, mi a hited alapja (1Pét 3:15). Válaszadáskor használd fel a vázlatodat!

Akkor is hasznos rendezned a gondolataidat, amikor a családodat, egy könyvtanulmányozási csoportot vagy gyülekezetet képviselsz imában. A Lukács 11:2–4 szerint Jézus egy egyszerű vázlatot adott a tanítványainak, amely alapján tartalmas imát mondhattak. A jeruzsálemi templom felavatásakor Salamon hosszan imádkozott. Nyilván már előre kigondolta, mit fog mondani. Először Jehovára és Jehovának arra az ígéretére összpontosított, amelyet Dávidnak tett, aztán a templomra, majd egy-egy konkrét helyzetre és embercsoportra (1Kir 8:22–53). Tanulhatunk ezekből a példákból.

Legyen egyszerű a vázlatod! Előadást fogsz tartani a vázlatodból? Mennyi információ legyen benne?

Ne feledd, hogy a vázlat a gondolatok felidézésére való. Úgy érezheted, hogy jó volna leírni a bevezetőd néhány mondatát. Ezután azonban a gondolatokra, ne pedig a szavakra koncentrálj! Ha a gondolatokat mondatokba szerkesztve írod le, jobb, ha rövid mondatokban fogalmazol. A néhány kifejtendő főpontnak egyértelműen ki kell emelkednie a vázlatból, ezért írd nyomtatott nagybetűkkel, húzd alá, vagy emeld ki őket színessel. Mindegyik főpont alatt sorold fel azokat a gondolatokat, amelyeket a kifejtésüknél fel szeretnél használni. Utalj azokra az írásszövegekre, amelyeket fel fogsz olvasni. Általában az a legjobb, ha közvetlenül a Bibliából olvasod fel őket. Jegyezd le a felhasználandó szemléltetéseket. Talán van az anyaghoz néhány találó, érdekes idézeted valamilyen világi forrásműből. Annyira azért legyenek részletesek a jegyzeteid, hogy konkrét tényeket is meg tudj említeni. Ha rendezett a vázlatod, könnyebb használni.

Néhányan nagyon leegyszerűsített vázlatot használnak. Ebben egy-két kulcsszó szerepel, ezenkívül írásszövegek, amelyeket az előadó fejből fog elmondani, és olyan rajzok vagy képek, amelyek eszébe juttatják a gondolatokat. Ilyen egyszerű jegyzetekkel az előadó logikus sorrendben és társalgó stílusban tudja előadni az anyagot. Ennek a tanulmánynak ez a célja.

A 39–42. oldalon ebben a könyvben található a „Vázlatkészítés” című rész. Nagyon hasznos elolvasni azt az anyagot, amikor a „Vázlathasználat” szemponton dolgozol.

Hogyan használd a vázlatod? Ennél a szempontnál ne csupán az legyen a célod, hogy az előadásodat vázlat formájában készítsd el. Törekedj arra, hogy a vázlatodat ügyesen használni is tudd.

A vázlathasználatnál az első lépés az, hogy felkészülsz az előadás megtartására. Nézd meg a címét, olvasd el a főpontokat, és fogalmazd meg magadban, hogy milyen kapcsolat van a főpontok és a cím között. Írd le, mennyi időt fogsz szánni a főpontokra külön-külön. Most pedig tanulmányozd át az első főpontot. Nézd át az érveket, írásszövegeket, szemléltetéseket és példákat, amelyeket fel fogsz használni ennek a pontnak a kifejtésekor. Többször is nézd át az anyagot, míg világosan meg nem érted az előadásodnak ezt a részét. A többi főpontot is ugyanezzel a módszerrel vedd át. Mérlegeld, mit hagyhatnál ki, ha kezdenél kifutni az időből. Végül nézd át az egész előadást. A gondolatokra összpontosíts, ne a szavakra, és ne tanuld meg kívülről az előadást!

Az előadás megtartása közben fontos, hogy vizuális kapcsolatot tarts fenn a hallgatósággal. Egy írásszöveg felolvasása után jó lenne, ha általában úgy tudnál magyarázatot fűzni az olvasottakhoz, hogy csak a Bibliádat használod, és nem nézel bele a jegyzeteidbe. Ehhez hasonlóan, ne olvasd fel a jegyzeteidből a szemléltetéseket, hanem úgy mondd el őket, mintha a barátaidhoz beszélnél. Beszéd közben ne nézz mondatonként a jegyzeteidbe! Szívből beszélj, és akkor el fogod érni a hallgatóid szívét.

Ha elsajátítod a vázlatból tartott beszéd minden csínját-bínját, azzal jelentős lépést teszel afelé, hogy ügyes nyilvános szónokká válj.