CEZÁREA FILIPPI

(Fülöp Cezáreája):

Ókori város a Jordán forrásvidékén, ma a Bánjász nevű falvacska található a helyén. 350 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, és ez igen szép fekvésű településsé teszi. A falut három oldalról hegyek ölelik; ék. irányban a Hermon-hegy hófödte csúcsa emelkedik fenségesen a magasba, Ny-ra viszont egy buja növényzetű síkság terül el, amelyet a Jordán egyik fő forrása öntöz, mely egy közeli üregben fakad.

A városnál vívott csatát Egyiptom serege és az ütközetből győztesen kikerülő, III. (Nagy) Antiokhosz vezette haderő (i. e. 200 táján). A várost akkoriban Paniásznak hívták az ott imádott, pogány termékenységi isten, Pán tiszteletére. I. e. 20-ban Augustus császár Nagy Heródesnek ajándékozta a várost, aki idővel épített itt egy fehér márványtemplomot, melyet Augustusnak szentelt. Heródes fia, Fülöp tetrarcha később nagyobbá és szebbé tette a várost Tiberius császár tiszteletére. Ekkor nevezték el Cezáreának, s hogy megkülönböztessék az ugyanezt a nevet viselő tengerparti várostól, Cezárea Filippinek nevezték. Utóbb II. Heródes Agrippa újból megnagyobbította és még szebbé tette a várost, melynek nevét Neróniászra változtatta; jóllehet ez a név Néró halála után hamar feledésbe merült. Josephus arról számol be, hogy Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett elpusztítását követően Titus hadvezér gladiátori játékokat rendezett itt, zsidó foglyokat használva fel áldozatként (A zsidó háború. VII. könyv, II. fej., 1. bek.). Idővel a város ismét felvette ősi nevét, a Paniászt, arabul pedig (mely nem használ „p”-t) a Bánjász lett a megfelelője.

„Cezárea Filippi falvaiba” tartva kérdezte meg Jézus a tanítványaitól, hogy „kinek mondják az emberek az Emberfiát”. Ez tartalmas beszélgetéshez vezetett, mely arról szólt, hogy a keresztény gyülekezet sziklaalapra fog épülni, és hogy miként használják majd az egek királyságának kulcsait (Mk 8:27; Mt 16:13–20).