ARÁD
1. Egyike azoknak a Benjámin törzséből való főembereknek, akik egykor Jeruzsálemben laktak (1Kr 8:15, 28).
2. Egy város Kánaán d. határán, amelynek királya megtámadta Izraelt, amikor az közeledett Kánaánhoz. Az izraeliták pusztulásra adták ezt a vidéket, és „Hormának” nevezték el, melynek jelentése: ’pusztulásra adás’ (4Mó 21:1–3; 33:40). De ekkor még nem telepedtek le ott, és néhány ottani lakos alighanem megmenekült a pusztulástól. Ennélfogva Arád királya a között a 31 király között van megemlítve a felsorolásban, akiket Józsué később legyőzött egy elsöprő hadjáratban (Jzs 12:14). Idővel a keniták telepedtek le az Arádtól D-re eső pusztában (Bí 1:16).
A Tel-ʽAradban feltárt erődítmény romjai. A közelben talált, héber nyelvű osztrakonok egyikén a „YHWH templomában” kifejezés olvasható
Az izraelitákhoz tartozó Arádot általában Tel-ʽAraddal azonosítják, amely a Negeb egyik leglenyűgözőbb dombja. Beér-Sebától kb. 28 km-re K-re egy enyhén hullámos síkságon helyezkedik el. A Tel-ʽAradban végzett ásatások során mintegy 200 osztrakont tártak fel, amelyeknek úgy a fele héberül, a többi pedig arámi nyelven íródott. Az egyik ilyen héber cserépdarabon, amely állítólag az i. e. VII. század második feléből származik, ez áll: „Uramnak, Eljásibnak. YHWH törődjön a te jóléteddel . . . YHWH templomában tartózkodik” (KÉP: 1. köt. 325. o.).
Mivel Tel-ʽAradban nem találtak késő kánaáni maradványokat, Y. Aharoni szerint a kánaániták kezében lévő Arád Tell el-Milhnél (Tel Malhatánál) volt, Tel-ʽAradtól 12 km-re DNy-ra.