KÓSZ

Főváros az ugyancsak Kósz nevet viselő sziget ék. végében. Kis-Ázsia dny. partja közelében helyezkedik el. Kedvező fekvése folytán a korai időktől fogva fontos szerepet töltött be a kereskedelemben és a hajózásban.

Pál apostol vélhetően elhajózott a város mellett, amikor Efézusból Cezáreába tartott második misszionáriusi útja végén i. sz. 52 körül (Cs 18:21, 22), a Cselekedetek könyve mégis csak a harmadik útja befejezésekor említi név szerint, amire mintegy négy évvel később került sor. Miután Pál ’elvált’ az efézusi felvigyázóktól, akikkel Milétuszban beszélt (Cs 20:17, 36–38), a hajó, melyre Lukáccsal együtt felszállt, „egyenes útvonalon” haladt, azaz hátszéllel, és így irányváltoztatás nélkül, kedvező széljárással ’Kószba érkezett’, megközelítőleg 75 km-es utat téve meg lefelé a part mentén. Egyes szövegmagyarázók becslése szerint az Égei-tengeren rendszerint uralkodó ény. szelekkel egy ekkora távolságot kb. hat óra alatt lehetett megtenni. Ez lehetővé tette, miként Lukács írja, hogy Pál hajója ugyanaznap érkezzen Kószba, mint mikor elindult Milétuszból. Valószínűnek tűnik, hogy a hajó Kósz k. partján horgonyozva töltötte az éjszakát, majd „másnap” – reggeli indulással, és kb. 120 km megtétele után – befutott Rodoszra (Cs 21:1).

Kósz szigete állítólag hosszú időn át a zsidó közösség központjául szolgált az Égei-tenger térségében. Ázsia tartomány szabad római állama volt, és Tacitus szerint Claudius felmentette az adózás alól i. sz. 53-ban.