BARLANG

Egy föld alatti üreg, amely nyitott a felszín felől. A héber meʽá·ráʹ (1Mó 19:30) és a görög szpé ʹlai·on (Jn 11:38) szavakat fordítják „barlang”-nak. A héber chór szó ’üreget’, illetve ’lyukat’ jelent. Ez az üreg olykor elég nagy volt ahhoz, hogy akár egy ember is beleférjen (1Sá 14:11; Jób 30:6; 2Ki 12:9). Egy másik héber szó, amely ugyancsak ’üreget’ jelent, a mechil·láʹ (Ézs 2:19).

Palesztina mészköves földjén számos barlang található, például a Kármel-hegyen és Jeruzsálem környékén. Nem meglepő hát, hogy a Szentírásban sok helyen olvashatunk barlangról, néha jelképes értelemben vett barlangról is. Némelyik barlangba befért akár több száz ember is, és volt, hogy lakásul használták a barlangokat – például azokat, amelyek Petrában vannak –, illetve ideiglenes menedékként, sírhelyként, víztárolóként, istállóként vagy raktárként. Számos lelet került elő ezekről a természet adta menedékhelyekről.

A barlangok veszély idején oltalmat nyújtottak. A barlangról, mint rejtekhelyről, először abban a történetben olvasunk, amely arról szól, hogy Lót a két lányával egy barlangban lakott, miután elhagyták Coárt, mert féltek ott lakni (1Mó 19:30). Makkedánál öt szövetséges amorita király egy barlangba menekült Józsué elől, ám végül ez a barlang lett mindannyiuk sírhelye (Jzs 10:16–27). Saul király napjaiban néhány izraelita barlangokban rejtőzött el a filiszteusok elől (1Sá 13:6; 14:11). Dávid, amikor Saul dühe elől menekült, egy barlangban talált menedékre Adullám közelében, és ott csatlakozott hozzá „mintegy négyszáz ember” (1Sá 22:1, 2). Amikor Saul újból üldözte Dávidot, ő Én-Gedi pusztájában egy barlangban bújt el, és ott történt, hogy levágta Saul palástjának a szárnyát, amikor az bement oda, „hogy szükségét végezze” (1Sá 24:1–15). Talán ez a két alkalom ihlette Dávidot arra, hogy megírja az 57. és a 142. zsoltárt, ami ezeknek a zsoltároknak a felirataiból is látható. Miután Dávid király lett, a jelek szerint Adullám barlangja főhadiszállásként szolgált a filiszteusok elleni egyik hadjáratban (2Sá 23:13; 1Kr 11:15). Amikor a gonosz Jezabel meg akarta ölni Jehova összes prófétáját, Abdiás élelemmel látott el száz prófétát, akiket barlangokban rejtegetett (1Ki 18:4, 13). Illés is egy barlangban rejtőzött el, méghozzá a Hóreben, amikor menekülnie kellett Jezabel haragja elől, és itt utasította őt Isten arra, hogy térjen vissza, és kenje fel Hazáelt és Jéhut (1Ki 19:1–17). Látható tehát ezekből a példákból, hogy Pál megalapozottan írhatta, hogy a hit emberei „barlangokban és a föld üregeiben bolyongtak” (Héb 11:38). Sok-sok évvel később Rómában az üldözés miatt menekülő keresztények föld alatti katakombákban rejtőztek el és gyűltek össze.

Gyakran előfordult, hogy a halottakat barlangokba temették. Mivel Palesztina nagy részén a talaj rendkívül sziklás, nehéz volt sírokat vájni a földbe. A Bibliában másodikként említett barlang a Hebron mellett lévő Makpela barlangja, amelyet Ábrahám sírhelyül vásárolt meg, és ide temették el Sárát, Ábrahámot, Izsákot, Rebekát, Jákobot és Leát is (1Mó 23:7–20; 25:9, 10; 49:29–32; 50:13). Jézus barátjának, Lázárnak az emléksírja „valójában egy barlang volt” (Jn 11:38).

A barlangok sokszor kitűnő raktárhelyek is voltak, főként veszély idején. Ezért lehetett az, hogy Gedeon idejében Izrael fiai ’föld alatti raktárakat készítettek maguknak a hegyekben, valamint barlangokat és nehezen megközelíthető rejtekhelyeket’, hogy elrejtsék a terményeiket a midiánita betolakodók elől (Bí 6:2). Ehhez hasonlóan a holt-tengeri tekercseket is barlangokban rejtették el, a Holt-tengertől ÉNy-ra, a Vádi-Kumrán közelében, nyilván azért, hogy megőrizzék őket. És a tekercsek valóban érintetlenül maradtak több évszázadon keresztül, mindaddig, amíg 1947-ben fel nem fedezték őket.

Jelképes értelem: Jézus azzal vádolta a pénzváltókat, hogy „rablók barlangjává” teszik a templomot (Mt 21:13; Jr 7:11). Az Ézsaiás könyvében és a Jelenések könyvében olvasható próféciák elmondják, hogy néhányan megpróbálnak majd elmenekülni Isten ítélete, „Jehova rettenetes volta” elől, mégpedig úgy, hogy „barlangokba” rejtőznek, de Ezékiel szerint a ’barlangok’, amelyeket erődjüknek tesznek meg, nem fogják megvédeni őket Istentől (Ézs 2:19–21; Je 6:15–17; Ez 33:27).